Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-05 / 102. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 5. | www.ujszo.com RÖVIDEN Az EU bekórette az orosz nagykövetet Brüsszel. Bekérette az Európai Unióhoz rendelt orosz nagykö­vetet az unió külügyi szolgálata (EEAS)—közölte az Európai Bizottság. A nagykövetet tájé­koztatták: az EU elítéli és elfo­gadhatatlannak tarja Oroszor­szág bejelentését arról, hogy megtiltja a beutazást az Európai Unió 8 állampolgárának, köztük több magas rangú uniós és tag­állami tisztségviselőnek. Az in­tézkedések hatása aggodalomra ad okot - közölték. Az Európai Unió fenntartja magának a jo­got, hogy az orosz lépésekre megfelelő válaszintézkedéseket hozzon - tették hozzá. (MTI) Örmény kulturális örökség lebontása Jereván. Az EBESZ minszki csoportjának országaihoz fordult felhívással az Örményországban kormányzó Én Lépésem párt frakcióvezetője az Azerbajdzsán fennhatósága alá került hegyi­­karabahi örmény kulturális örökség rombolása miatt. Lilit Makunc ajereváni parlamentben arról beszélt, az őszi ör­­mény-azeri háború nyomán Azerbajdzsánhoz került Susa városában lebontották az örmény ortodox Megváltó Krisztus Ka­­zancsecoc-székesegyház kupo­láit. „Azerbajdzsán megpróbálja elpusztítani az örmény kulturális örökséget. Nem nevezhető más­nak, csak barbár cselekedetnek a Kazancsecoc-székes-egyház ku­poláinak lebontása. Ezt a kérdést napirendre kell tűzni az EBESZ minszki csoportjában és más nemzetközi szervezetekben” - jelentette ki a frakcióvezető. (MTI) Joe Biden több migránssal számol Washington. 62 500 főre meg­emeli az idei pénzügyi évben az Egyesült Államok által befogad­ható migránsok létszámának fel­ső határát-jelentette be Joe Bi­den amerikai elnök. A demokra­ta párti elnök hozzátette: „Ez el­törli az előző adminisztráció által megállapított, történelmileg is alacsonynak nevezhető 15 ezer fos határt, amely nem tükrözte Amerika mint menekülteket be­fogadó nemzet értékeit.” Donald Trump volt amerikai republiká­nus elnök hivatali ideje alatt fo­lyamatosan csökkentették a be­fogadási plafont, amelyet Barack Obama adminisztrációja idején 110 ezerre emeltek. (MTI) Kabul visszaverte a támadó tálibokat Kabul. Az afgán hadsereg visszaverte a radikális iszlamista tálibok offenzíváját a déli Hil­­mend tartományban - közölte a kabuli védelmi minisztérium. A hétfőn kibontakozott harcokban több mint száz szélsőségessel végeztek az afgán biztonsági erők. A hadsereg közölte, hogy elit alakulatokat küldött erősí­tésként a térségbe és légicsapá­sokkal támogatta a lázadók elle­ni szárazföldi műveleteket. (MTI) Újra robbant az orosz kémügy ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Sajtóhírek szerint Jan Hamáőekcseh belügyminisz­ter egy alku révén eltussolta volna az oroszok vrbéticei robbantásának ügyét. A cseh-orosz diplomáciai konflik­tus után belpolitikai botránnyá fajult a dél-morvaországi vrbéticei lősze­­raktárban 2014 őszén történt robban­tások ügye Csehországban. Miután Prága április közepén az orosz kato­nai titkosszolgálatokat (GRU) jelölte meg a robbantások elkövetőjeként, cseh-orosz diplomáciai konfliktus robbant ki, amely diplomaták köl­csönös kiutasítása után a nagykövet­ségek által alkalmazott csehek, illet­ve oroszok számának a korlátozásá­hoz vezetett. Néhány nappal a rob­banás elkövetőinek nyilvános meg­nevezése előtt Jan Hamácek belügy­miniszter, megbízott külügyminisz­ter bejelentette: Moszkvába utazik, hogy a koronavírus elleni orosz vak­cina beszerzéséről tárgyaljon. Ké­sőbb azt mondta, útjának bejelentése csak elterelő manőver volt, nehogy az oroszok idő előtt megtudják, mit akar Prága bejelenteni. A Seznam Zprávy hírportál vi­szont jól értesült forrásokra hivatkoz­va cáfolta Hamácek akkori bejelen­tését. A portál azt írja: Hamácek azért akart Moszkvába utazni, hogy a vrbéticei robbanások elkövetőinek eltussolása ellenében egymillió Szputnyik V-vakcinát kéijen az oro­szoktól és azt, hogy Moszkva Prágát javasolja a tervezett orosz-amerikai elnöki találkozó színhelyéül. Hamá­cek ezt az elképzelését állítólag egy áprilisi prágai munkaértekezleten több titkosszolgálati és rendőri ve­zetővel, a főállamügyésszel, vala­mint a moszkvai cseh nagykövettel is megvitatta. Az érintettek nem tagad­ták a tanácskozás tényét, viszont a megbeszélések tartalmát nem kom­mentálták. Hamácek tegnapi nyilat­kozatában hazugnak és spekulatív­nak minősítette a Seznam Zprávy ér­tesülését a bejelentett, majd lemon­dott moszkvai útról. Párttársa, Jakub Kulhánek új külügyminiszter hazug­ságnak minősítette a belügyminisz­ter elleni vádakat. A három jobboldali ellenzéki pár­tot (ODS, TOP 09, KDU-CSL) tö­mörítő Spolu választási szövetség szerint azonban Hamáéek tervei ki­merítik a hazaárulás fogalmát, ezért a képviselőház azonnali összehívását követelik. Ugyanezt kéri az ellenzéki STAN és a Piráti parlamenti párt is. A nem nyilvános ülésen a képviselőhá­zat a cseh titkosszolgálatok tájékoz­tatnák a vrbéticei robbanás hátteréről és körülményeiről. A képviselőház vezetése egyelőre nem reagált az el­lenzék követelésére. (MTI, ct24.cz) r Áprilisban javult a Fidesz pozíciója Az ATV hárítja a Klubrádió vádját A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet szerint nőtt a Fidesz előnye, tízből hat elégedett a kormányfő munkájával. Az átrendeződést az oltások sikerével magyarázták. Budapest. Az országosan repre­zentatív április végi felmérés sze­rint, ami 3 százalékos mintavételi hibával számol, a teljes felnőtt né­pességen belül 6 százalékpontra nőtt a kormánypártok (40 százalék) elő­nye a baloldallal (34%) szemben. Az átrendeződést az oltások sikerével magyarázták: a védekezést irányító miniszterelnök munkájával a ma­gyarok 58 százaléka elégedett. Csak minden harmadik ember (35 száza­lék) kritizálja a kormányfő tevé­kenységét. Éhhez hasonlóan magas elégedettségi mutatószám a korona­vírus-járvány elleni védekezés éve után kevés európai országban fordul elő - jegyezték meg. Az elégedettség Orbán Viktor munkájával a pandémia előtti adat­hoz viszonyítva még növekedett is (4 százalékponttal), igaz, a tavaly ta­vaszi kimagasló érték (72%) aligha ismételhető meg. A közvélemény­kutatás a baloldali lista gyengülését mérte. Márciushoz képest a kor­mánypártok támogatottsága 2 szá­zalékponttal emelkedett (a januári­hoz hasonló értékre), míg a baloldal 3 százalékpontot veszített. A balol­dal a közös indulás deklarálása óta még nem volt ilyen gyenge, ami „az oltások sikere ellenére kialakult ol­tásellenes imázzsal magyarázható” - fogalmaztak. A teljes népesség mel­lett az aktív választók körében is vizsgálták a pártpreferenciát. Jövőre két nagy pártlista versenyére lehet számítani, jelenleg 51 százalékkal vezet a Fidesz. A baloldali közös lis­ta „most vasárnap” 43 százalékot kapna, de az aktív választók további 6%-a is elégedetlen a kormány mun­kájával. Közülük a Kétfarkú Kutya párt (2%) és a Mi Hazánk Mozga­lom (3%) szavazói azonosíthatók. Az ellenzék visszaesésére utaló trendet eddig csak a Nézőpont adatai mutatnak. A Republikon és a Zá­­vecz közvélemény-kutató szerint december és április eleje között haj­szállal, míg az IDEA csak az online népességre kiteijedő vizsgálataiban kifejezetten nagyon nőtt az ellenzék előnye a Fidesz előtt. A Publicusnál nem volt változás, igaz, ők február óta, a Medián és a Századvég pedig december óta nem közöltek friss adatokat. (1686, MN, 444.hu) Budapest. „Semmivel sem lenne jobb helyzetben a Klubrá­dió, ha nem szólalunk meg a frek­vencián” — így reagált a Spirit FM vezetése arra, hogy a napokban Tamás Gáspár Miklós filozófus és Hadházy Ákos ellenzéki politi­kus is jelezte, bojkottálja az ATV- t, miután kiderült, az ATV-cso­­porthoz tartozó Spirit FM a 92.9 MFIz-es frekvencián sugároz majd, ahol korábban a Klubrádiót lehetett hallgatni, amíg ki nem csinálták. Korvin Tibor, a Spirit FM programigazgatója elmond­ta, nem értik azokat a kritikákat, amelyek azt sejtetik, a csatorná­nak köze lehetett a Klubrádió el­­lehetetlenitéséhez. A napokban a Klubrádió harcias közleményben ment neki a Hit Gyülekezetéhez kötődő Spirit FM-nek. (444 hu) Izraelben ősszel ismét választhatnak Antony Blinken Oroszországról Jeruzsálem. Éjfélkor lejárt Benjamin Netanjahu 28 napos kormányalakítási megbíza­tása. 12 év után ellenzékbe kerülhet a Netanjahu vezette jobboldali Likud párt, ha a Netanjahut ellenző tábornak sikerül a Likud nélkül koalíciós kormány felállítania. Netanjahu a március 23-i, két éven belül negyedik parlamenti választás után kezdett tárgyalásokat a többi jobboldali párttal, majd 4 héttel ez­előtti felkérése óta hivatalosan is megpróbálta tető alá hozni újabb ko­alícióját, de eddig sikertelenül. A vá­lasztásokon ugyanis csak 58 mandá­tumot szereztek a kneszet 120 he­lyéből a miniszterelnökségét elfoga­dójobboldali és vallásos pártok. Re­­uven Rivlin államfő az eddigi siker­telen kormányalakítási próbálkozá­sok után elvileg újabb két hetet adhat Netanjahunak, vagy felkérhet egy másik miniszterelnök-jelöltet, vagy átadhatja a kormányalakítást a kne­­szetnek, ahol a már felkértek kivé­telével bármely képviselő megpró­bálkozhat koalíció létrehozásával, ha legalább 61 képviselő aláírásával tá­mogatja ebben. Ha senki sem lesz képes negyedszer sem a kormány megteremtésére, akkor ismét, ötöd­ször is választást írnak ki Izraelben várhatóan ősz elejére. Az államelnök ma dönt az esetle­ges újabb kormányalakítási megbí­zatásról, és valószínűleg Jaír Lapi­­dot, a Van Jövő (Jes Atíd) nevű cent­rista párt vezetőjét nevezi meg kor­­mányfojelöltnek. Ha Lapidnak sem sikerül a kabinet felállítása, akkor a leköszönő kormány átmeneti kor­mányként hivatalban marad Netan­­jahuval az élén a parlamenti válasz­tásig, majd az új kormány megala­kulásáig. Ez esetben Netanjahu az átmeneti kormány vezetőjeként folytathatná a bírósági ügyét korrup­ciós perében, és elvileg esélye lehet rá, hogy ősszel az 5. választáson többséget szerezzen. (MTI) London. Washington vála­szolna bármilyen meggondolat­lan vagy agresszív orosz lépésre, de nem törekszik az Oroszor­szággal fennálló feszültség to­vábbi eszkalációjára - mondta Londonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek találkozó­jára érkezett. A politikus nem bo­csátkozott részletekbe arról, mi­kor várható az amerikai-orosz csúcstalálkozó. Hozzátette ugyanakkor: vannak olyan terü­letek, amelyeken az Egyesült Államoknak és Oroszországnak egyaránt kifejezett érdeke, hogy megpróbálja felkutatni az együttműködés lehetséges mód­jait. E területek közül is valószínűleg a legfontosabb a hadászati stabilitás. Az USA és Kína viszonyáról szólva Blinken kijelentette: Washington „nem kordában tartani vagy lenyomni akaija Kínát”, de azt szeretné, ha Kina is tartaná magát az elmúlt évtizedekben rengeteg munkával felépített, szabályokon alapuló nemzetközi rendhez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents