Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-26 / 119. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. május 26. I www.ujszo.com Légszennyezettség a négy fal között ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt években csökkent s beltéri légszennyezettséggel összefüggő hslálozésok számé, azonban a felértékelődő otthoni munkavégzés és a klímaváltozás következtében fokozódó időjárási szélsőségek miatt a problémát továbbra is fontos napirenden tartani - írja Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza. A kültéri légszennyezés problémaköréről többet hallunk, mint a beltéri levegőminőségről, pedig időnk nagy részét (kb. 90-95%-át) belterekben töltjük, az elmúlt egy évben pedig talán még többet, mint korábban. A WHO adatai szerint évente közel 4 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségben. A világjárvány nemcsak az elmúlt egy évünket határozta meg, de szinte biztos, hogy alapjaiban változtatja meg a jövőbeli munkavégzést is. Munkáltatók és munkavállalók is kezdik felismerni az otthoni munkavégzés előnyeit, ami azt jelentheti, hogy továbbra is sokat leszünk otthonainkban, zárt terekben. A szélsőségesebb időjárási körülmények várhatóan gyakoribbak lesznek a jövőben (hőhullámok, szélsőséges csapadékesemények, viharok stb.) és ilyenkor a belterek menedékként szolgálnak (azaz ismét növekedhet a bent töltött idő). A 21. század során várhatóan több lesz az extrém csapadéktevékenység: az intenzív esőzések hatására pedig megrongálódhatnak, beázhatnak épületek, amely elősegíti a penész kialakulását. A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb hűtési igény lép fel, amely a légkondicionálók megnövekedett használatát eredményezi, ami segítheti bizonyos mikroorganizmusok elszaporodását. Talán a legismertebb beltéri légszennyező anyag a szén-monoxid, hiszen évente 100-150 szén-monoxid-mérgezés következik be Magyarországon, amely esetek kb. 1/4- e halálos kimenetelű. Különösen azért veszélyes, mert színtelen és szagtalan gáz, így sokáig észrevétlen maradhat és felhalmozódhat a lakásban. Kis mennyiségben rosszullétet, nagyobb dózisban fulladást okoz. A szén-monoxid beltéri forrása elsősorban a fűtéshez köthető, de főzés során is megnőhet beltéri koncentrációja. A radon is színtelen és szagtalan gáz, amely a földkéreg felől áramlik a lakásba (vulkanikus eredetű hegységekben levő épületek alsó szintje, illetve a vályogházak kitettebbek). Ugyan a szabad légkörben is megtalálható, de az épületekben általában egy nagyságrenddel magasabb koncentráció is kialakulhat. A tüdőrákos megbetegedések 10-15%-áért a radon felelős, így második helyen áll a kockázati tényezők között -csupán a dohányzás előzi meg. A szén-dioxid nemcsak az üvegházhatás fokozásához járul hozzá; zárt térben például a légzés, főzés, dohányzás által növekszik a mennyisége, ami a koncentrációképesség csökkenését eredményezi. Az Egyesült Királyságban végzett mérések kimutatták, hogy az irodai munkát végzők teljesítménye magas széndioxid-koncentráció esetén romlik, ez pedig összességében a gazdasági termelékenység romlásához is vezethet. A munkatempóra is hatással van a beltéri levegőminőség: alacsonyabb szén-dioxid-koncentráció mellett 60%-kal gyorsabban dolgoztak az irodai alkalmazottak. Főzés során nitrogén-dioxid is kerülhet a levegőbe, amely légúti panaszokat eredményez - a lakásban mért koncentráció akár többszöröse is lehet a szennyezett városokban mért értékeknek. Ha túl nedves a lakás, egy beázást követően nem tudnak kiszáradni falak, esetleg a talaj felől érkezik nedvesség, megjelenik a penész. Ennek jellegzetes szaga van, amiről könnyen felismerhető és sokszor szemmel is jól látható. Azon kívül, hogy kellemetlen, veszélyes is. Magyarországon a penészes otthonban élő gyerekek esetén több mint 60%kal magasabb az asztma vagy allergia kialakulásának esélye. Szintén allergiát okozhatnak és elősegítik az asztma kialakulását a poratkák, amelyek számára a párnák, matracok, plüssök jelentik az ideális élőhelyet. A beltéri levegőminőségjavításának leghatékonyabb módja a gyakori és alapos szellőztetés: ekkor akár egy-két nagyságrenddel is csökkenhet a szennyezőanyagok koncentrációja. Ugyanakkor a kültéri levegő is hatással van a beltéri levegőminőségre, ami egyre rosszabb az antropogén kibocsátás közvetlen (pl. szmog) és közvetett (pl. erdőtüzek) hatásai miatt. A kinti levegőminőség jelentősen befolyásolja a belterek szálló por (PM10) koncentrációját. Szerbiában és Krakkóban végzett mérések alapján a kültéri és a beltéri PM10 között erős korrelációt állapítottak meg: amikor kint növekedett a szálló por koncentrációja, azt a beltéri PM10 koncentráció növekedése követte. T ermészetesen, ha a kültéri légszennyezés jelentős, nem érdemes sokáig nyitva hagyni az ablakokat. A megfelelő beltéri levegőminőség eléréséhez ajánlott az arany középutat választani, azaz se a hőmérséklet, se a páratartalom ne legyen túl magas vagy túl alacsony. Az ideális tartomány hőmérsékletet tekintve 18,5—21,5 °C, a relatív páratartalom esetén pedig 43-67%. (ELTE) Újabb ismereteket szereztek a Tejútrendszer kialakulásáról A csillagok korának kiszámításakor első alkalommal állapították meg, hogy a Gaia Enceladus által befogott csillagok kora hasonló, vagy kissé fiatalabbak, mint a Tejútrendszer közepén született csillagok többsége (Shutterstock) MTI-HlR Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer ós hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal. Viszonylag új csillagászati módszerek segítségével azonosították a jelenleg lehetséges legprecízebben mintegy száz vörös óriás korát. Ezen adatok és más információk segítségével a szakemberek kimutatták, mi történt, amikor a Tejútrendszer összeolvadt a körülötte keringő Gaia Enceladus törpegalaxissal mintegy 10 milliárd éve. A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című tudományos lapban mutatták be. „Bizonyítékaink arra utalnak, hogy az összeolvadáskor a Tejútrendszer saját csillagai nagy populációját már létrehozta” - mondta Fiorenzo Vincenzo, a tanulmány társszerzője, az Ohio Állami Egyetem kozmológiai és asztro-részecskefízikai központjának munkatársa. Ezen csillagok közül sok került a galaxis közepének vastag lemezébe, mig mások, amelyek a Gaia Enceladus hatása alá kerültek, a galaxis külső halójában vannak. „A Gaia Enceladusszal való egyesülés a Tejútrendszer történetének egyik legfontosabb eseménye” — idézte a projektet vezető Josefma Montalbant, a Birmingham Egyetem kutatóját az EurekAlert.com tudományos hírportál. A csillagok korának kiszámításakor első alkalommal állapították meg, hogy a Gaia Enceladus által befogott csillagok kora hasonló, vagy kissé fiatalabbak, mint a Tejútrendszer közepén született csillagok többsége. Az eredmények szerint az összeolvadás megváltoztatta a már a galaxisban lévő csillagok pályáját, sokkal excentrikusabbakká váltak. A külső csillagok emellett más kémiai összetevőkkel is rendelkeznek, mint a belsők. A kutatók több különböző megközelítést és adatforrást alkalmaztak vizsgálatuk során. Az egyik ilyen módszer a csillagok korának meghatározására az asztroszeizmológia, a csillagok belső szerkezetét a pulzációjuk segítségével vizsgáló viszonylag új terület eszköztárának alkalmazása. Az APOGEE spektroszkopikus vizsgálat eredményeit is bevonták a kutatásba. Az APOGEE projekt a csillagok spektrumát közeli infravörös fényben méri látható fény helyett, utóbbit ugyanis elhomályosítja a por. Segítségével meghatározható a csillagok kémiai összetétele.
