Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-27 / 120. szám
wvw.ujszo.com | 2021. május 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 9 Fico kirakós játéka Pont azt a közvélekedést lovagolja meg, ami az ő idejében alakult ki MARTIN VANÖO Robert Fico belekezdett egy nagy kirakós játékba, szorgalmasan, kitartóan rakosgatja egymás mellé a kockákat, azt remélve, hogy a végén majd a választói fejében is összeáll a kép. Hogy ő egy nagy összeesküvés áldozata. Soros György fosztotta meg a hatalmától, Andrej Kiskával, a médiával meg a civil szervezetekkel. Most meg ellenzéki politikusként a kormány és Zuzana Caputová céltáblája. A cél pedig az „ellenzék likvidálása”. Ehhez pedig besúgókat - az úgynevezett vezeklőket használják, akik már lebuktak és úgy próbálják menteni a bőrüket, hogy hamisan tanúskodnak mások ellen. Aztán ezekre a vallomásokra építik fel a Smer emberei elleni eljárásokat. Az egyik ilyen áruló, Bemard Slobodník egyenesen Igor Matoviccsal találkozgatott, aki elmagyarázta, mit kell vallani-így Fico. Szerinte a vezeklők bizonytalanul, papírból olvassák fel az előre megírt vallomásokat, miközben Caputová, Kolíková és Lipsic titkos találkozókon adja le az újabb megrendeléseket, kiket kell még elővenni, például Ján Kal’avsky és Branislav Zurian korábbi magas beosztású NAKA-vezetőket. Ficónak minderről bizonyítékai nincsenek, viszont megelégszik a saját következtetéseivel. Előadja nagy elméletét a választóknak, és abban bízik, hogy azok tartják még annyira őt, hogy ezt szépen bevegyék. Összeesküvés-elméletei forgatagában felvázolja azt az őrült világképet, amelyben ő a jóságos uralkodó, akit mindenki el akar veszejteni. De persze egyedül is megküzd a világ minden gonoszával, természetesen. Hasonló szimptómák Meciaron mutatkoztak a végén, de addigra már a politikai szenilitás olyan előrehaladott fázisában volt, hogy nem maradt választó, akit ilyesmikkel még át tudott volna verni. Mégis, hogyan lehetséges, hogy Ficónak továbbra is ennyi híve van? Sőt, a Smer 10 százalékos támogatottsága mellett még a hatalomba való visszatérést is dédelgetheti. Nos, ehhez pont az a vélekedés szükséges, ami elsősorban éppen a Fico-kormányok idején alakult ki: az állam nem az emberek érdekeit szolgálja, csak egy szűk, kiváltságos csoportét. A „mi embereink”, a „nem történt bűncselekmény” és az efféle mondatok mélyen belevésődtek a kollektív emlékezetbe. Ahá, ha akkor úgy volt, akkor most is így van - jön rögtön a felismerés. A rendőrség, az ügyészség a Heger-kormányt szolgálja-ezFico verziója. Pontosan azt a közvélekedést lovagolja meg, ami az ő kormányzása alatt alakult ki. Ez pedig rendkívül veszélyes lehet. Az ő idejében valóban nem lehetett hinni az igazságszolgáltatásnak, és erről bizony nehéz leszokni. De a társadalom addig nem tud szabadulni a korrupciótól és a többi rákfenétől, amíg nem bízik az intézményekben. Két lehetőség van. Az egyik változat a nyomozóké, mely szerint a Smer emberei privatizálták, szétszedték az országot, és azt tettek, amit csak akartak. A másik a ficói változat: likvidálni akarják a mostani ellenzéket. Mindenki döntse el, hogy melyiket tartja valószínűbbnek. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Még egy amatőr miniszterrel kevesebb SZILVÁSSY JÓZSEF Végre! - sóhajthatott fel a hazai agráriumban érdekeltek többsége, miután Ján Micovsky bejelentette, hogy hétfon távozik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca éléről. Bő egy éve Igor Matovic kérlelésére, a korrupcióellenes harc bajnokaként ült a miniszteri bársonyszékbe, ahol aztán a korábban erdészként tüsténkedő tisztségviselő jókora baklövéseket követett el. Tavaly június végén nevezte ki Matej Vigodát az állami erdészet élére, de novemberben már le is váltotta. Tragikomédiába illő a mezőgazdasági kifizető ügynökség (PPA) vezérigazgatójának kiválasztása körüli hercehurca is. Ahogy Simon Zsolt volt miniszter rámutatott, Micovsky a megüresedett posztra pályázatot hirdetett, amely hónapokig húzódott, végül olyan személy került ideiglenesen a tisztségbe, aki részt sem vett a szakmai meghallgatáson. A dilettáns intézkedések következményeként késik a PPA végleges brüsszeli akkreditálása, emiatt pedig veszélybe kerülhet az uniós agrártámogatások kifizetése. Micovsky vesszőfutása a több mint 6 milliárd eurónyi, országunkat megillető EU-s pénzcsomag kapcsán folytatódott. Hetekig hangoztatta: ha ebből az agráriumot kihagyják, akkor ő lemond. Végül egyetlen centet sem volt képes kiharcolni. A döntéshozók szerint más forrásokból elegendő támogatáshoz juthat az agrárszektor-ami legfeljebb féligazság, hiszen a mezőgazdaságunk sok sebből vérzik, például a technológia korszerűsítésére és ehhez tőkére lenne szükség. A pénzek elosztásáról döntő kormányülésen Micovsky egyedüliként a tervezet ellen szavazott, de akkor még nem mondott le. Az egyik kereskedelmi tévében azzal magyarázkodott, hogy máshonnan fog támogatást szerezni. Hogy honnan, azt nem árulta el. Ráadásul rábólintott a termőföldek bérleményének emelésére, amivel elsősorban a családi és egyéb kis agrárvállalkozókat hozta az eddiginél rosszabb helyzetbe. Fogadkozásai ellenére a támogatások elosztásában a földet a végletekig kizsigerelő, csak a rövid távú haszonra törekvő cápák érdekei kerültek előtérbe. Aránylag rövid, ám sok konfliktust és bajt okozó miniszteri karrierje végül azon a lózungon bukott meg, amelyet fennhangon hirdetett. Ezúttal is bebizonyosodott az a népi bölcsesség, hogy a lámpa alatt van a legnagyobb sötétség. Ugyanis az ő döntése alapján került a Szlovák Földalap (SPF) élére Gabriela Bartosová, aki több társával együtt most vizsgálati fogságba került, és a nemrég szabadlábra helyezett Martin Kvietik pénzembert is visszavitték. Bár egyelőre a nyomozók szűkszavúak, annyi bizonyos, hogy a földalapnál ugyanúgy virágzik a korrupció, mint Fico, majd Pellegrini regnálása idején. Vagyis egyeseknek milliók ütik a markát - főleg manipulált adatok révén -, másoknak viszont szinte alamizsnával szúrták ki a szemét. Bartosová nem tudta, talán nem is nagyon akarta kiseprüzni a zavarosban halászó újdonsült földesurakat, sőt: a jelek szerint ő is belesüllyedt a mocsárba. A miniszter meg ezek után lemondott. Visszalépését Michal Sipos, az OEaNO parlamenti frakcióvezetője valóságos hőstettként, legalábbis tisztességes cselekedetként igyekszik beállítani. Ami csak féligazság. Mert az erkölcsi feddhetetlenség minden poszton szükséges lenne, ám ezzel együtt a szakmai felkészültség, a menedzseri képesség is elengedhetetlen követelmény. Marek Krajcí után Ján Micovsky az utóbbi kritériumok alapján szintén megbukott. Eduard Heger kormányfőként, Igor Matovic pedig pártelnökként olyan utódot találhatna, aki komolyan veszi a kormányprogramnak például azt a részét is, amely élelmiszer-önellátásunk növelése érdekében jelentős támogatást ígér az agráriumnak. Ebből egyelőre semmi nem valósult meg. Kicsoda a fehérorosz újságíró, aki miatt eltérítettek egy gépet? „Halálra fognak ítélni" - mondta utastársainak Raman Prataszovics ellenzéki aktivista-újságíró, amikor az Athénból Vilniusba tartó Ryanair-gópet a fehérorosz rezsim leszállásra kónyszerítette. A 26 éves férfi régóta szúrta Aljakszandr Lukasenka szemét. Az elnök szinte az összes ellenzéki vezetőt őrizetbe vetette vagy elüldözte az országból, de a tüntetők szervezettségét nem tudta megtörni, éppen az olyan figuráknak köszönhetően, mint amilyen Prataszevics. Külföldről irányított Prataszevics azután született, hogy Lukasenka 1994-ben megszerezte a hatalmat. Már kamaszként kormányellenes tüntetések állandó résztvevője volt, 2011-ben emiatt elküldték a középiskolából. Később az állami egyetemre jelentkezett újságírónak, de onnan is elküldték, ekkor oknyomozó újságírónak állt. Néhány éve hozta létre a Nexta nevű Telegramcsatornát. Amikor Lukasenka tavaly nyáron elkezdte brutális eszközökkel szétverni a tüntetéseket és lekapcsolta az internetet, ez volt az egyetlen információforrás, hogy mi zajlik az utcákon. A Telegram ugyanis egy felhőalapú, okostelefonokra letölthető applikáció, ami szinte lekövethetetlen és elnémíthatatlan. A Nexta - jelentése valaki - csatornájának több mint 1,2 millió feliratkozója van. Ez nagyon jelentős szám egy 9,4 millió lakosú országban, pláne egy diktatúrában. A felületen nemcsak beszámoltak a demonstrációkról, hanem koordinálták a tüntetőket: tanácsokat adtak, hol gyülekezzenek, mit viseljenek, hogyan védekezzenek a biztonsági erőkkel szemben. A Nexta csapatának Lengyelországban van a székhelye, de szoros kapcsolatban állnak Litvániában a disszidensekkel, köztük Szvjatlana Cihanovszkaja ellenzéki vezetővel is. Prataszevics 2020 szeptemberében otthagyta a Nextát, és egy hasonló csatornánál, a Belamovánál folytatta. A váltásra azért volt szükség, mert a csatorna addigi vezetőjét, Igor Losik bloggert őrizetbe vették. Újabb fióknak 260 ezer feliratkozója van, főleg a vidéken élőket szólítja meg, ami a diktátort különösen bosszantja. Az aktivista-újságíró 2019-ben disszidált, lengyel állampolgárságért folyamodott, tavaly a szülei is követték. Apja közel harminc évig szolgált a seregben, de fia miatt megfosztották minden rangjától. Lukasenka, miután kiiktatta az ellenzéki politi(TASR/AP-felvétel) kusokat, a tüntetéshullám egyik központi alakjának Prataszevicset tekintette, ezért akar revansot venni. Nem alaptalanul fól A Flightradar adatai szerint a Vilniusba tartó járat két percre volt attól, hogy átlépjen a litván légtérbe. Az utasok arról számoltak be, hogy Prataszevics a kezébe temette a fejét és remegni kezdett, miután megtudta, hogy Minszkben landolnak. Egyébként Cihanovszkajával vett részt Athénban egy gazdasági fórumon. Hazafele már a becsekkolásnál érezte, hogy figyelik. Barátainak azt írta, „úgy tűnik, a KGB követett a repülőtéren. Mindenesetre gyanús”. Prataszevicset a jelenlegi vádak alapján csak börtönbüntetésre ítélhetik, de elképzelhető, hogy ezeket terrorista jellegű bűncselekményekkel egészítik ki, így halálbüntetést kaphat. Még valószínűbb, a fehérorosz börtönviszonyokat ismerve, hogy a kínok kínját fogja átélni, és lassú halál vár rá. (24 hu)
