Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-05 / 102. szám

www.ujszo.com | 2021. május 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Indulhat az újjáépítés A mezőgazdaság panaszai kevéssé érthetők, a kultúráé annál inkáb DUDÁS TAMÁS öbb hónapos kemény munka után végre fellé­legezhetett a szlovák helyreállítási tervet ké­szítő munkacsoport. Sikerült tartani az április végi határidőt, a doku­mentumok immár az Európai Bi­zottság szerverein várják az értéke­lést. Eduard Heger kormányfő sze­rint Brüsszelből előzetesen pozitív visszajelzések érkeznek. Ez nem annyira meglepő, hiszen a terv ké­szítői állandó kapcsolatban voltak az Európai Bizottsággal, és igazod­tak a többször is megváltozott uniós követelményekhez. Az újjáépítési tervről így elmondható, hogy az EU stratégiai céljait ötvözi a szlovák gazdaság és társadalom legfonto­sabb szükségleteivel. Idehaza már nem annyira népszerű a terv. A napokban is sok bíráló hang akadt, és hónapok óta visszatérő kritika, hogy az elkészí­tését nem kísérte igazi társadalmi vita. Ezt nem is lehetne tagadni, a különféle érdekcsoportok és a köz­vélemény már csak akkor találkoz­tak a teljes szöveggel, amikor érde­mi változtatásokra már nem igazán volt lehetőség. A túlzott várakozás Igor Matovicnak is köszönhető volt, ugyanis tavaly reformokkal teli nyarat és társadalmi vitát ígért a prioritásokról. A reformok és a viták is elmaradtak, helyettük jött a zárt ajtók mögött készülő terv. Valahol érthető, hogy egy ilyen komplex dokumentumot jobb egy szakértői környezetben készíteni, de a nagy várakozások után marad a rossz szájíz. Érthető, hogy a legtöbb kritika azoktól az érdekcsoportoktól érke­zett, amelyek nem kerültek be a fel­újítási tervbe, kimaradnak a milli­­árdok elosztásából. A leghangosabb a földművelési lobbi, amely valóban teljes egészében kimarad a helyre­­állításból. De ne felejtsük, hogy a mezőgazdaság fontos tétel az uniós költségvetésben, és a következő hétéves költségvetési időszakban a szlovákiai mezőgazdászok hozzá­vetőleg 4,5 milliárd eurót hívhatnak le. Ehhez még hozzá lehet adni az előző költségvetési időszak fel nem használt, még lehívható forrásait. Érthetőbbek a kultúra területéről érkező panaszok, hiszen szintén ki­maradtak a nagy újjáépítésből. A világjárvány egyik legnagyobb vesztese éppen a kultúra, sokak megélhetése került veszélybe a kor­látozások miatt. Az, hogy a kultúra nem került be a helyreállítási tervbe, politikai döntés. Éppen ezért az életben maradásért küzdő kulturális ágazatnak gyorsan más pénzügyi forrásokat kell találni. A realitás az, hogy az újjáépítési terv sokkal több pénzügyi forrást is tudott volna hasznosítani, mint a rendelkezésre álló bő 6 milliárd eu­ró. Ezért kompromisszumokra volt szükség, miközben teljesíteni kellett az unió elvárásait a zöld gazdaság­gal és a digitalizációval kapcsolat­ban. Az elkészült terv valószínűleg nem hozta lázba elolvasott, de még így is ez a legfontosabb stratégiai dokumentum, amely az elmúlt évti­zedben Szlovákiában megszületett. Az igazi kihívás azonban a tervben definiált reformok bevezetése és a nagyszabású befektetések megva­lósítása. Piszmogásra nincs idő, az első mérföldkövek teljesítése már idén esedékes. Ennek fényében ért­hető a visszafogott, óvatos optimiz­mus, ugyanis az uniós források le­hívása sosem tartozott Szlovákia erősségei közé. A kormány szerint az újjáépítési alapnál ez könnyebben fog menni, de az egyes minisztériu­mok előtt még így is herkulesi fel­adat áll az elkövetkező öt évben. A pénz sikeres és értelmes felhasz­nálása nagy szerepet fog játszani abban, hogyan ítéli meg a nyilvá­nosság ezt a kormányt. Most még a siker és a bukás is benne van a pak­liban, mi, polgárok csak szurkolha­tunk a sikernek. Amire jó lehet az antigénteszt BRAUNSTEINER ÁRON Talán nincs másik ország a világon, ahol annyi tapasztalatuk lenne az embereknek az antigéntesztekkel, mint nálunk. Ami­kor október végén elkezdődött az országos tesztelés, világ­szerte felfigyeltek a kísérletre, de alig pár ország próbálta kö­vetni. Az eredmények alapján a korlátozó rendeleteken kívül a tesztelés is segített a vírus visszaszorításában, de hogy mennyit, az máig vita tárgya. Tudósok szerint ajárványgócokban jó az ilyen szűrés, minél kisebb, pon­tosan körbehatárolt területen végzik el, annál hatékonyabb. Országos szinten viszont óriási kihívás, nagyobb országokban pedig lehetetlenség. Az első hazai országos tesztelésnek köszönhetünk bizonyos járványügyi ismereteket, és tegyük fel naivan, hogy csak ezek a tudományos ismeretek vezették a kormány antigénstratégiáját még a januári országos tesztelésnél is. Mindkettő után lefelé mozdult a görbe, de nem kizárt, hogy ez a többi korlátozásnak, óvintézkedésnek is köszönhető. Más országokban általá­nos tesztelés nélkül is hasonlóan hullámoztak a járványgörbék. Egyes elemzések szerint viszont áprilisra már majdnem 3000 euróba került egyetlen pozitív eset kiszűrése a rutinszerű teszteléssel, a rengeteg teszt elhasználása és az egyre kevesebb fertőzött miatt. Sőt, egyes politi­kusok 20 ezer euróra számolták ki egyetlen fertőzött kiszűrésének költsé­gét. Még ha egy időben jó ötletnek tűnhetett is az országos tesztelés, mára egyértelmű, hogy csak pénzpazarlás. Háromhetente tesztelni a rózsaszín járásokban? Minek? Mintha csak el akarnánk használni az antigénteszte­ket... Lehet, hogy sokkal jobb módja is van a felhasználásuknak. Lassan újra lesznek rendezvények a kulturális szemafor alapján, óvato­san, kisebb közönség előtt. A maximum 150 fos beltéri rendezvények messze vannak attól az 5000 fos barcelonai kísérleti koncerttől, amit már­cius végén tartottak. A résztvevőknek a koncert napján antigéntesztre kel­lett menniük. Pár nappal később jött a hír, hogy egy résztvevő pozitív lett. Visszakövették, hogy még a koncert előtt, egy vacsorán fertőződött meg, de a koncert napján ezt még nem mutatta ki a teszt. Több szakértő szerint azért, mert még nem szaporodott el a vírus a szervezetében, ezért valószí­nűleg nem is adta tovább a fertőzést. Hiszen a koncert utáni két hétben vé­gül a résztvevők közül csak hat embernek lett pozitív tesztje, négyükről azonban biztosan tudható, hogy nem ott fertőződtek meg, hanem egy csa­ládtagjuktól kapták el a vírust. A barcelonai koncert végső kiértékelése szerint aznapi teszteléssel, FFP2-es maszk viselésével és a koncertterem szellőztetésével nagy ren­dezvényeket is nagy valószínűséggel lehet biztonságosan megtartani. En­nél még merészebb volt az elmúlt hétvégén tartott, 6000 fos kísérleti buli Liverpoolban, ahol egy előző napi és egy aznapi negatív antigénteszteket követeltek meg a résztvevőktől. Ezután maszk és távolságtartás nélkül, lé­nyegében normális körülmények között bulizhattak. A koncert után 5 nappal újabb tesztelésre kérik őket, ám nem tudni, mennyire lesz sikeres az adatgyűjtés, mivel csak önkéntes alapon történik. Jobb lenne, ha a barce­lonaihoz hasonlóan, következetesen begyüjtenék a résztvevők adatát. Ezek a kísérleti akciók a felkészülést szolgálják a nagy nyári rendezvé­nyekre. A következő lépés, hogy az eredményeket megfelelően értékeljék ki, és hasznos döntéseket hozzanak. Ahogy az országos tesztelésnél is ez kellett volna. Ám úgy tűnik, célzott felhasználással, például egy koncert előtt, sokkal nagyobb hasznát vesszük az antigénteszteknek, mint a köte­lező országos orrpiszkálással. FIGYELŐ Gyereket áfával A pénzügyminiszter nem zavartat­ja magát azzal, hogy a feladatait végezze, Igor Matovic továbbra is azon fáradozik, hogy beúja magát a történelembe. Az antigéntesztelés után erre a népességfogyás megál­lítása tűnt számára a legalkalma­sabbnak - írja a Sme kommentálja. Azt találta ki, hogy meg kell emelni 5%-kal minden termék áfáját, eb­ből lesz pénz családtámogatásra. Az ő logikája szerint azért nincs elég gyerek, mert alacsony az áfa (20%), de ha 25 lesz, lesz miből tá­mogatni a családokat. Bár lehet, hogy az áremelést keltő ötlete csak a Szputnyikról akaija elterelni a fi­gyelmet, vagy hogy másra is me­hetett volna az antigéntesztelés félmilliárdos költsége. (úsz) Bírálják a CIA-t, mert színes bőrű bevándorló nővel toboroz Belpolitikai vitát keltett az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) toborzóvide­­ója, a bírálók szerint egy ilyen filmnek nem a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a nemekkel kell foglalkoznia. Az Emberek a CIA-nál című rek­lámfilmben az ügynökség egyik al­kalmazottja, egy 36 éves spanyol aj­kú amerikai nő, Mija beszél arról: büszke, hogy az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségi hír­szerző szervezeténél dolgozhat, be­vándorlók gyerekeként. „Színes bőrű nő vagyok, anya” - mondja, és arról is beszél, hogy személyes jellemzői miatt hátrányos megkülönböztetés éri, de „minden mentegetőzés nélkül önmaga”, és másokat is arra buzdít, hogy érezzenek ugyanígy saját ma­gukkal kapcsolatban. A reklámfilmben Mija magát az Y generációhoz tartozó, ciszneműként úja le (olyan nő, aki nőnek született, ezzel teljesen elégedett, és azonosul a biológiai nemével). Elmeséli, hogy szorongásos betegséggel küszködik a hétköznapi élethelyzetekben is, ré­gebben imposztor-szindrómája is volt (olyan személyek, akik bár sikeresek, sosem elégedettek magukkal), emel­lett sikerült legyőznie a téves patri­archális eszméket, hogy „egy nő mi lehet, vagy minek kellene lennie”. A CLA-videót bírálók szerint az el­hangzottak túlságosan „woke” jelle­gűek - ez azt jelenti, hogy valaki erő­teljesen reagál a nemi, illetve bőrszín szerinti hátrányos megkülönbözteté­sekre. A Newsweek című hetilapnak Pat­rick Iber történész azt mondta, „on­nan tudjuk, hogy vége a hideghábo­rúnak, hogy Salvadorban önpuccsot hajtottak végre, miközben a CIA-nál mindenki a woke toborzóvideóért bolondul”. Ezzel arra utalt, hogy a salvadori elnök a legfelsőbb bíróság bíróinak elbocsátásával megszerezte a testület feletti ellenőrzést. „Várom a CIA következő videóját, amely el­magyarázza, hogy a kínzásos kihall­gatási technika lényegében szuper megkülönböztetés” - írta egy másik történész, Asheesh Kapur Siddique. A Breitbart című jobboldali hír­portál azt kifogásolta, hogy a hírszer­ző ügynökség alkalmazottja egyszer sem mondta ki, hogy amerikai. „Csak az identitásáról áradozik.” Ifjabb Donald Trump, a volt ame­rikai elnök fia is kommentálta az ügyet: azt írta, Kína és Oroszország szétröhögi magát a videó láttán. Leah Campos, a CIA egyik volt tisztségviselője úgy véli, a hírszer­zésnél rögeszmésen saját magukkal vannak elfoglalva a feladat helyett. Larry Pfeiffer, a CIA egy volt kabi­netfőnöke viszont védelmébe vette a videót, és azt hangsúlyozta: az ügy­nökség a sokszínűségből nyeri az erejét. (MTI) Pellegrini és a Hlas képviselői az előrehozott választásokat követelő ívekkel (Cartoomzer)

Next

/
Thumbnails
Contents