Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-27 / 120. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 27. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lukasenka Bident és Putyint várja Minszk. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök meghívta Minszkbe Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt a fehérorosz helyzet megvitatá­sára. „Nyilvánosan szeretném meghívni őket: ha meg akarják vitatni Fehéroroszország prob­lémáit, utazzanak ide. Meghall­gatom mindazt az undokságot is, amit Jen Psaki (a Fehér Ház szóvivője) ír (Biden) számára, hogy előadhassa nekem. Az pe­dig egyszerűen nevetséges, hogy Genfben Putyint Fehéroroszor­szág problémáiról oktassa” - fogalmazott Lukasenka. (MTI) Idén újra elmarad a Tusványos Budapest. Kénytelenek va­gyunk úgy dönteni, miszerint 2021 -ben nem lesz tőlünk hangos Tusnádfürdő - adta tudtul a Bál­­ványosi Szabadegyetem és Di-. áktábor. A köznyelv által Tusvá­­nyosnak nevezett rendezvény 2019-ben ünnepelte 30. évfor­dulóját, azonban a 31. alkalomra csak 2022-ben kerülhet sor, konkrétan július 19-24. között tartják meg a következő Tusvá­­nyost. Az erdélyi szabadegyetem tavaly is elmaradt, akkor szintén a vírusjárvány miatt. Orbán Vik­tor miniszterelnök a fesztivál utolsó napján szokta elmondani, mit gondol a világról, illetve ar­ról, hogy a nagy történésekben mi Magyarország szerepe. (VG. ú) Orosz hadászati bombázók Szíriában Moszkva. Oroszország nukleáris fegyverek hordozására alkalmas hadászati bombázó repülőgépe­ket telepített a Szíriái Hmeimim­­ben működő támaszpontjára gyakorló feladatokra - közölte kedden az orosz védelmi minisz­térium. A 3 Tu-22M3 típusú, 5000 km hatótávolságú bombázó már megérkezett a Latakia tarto­mány bázisára, amely az orosz katonai műveletek központjaként szolgál a közel-keleti országban. Ez tovább erősíti Moszkva kato­naijelenlétét a Földközi-tenger térségében. Szíriábanjelenleg elnökválasztást tartanak, amely­nek biztos esélyese a hivatalban lévő Bassár el-Aszad elnök. (MTI) Kiskorú menekültek átvétele Ceutából Msdrid. A spanyol kormány megállapodott a tartományokkal arról, hogy 200, kísérő nélküli, kis- és fiatalkorú menedékkérőt osztanak el közöttük, akik jelen­leg az észak-afrikai spanyol vá­ros, Ceuta befogadóközpontjá­ban vannak. Az átcsoportosításra kiválasztott gyerekek hetekkel ezelőtt érkeztek Ceutába, ahol a múlt hét első napjaiban bő 8000- en lépték át illegálisan a határt Marokkó felől. A felnőttek többségét már visszatoloncolták, de a szabály a gyerekek esetében egyéni elbírálást ír elő. A ható­ságok 850 kis- és fiatalkorút szállásoltak el, de a befogadó­központban nincs elég hely. (MTI) Gyors uniós büntetések jönnek Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök tegnap a minszki parlamentben azzal fenyegetőzött, az ország határán megszüntetik a kábítószerrel és menekül­tekkel folytatott kereskedés ellenőrzését, hogy „a Nyugat élvezze őket' (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Minszk. Gyorsan és ha­tározottan bevezetik az Euró­pai Tanácsban Fehéroroszor­szággal szemben a Ryanair légitársaság minszki leszál­lásra kényszerített járata kö­rüli ügy miatt elhatározott új uniós büntetőintézkedéseket- mondta Heiko Maas, a német diplomácia vezetője. Heiko Maas kiemelte, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök „tetté­nek aljassága nehezen fokozható”. Az Athénból Vilniusba tartó járat földre kényszerítése és Raman Prataszevics őrizetbe vétele „hármas támadás: tá­madás a légi közlekedés biztonsága, a sajtószabadság és a fedélzeten tar­tózkodó európai polgárok ellen, és határátlépés, amely felett a nemzet­közi közösség nem hunyhat szemet”- mondta a német diplomácia veze­tője. Rámutatott, a fehérorosz légierő mozgósításával végrehajtott vasár­napi művelettel több mint 170 ember életét sodorták veszélybe csak azért, hogy elfogjanak egy újságírót. „Az ilyen gondolatokkal eljátszó diktáto­rok tudomására kell hozni, súlyos árat kell fizetniük, ezért fontos, hogy az EU gyorsan és keményen válaszolt”- mondta Heiko Maas. Elmondta, be­szélt Anthony Blinken amerikai kül­ügyminiszterrel, akivel megállapod­tak, hogy az ügyben szorosan egyez­tetnek. Kiemelte, „továbbra is az a célunk, hogy az intézkedésekkel Lu­­kasenkát és hatalmi apparátusát sújt­suk, és ne a civil társadalmat, amely már szenved ettől a rezsimtől”. Már nem elóg a szankció Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Ta­nács úgy döntött, hogy a Ryanair-járat földre kényszerítése és Raman Pra­taszevics és barátnője, Szófia Szape­­ga őrizetbe vétele miatt a légtérzárlat mellett gazdasági büntetőintézkedé­seket kell bevezetni Fehéroroszor­szág ellen és személyre szabott szankciókkal kell sújtani fehérorosz tisztségviselőket. Emmanuel Macron francia elnök támogatja, hogy meg­hívják a fehérorosz ellenzéket a hét legfejlettebb ipari ország (G7) júniusi comwalli csúcstalálkozójára. Mac­ron kijelentette, az EU-nak igen ala­posan felül kell vizsgálnia a Moszk­vával való kapcsolatát. Úgy vélte, az Oroszország és Fehéroroszország el­leni szankciók már kimerítették le­hetőségeiket. A francia elnök szerint nem elegendő csak reagálni a törté­nésekre, hanem „rövid, közép- és hosszú távú stratégiát kell kidolgoz­ni”. , A helyzet változását követő fo­kozatos szankciók már nem jelente­nek hatékony politikát” - szögezte le. Felháborodott pilóták Független vizsgálatot követel több nemzetközi pilótaszervezet is az Athénból Vilniusba tartó Boeinget ért incidens miatt. A Légijármű-pilóta Szövetségek Nemzetközi Szövetsé­ge, az Európai Pilótaszövetség (EC A) és a SEPLA spanyol pilóta­szakszervezet közös közleményében aggodalmát fejezte ki az eset miatt, összhangban a szakosított ENSZ- szervezet állásfoglalásával. A piló­ták szerint a belarusz légierő beavat­kozása - az egyik MiG-29-es va­dászgépe a minszki repülőtérre kí­sérte a Boeinget - politikai indítta­tású volt, megsérti a polgári légi köz­lekedést szabályozó Chicagói Egyezményt, és egyértelműen tör­vénytelen lépés, amely magán hor­dozza „egy államilag támogatott em­berrablás j ellemzőit”. Minszk börtönbüntetései A fehéroroszországi mahiljovi te­rületi bíróság 4 és 7 év közötti bör­tönbüntetésre ítélt hét ellenzéki akti­vistát, akiket bűnösnek nyilvánított a fehéroroszországi tömeges zavargá­sokkal összefüggésben - közölte a minszki főügyészség. „Tekintettel a főügyészség által bemutatott bizo­nyítékokra, a mahiljovi területi bíró­ság ítélete értelmében bűnösnek ta­lálták Jauhen Afhahelt, Andrej Voj­­nyicsot, Pavel Szevjarinyecet, Pavel Juhnyevicset, Makszim Vinyarszkit, Zmicer Kazlout és Irina Scsasznaját abban, hogy előkészületeket tettek erőszak, pusztítások, gyújtogatások, magántulajdon megrongálása és ha­tósági személyekkel szembeni fegy­veres ellenállás által kísért tömeges zavargásokban való részvételre” - derül ki a főügyészség Telegram­­csatornáján megjelentetett közle­ményből. Az üggyel kapcsolatos bí­rósági meghallgatásokat zárt ajtók mögött tartották. Szevjarinyecet ta­valy júniusban vették őrizetbe, mi­után tüntetett olyan aláírásgyűjtőkkel, akik - a hatóságok szerint egy nem engedélyezett megmozdulás kereté­ben - azért léptek fel, hogy jegyez­zenek be különböző jelölteket az au­gusztusi elnökválasztásra. Az ellen­zéki aktivista fogva tartását több al­kalommal is meghosszabbították. Szintén júniusban vették őrizetbe a blogger Kazlout. A többieket szep­tember és január között vették őri­zetbe. Fehérorosz jogvédők politikai foglyoknak nevezték az elítélteket. Az őrizetbe vett Raman Pratasze­vics ellenzéki újságíró és aktivista „beismerő vallomást tesz, megne­vezve a fehéroroszországi aknamun­ka szponzorait, a háttérben álló poli­tikusokat is” - mondta tegnap Ivan Tertelj, a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) elnöke a minszki parlamentben. Fehéroroszországban a tavaly au­gusztus 9-én tartott elnökválasztás óta rendszeresek voltak a hatodszor hatalomra került Aljakszandr Lu­kasenka elnök elleni tömegtünteté­sek, amelyeket a hatóságok kezdet­ben könyörtelen brutalitással igye­keztek megfékezni. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról szá­moltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. Bántalmazhatták az újságírót Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki bloggert bántalmazták a hatósági őrizetben - jelentették ki az újságíró szülei, Dmitrij és Na­­talja Prataszevics. Az anya elmondta, a fehérorosz állami sajtóban fiáról megjelent felvételen bántalmazások nyomai láthatóak. „Nem vagyok sebész, de az biztos, hogy az orrát megütötték, talán el is törték'' - mondta, hozzátéve, fia bal orcája megduzzadt. „Még a smink alatt is látható a sárgás elszíneződés - vélhetően púderral próbálták eltakarni a véraláfutásokat" - mondta az anya, aki szerint fia nyakán fojtogatás nyomai láthatóak. Szerinte koholt vádakat hoztak fel ellene, a vallomást kikényszerítették belőle. „Vagy felol­vasta, vagy kényszerítették, hogy tanulja meg kívülről" - közölte. Hangsúlyozta, fia erős egyéniség, de vele együtt a barátnőjét, Szofja Szapegát is őrizetbe vették, amitzsarolásra használhatnakfel. (mti) Joe Biden amerikai elnök zárt körű találkozón fogadta az éppen egy éve rend­őri intézkedés közben meghalt George Floyd minneapolisi afroamerikai férfi családját. Az egyik rendőr, Derek Chauvin 9 percig a földön fekvő Floyd nya­kán térdelt, és ezzel a férfi halálát okozta. Az esetről készült videófelvétel ké­pei az egész világot bejárták, heves tiltakozásokat váltva ki a rendőri brutali­tás miatt. Az évfordulón sokan gyűltek össze a minneapolisi George Floyd té­ren, hogy megemlékezzenek a tragédiára, ami jelentős mértékben meghatá­rozta az Egyesült Államok elmúlt évi belpolitikai fejleményeit. (TASR/AP) Merész uniós klímacélok Brüsszel. Az Európai Unió tag­államainak vezetői megerősítették a klímavédelemmel összefüggő, kö­zös céljaik melletti elkötelezettsé­güket, köztük, hogy Európa 2050-re éghajlatsemleges kontinens legyen - közölte Charles Michel, az Eu­rópai Tanács elnöke a tagállami ve­zetők csúcstalálkozója után. A ve­zetők megállapodtak, pontos iránymutatást fogalmaznak meg az Európai Bizottság számára a nyár folyamán a klímavédelemmel kap­csolatban bemutatni kívánt javas­lataihoz. Azon uniós célkitűzéssel kapcsolatban, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest nettó 5 5 Vo­kal csökkenjen az EU károsanyag­kibocsátása, az Európai Tanács el­nöke kiemelte: a célkitűzés meg­valósításának lehetőségeiről heves vita zajlott, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Európa megőriz­heti vezető szerepét a klímavéde­lem területén. Ursula von der Le­­yen, az Európai Bizottság elnöke a klímavédelem témakörét érintve arról beszélt, hogy az uniós bizott­ság kiterjesztené szén-dioxid­­kibocsátási kereskedelem rend­szerét a lakóépületekre és a közle­kedésre is, ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt ve­zetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára. A csúcstalálkozó másik témájá­val, a koronavírus-járvány okozta helyzettel kapcsolatban Charles Michel azt hangoztatta, hogy az EU óvatosan ugyan, de optimista lehet az oltásban elért eredményeknek köszönhetően, de óvatosságra in­tett a koronavírus változataival kapcsolatban. Elmondta, a tagálla­mi vezetői megállapodtak abban, hogy az év végéig 100 millió dózis koronavírus elleni oltóanyagot adományoznak a legrászorultabb országoknak. Az EU jó úton halad afelé, hogy az uniós felnőtt lakos­ságának 70 százaléka a nyár végé­ig be legyen oltva. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents