Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-27 / 120. szám

wvw.ujszo.com | 2021. május 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 9 Fico kirakós játéka Pont azt a közvélekedést lovagolja meg, ami az ő idejében alakult ki MARTIN VANÖO Robert Fico belekezdett egy nagy kirakós játék­ba, szorgalmasan, kitar­tóan rakosgatja egymás mellé a kockákat, azt remélve, hogy a végén majd a választói fejében is összeáll a kép. Hogy ő egy nagy összeesküvés áldozata. Soros György fosztotta meg a hatalmától, Andrej Kiskával, a médiával meg a civil szervezetekkel. Most meg el­lenzéki politikusként a kormány és Zuzana Caputová céltáblája. A cél pedig az „ellenzék likvidálása”. Ehhez pedig besúgókat - az úgy­nevezett vezeklőket használják, akik már lebuktak és úgy próbálják men­teni a bőrüket, hogy hamisan tanús­kodnak mások ellen. Aztán ezekre a vallomásokra építik fel a Smer em­berei elleni eljárásokat. Az egyik ilyen áruló, Bemard Slobodník egyenesen Igor Matoviccsal talál­­kozgatott, aki elmagyarázta, mit kell vallani-így Fico. Szerinte a vezeklők bizonytalanul, papírból olvassák fel az előre megírt vallomásokat, miközben Caputová, Kolíková és Lipsic titkos találkozó­kon adja le az újabb megrendelése­ket, kiket kell még elővenni, például Ján Kal’avsky és Branislav Zurian korábbi magas beosztású NAKA-ve­­zetőket. Ficónak minderről bizonyí­tékai nincsenek, viszont megelégszik a saját következtetéseivel. Előadja nagy elméletét a választóknak, és abban bízik, hogy azok tartják még annyira őt, hogy ezt szépen beve­gyék. Összeesküvés-elméletei for­gatagában felvázolja azt az őrült vi­lágképet, amelyben ő a jóságos ural­kodó, akit mindenki el akar veszejte­­ni. De persze egyedül is megküzd a világ minden gonoszával, természe­tesen. Hasonló szimptómák Meci­­aron mutatkoztak a végén, de addigra már a politikai szenilitás olyan elő­rehaladott fázisában volt, hogy nem maradt választó, akit ilyesmikkel még át tudott volna verni. Mégis, hogyan lehetséges, hogy Ficónak továbbra is ennyi híve van? Sőt, a Smer 10 százalékos támoga­tottsága mellett még a hatalomba va­ló visszatérést is dédelgetheti. Nos, ehhez pont az a vélekedés szükséges, ami elsősorban éppen a Fico-kor­­mányok idején alakult ki: az állam nem az emberek érdekeit szolgálja, csak egy szűk, kiváltságos csoportét. A „mi embereink”, a „nem történt bűncselekmény” és az efféle mon­datok mélyen belevésődtek a kollek­tív emlékezetbe. Ahá, ha akkor úgy volt, akkor most is így van - jön rög­tön a felismerés. A rendőrség, az ügyészség a Heger-kormányt szol­­gálja-ezFico verziója. Pontosan azt a közvélekedést lovagolja meg, ami az ő kormányzása alatt alakult ki. Ez pedig rendkívül veszélyes lehet. Az ő idejében valóban nem lehetett hinni az igazságszolgáltatásnak, és erről bizony nehéz leszokni. De a társadalom addig nem tud szabadulni a korrupciótól és a többi rákfenétől, amíg nem bízik az intézményekben. Két lehetőség van. Az egyik vál­tozat a nyomozóké, mely szerint a Smer emberei privatizálták, szét­szedték az országot, és azt tettek, amit csak akartak. A másik a ficói változat: likvidálni akarják a mostani ellenzéket. Mindenki döntse el, hogy melyiket tartja valószínűbbnek. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Még egy amatőr miniszterrel kevesebb SZILVÁSSY JÓZSEF Végre! - sóhajthatott fel a hazai agráriumban érdekeltek többsége, miután Ján Micovsky bejelentette, hogy hétfon távozik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca éléről. Bő egy éve Igor Matovic kérlelésére, a korrupcióellenes harc bajnokaként ült a miniszteri bársonyszékbe, ahol aztán a korábban er­dészként tüsténkedő tisztségviselő jókora baklövéseket követett el. Tavaly június végén nevezte ki Matej Vigodát az állami erdészet élére, de novemberben már le is váltotta. Tragikomédiába illő a mezőgazdasá­gi kifizető ügynökség (PPA) vezérigazgatójának kiválasztása körüli hercehurca is. Ahogy Simon Zsolt volt miniszter rámutatott, Micovsky a megüresedett posztra pályázatot hirdetett, amely hónapokig húzódott, végül olyan személy került ideiglenesen a tisztségbe, aki részt sem vett a szakmai meghallgatáson. A dilettáns intézkedések következményeként késik a PPA végleges brüsszeli akkreditálása, emiatt pedig veszélybe kerülhet az uniós agrártámogatások kifizetése. Micovsky vesszőfutása a több mint 6 milliárd eurónyi, országunkat megillető EU-s pénzcsomag kapcsán folytatódott. Hetekig hangoztatta: ha ebből az agráriumot kihagyják, akkor ő lemond. Végül egyetlen cen­tet sem volt képes kiharcolni. A döntéshozók szerint más forrásokból elegendő támogatáshoz juthat az agrárszektor-ami legfeljebb féligaz­ság, hiszen a mezőgazdaságunk sok sebből vérzik, például a technológia korszerűsítésére és ehhez tőkére lenne szükség. A pénzek elosztásáról döntő kormányülésen Micovsky egyedüliként a tervezet ellen szavazott, de akkor még nem mondott le. Az egyik kereskedelmi tévében azzal magyarázkodott, hogy máshonnan fog támogatást szerezni. Hogy hon­nan, azt nem árulta el. Ráadásul rábólintott a termőföldek bérleményének emelésére, amivel elsősorban a családi és egyéb kis agrárvállalkozókat hozta az eddiginél rosszabb helyzetbe. Fogadkozásai ellenére a támogatások elosztásában a földet a végletekig kizsigerelő, csak a rövid távú haszonra törekvő cápák érdekei kerültek előtérbe. Aránylag rövid, ám sok konfliktust és bajt okozó miniszteri karrierje végül azon a lózungon bukott meg, amelyet fennhangon hirdetett. Ezút­tal is bebizonyosodott az a népi bölcsesség, hogy a lámpa alatt van a leg­nagyobb sötétség. Ugyanis az ő döntése alapján került a Szlovák Föld­alap (SPF) élére Gabriela Bartosová, aki több társával együtt most vizs­gálati fogságba került, és a nemrég szabadlábra helyezett Martin Kvietik pénzembert is visszavitték. Bár egyelőre a nyomozók szűkszavúak, annyi bizonyos, hogy a földalapnál ugyanúgy virágzik a korrupció, mint Fico, majd Pellegrini regnálása idején. Vagyis egyeseknek milliók ütik a markát - főleg manipulált adatok révén -, másoknak viszont szinte ala­mizsnával szúrták ki a szemét. Bartosová nem tudta, talán nem is nagyon akarta kiseprüzni a zava­rosban halászó újdonsült földesurakat, sőt: a jelek szerint ő is bele­süllyedt a mocsárba. A miniszter meg ezek után lemondott. Visszalépését Michal Sipos, az OEaNO parlamenti frakcióvezetője valóságos hőstettként, legalábbis tisztességes cselekedetként igyekszik beállítani. Ami csak féligazság. Mert az erkölcsi feddhetetlenség minden poszton szükséges lenne, ám ezzel együtt a szakmai felkészültség, a menedzseri képesség is elengedhetetlen követelmény. Marek Krajcí után Ján Micovsky az utóbbi kritériumok alapján szintén megbukott. Eduard Heger kormányfőként, Igor Matovic pedig pártel­nökként olyan utódot találhatna, aki komolyan veszi a kormányprog­ramnak például azt a részét is, amely élelmiszer-önellátásunk növelése érdekében jelentős támogatást ígér az agráriumnak. Ebből egyelőre semmi nem valósult meg. Kicsoda a fehérorosz újságíró, aki miatt eltérítettek egy gépet? „Halálra fognak ítélni" - mondta utastársainak Raman Prataszovics ellenzéki akti­vista-újságíró, amikor az At­hénból Vilniusba tartó Ryan­­air-gópet a fehérorosz rezsim leszállásra kónyszerítette. A 26 éves férfi régóta szúrta Al­­jakszandr Lukasenka szemét. Az el­nök szinte az összes ellenzéki vezetőt őrizetbe vetette vagy elüldözte az or­szágból, de a tüntetők szervezettségét nem tudta megtörni, éppen az olyan figuráknak köszönhetően, mint ami­lyen Prataszevics. Külföldről irányított Prataszevics azután született, hogy Lukasenka 1994-ben megszerezte a hatalmat. Már kamaszként kormány­­ellenes tüntetések állandó résztvevő­je volt, 2011-ben emiatt elküldték a középiskolából. Később az állami egyetemre jelentkezett újságírónak, de onnan is elküldték, ekkor oknyo­mozó újságírónak állt. Néhány éve hozta létre a Nexta nevű Telegram­­csatornát. Amikor Lukasenka tavaly nyáron elkezdte brutális eszközökkel szétverni a tüntetéseket és lekapcsol­ta az internetet, ez volt az egyetlen in­formációforrás, hogy mi zajlik az ut­cákon. A Telegram ugyanis egy fel­hőalapú, okostelefonokra letölthető applikáció, ami szinte lekövethetet­­len és elnémíthatatlan. A Nexta - jelentése valaki - csa­tornájának több mint 1,2 millió fel­­iratkozója van. Ez nagyon jelentős szám egy 9,4 millió lakosú ország­ban, pláne egy diktatúrában. A felü­leten nemcsak beszámoltak a de­monstrációkról, hanem koordinálták a tüntetőket: tanácsokat adtak, hol gyülekezzenek, mit viseljenek, ho­gyan védekezzenek a biztonsági erőkkel szemben. A Nexta csapatá­nak Lengyelországban van a székhe­lye, de szoros kapcsolatban állnak Litvániában a disszidensekkel, köz­tük Szvjatlana Cihanovszkaja ellen­zéki vezetővel is. Prataszevics 2020 szeptemberében otthagyta a Nextát, és egy hasonló csatornánál, a Be­­lamovánál folytatta. A váltásra azért volt szükség, mert a csatorna addigi vezetőjét, Igor Losik bloggert őrizet­be vették. Újabb fióknak 260 ezer fel­­iratkozója van, főleg a vidéken élőket szólítja meg, ami a diktátort különö­sen bosszantja. Az aktivista-újságíró 2019-ben disszidált, lengyel állampolgárságért folyamodott, tavaly a szülei is követ­ték. Apja közel harminc évig szolgált a seregben, de fia miatt megfosztot­ták minden rangjától. Lukasenka, miután kiiktatta az ellenzéki politi­(TASR/AP-felvétel) kusokat, a tüntetéshullám egyik köz­ponti alakjának Prataszevicset tekin­tette, ezért akar revansot venni. Nem alaptalanul fól A Flightradar adatai szerint a Vil­niusba tartó járat két percre volt attól, hogy átlépjen a litván légtérbe. Az utasok arról számoltak be, hogy Pra­taszevics a kezébe temette a fejét és remegni kezdett, miután megtudta, hogy Minszkben landolnak. Egyéb­ként Cihanovszkajával vett részt Athénban egy gazdasági fórumon. Hazafele már a becsekkolásnál érez­te, hogy figyelik. Barátainak azt írta, „úgy tűnik, a KGB követett a repülő­téren. Mindenesetre gyanús”. Prataszevicset a jelenlegi vádak alapján csak börtönbüntetésre ítélhe­tik, de elképzelhető, hogy ezeket ter­rorista jellegű bűncselekményekkel egészítik ki, így halálbüntetést kap­hat. Még valószínűbb, a fehérorosz börtönviszonyokat ismerve, hogy a kínok kínját fogja átélni, és lassú ha­lál vár rá. (24 hu)

Next

/
Thumbnails
Contents