Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-26 / 119. szám

www.ujszo.com I 2021. május 26. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 115 Az idei év 10 kiberfenyegetése A zsarolóvírusok várhatóan emelik a váltságdíjat, ha arra utaló jeleket érzékelnek, hogy a megfertőzött felhasználó jó anyagi háttérrel rendelkezik. Ilyen lehet, ha a felhasználó Apple-termékeket használ, vagy kriptovaluta-pénztárcával rendelkezik a számítógépen. (Fotó: G data) ÖSSZEFOGLALÓ A védekezés első lépése az ellenség megismerése, ezért a G DATA szakértőinek segítségével összeállítottuk az aktuális internetes veszélyek, csalások és kártevők toplistáját. 1. Az adathalászat találkozik a koronavírussal. A járvány idején tömegesen terjednek a koronavírus elleni oltásra regisztrációt ígérő ha­mis e-mailek. Az adathalász táma­dásokban az embereket ráveszik, hogy kattintsanak az üzenetben megadott linkre. A csaló webolda­­lon ezután igyekeznek rávenni az embereket különböző - az oldal megtekintéséhez állítólag szükséges - kiegészítők telepítésére, de a gépre csak zsarolóvírus vagy kriptovalu­­tákat bányászó kiegészítő települ. 2. Okos zsarolóvírusok. A zsa­rolóvírusok várhatóan emelik a vált­ságdíjat, ha arra utaló jeleket érzé­kelnek, hogy a megfertőzött fel­használó jó anyagi háttérrel rendel­kezik. Ilyen lehet, ha a felhasználó Apple-termékeket használ, vagy kriptovaluta-pénztárcával rendel­kezik a számítógépen. 3. Képnek álcázott poliglott fáj­lok. Poliglott fájlnak nevezzük azt a fájlt, amely egyszerre több típusú le­het. Ha egy képnézegetővel nyitjuk ki, akkor kép, azonban a böngésző­ben Javascript fájlként futtatható. A módszert hirdetési csalásban már használják, így a jövőben óvatosabb­nak kell lennünk a csatolmányként érkező képek megtekintésével is. 4. IoT-támadások Az IoT, vagyis a tárgyak internetre kapcsolt hálózata évről évre növekszik, az előrejelzések szerint 2025-re 75 milliárd okoseszköz, például televí­zió vagy biztonsági kamera csatla­kozik majd a világhálóhoz, ami a 2019-es szinthez képest háromszo­ros növekedést jelent. A nem meg­felelően beállított, gyári jelszót használó készülékeken keresztül a bűnözők a helyi hálózatokba is be­juthatnak. 5. Social engineering. Olyan át­verésekre is fel kell készülnünk, amelyek nem feltétlenül az interne­ten keresztül, de annak használatá­val valósulnak meg. Egy ingatlan hirdetője például telefonon megké­ri az áldozatot, hogy telepítsen egy letölthető alkalmazást, amely szük­séges az utalás ellenőrzéséhez. A mobilszolgáltatónk elkéri a szá­munkhoz tartozó jelszót, mert egy kedvező díjcsomagot szeretne ajánlani. Ezek akár komolyabb tá­madások előkészítő lépései is le­hetnek. 6. Rosszindulatú Facebook­­hirdetések. Megtörtént eset, hogy egy hamis hirdetés gyorséttermi ku­pont kínált, amelyet le kellett tölteni a számítógépre. A letöltők azonban egy kártevőt kaptak a kupon helyett, amely azután megfertőzte a számí­tógépüket. A közösségi oldalak ne­hezen tudják kiszűrni a hamis hir­detéseket, így az egyes reklámok hi­telességét a felhasználóknak kell megítélniük. 7. Újrahasznosított jelszavak. Minden évben több milliárd jelszó szivárog ki a különböző internetes szolgáltatások megtámadása után. Amennyiben ugyanazt a jelszót használjuk a különböző oldalakhoz - levelezéshez, közösségi oldalak­hoz, webáruházakhoz -, úgy extra veszélynek tesszük ki magunkat. A vállalatok 42 százaléka jelzett kiszi­várgott jelszavak miatti biztonsági incidenst. 8. Nulladik napi fenyegetettsé­gek. A nulladik napi fenyegetettsé­gek azokat a hibákat jelzik, melye­ket a támadók hamarabb fedeznek fel, mint a szoftverek gyártói, és azonnal, még a javításuk előtt ki­használják azokat. A probléma még azután is fennáll, hogy az adott hibát javították, és kiadták a frissítést, hi­szen sokan nem, vagy csak késve frissítik a rendszereket. Az ilyen fe­nyegetések ellen a mesterséges in­telligenciát is használó, öntanuló ví­rusvédelmi rendszerekkel és a fris­sítések, javítócsomagok telepítésé­vel védhetjük a rendszereket. 9. Belső ellenség. A vállalatok hajlamosabbak jobban odafigyelni a külső fenyegetettségekre, és figyel­men kívül hagyni a belső ellensége­ket. A valóságban a felmérések sze­rint az adatszivárgások többsége belső kollégától indul el, és megtör­ténhet az is, hogy a megvesztegetett vagy megzsarolt munkatárs kárte­vőket telepít a belső hálózatra. 10. Deepfake. A mesterséges in­telligencia segítségével ma már olyan valósághű videófelvételek készíthetők, amelyek képesek tö­megeket is megtéveszteni. Ezeket lehet hamis hirdetésekre vagy akár egy politikus lejáratására is használ­ni, így a hírek több forrásból való el­lenőrzése a jövőben még fontosabbá válik. (szí) RÖVIDEN Átverés az 50 ezer eurós nyeremény! A Facebook szlovákiai felhasz­nálói között terjed egy „nyere­ményjáték”, amely szerint a Szlovák Takarékpénztár 50 ezer eurós fődíjjal jutalmazza a leg­­szereúcsésebbet. Az átverés a klasszikus elemekkel dolgozik, visszaél egy ismert cég nevével, grafikai elemeivel, egy csaló oldalon elkéri a játékos szemé­lyes adatait, köztük a bankkár­tyaszámait, hamis profilokat hoznak létre, hogy azzal kom­­menteljenek a poszt alatt, mi­lyen igaz a játék, és mennyire örülnek a nyereménynek. Aki bedől neki, valóban mozgást érez máj d a számláj án - de a gyarapodás helyett csökkenni fog az egyenleg, a csalók ugyanis ellopják a pénzét. A bank sajtóközleményben hívta fel a figyelmet, hogy csalásról van szó, és senki ne dőljön be neki, aki mégis megtette, azon­nal hívja az ügyfélszolgálat 0850 111 888-as telefonszámát. A legnépszerűbb okostelefonok A Counterpoint kutatóintézet azt vizsgálta, hogy 2021 első három hónapjában mely okostelefonok fogytak a legjobban. Az első négy helyen Apple készülékek állnak (iPhone 12, iPhone 12 Pro Max, iPhone 12 Pro és iPhone 11), majd utánuk két Xiaomi modell következik, a Redmi 9A és a Redmi 9, amelyek egyúttal a legnépszerűbb Android­­rendszerű mobilok. A hetedik helyen a Samsung Galaxy A12 áll, utána pedig egy újabb Xiao­mi modell, a Redmi Note 9 fog­lal helyet a listán. A kilencedik és tizedik helyre pedig a Galaxy A21 s és a Galaxy A31 került. A top 10 legtöbbet eladott okoste­lefon között tehát négy Apple, három Xiaomi és szintén három Samsung készülék van. (szí) Júniustól a mobiltelefonok is kapnak ökológiai címkét ÖSSZEFOGLALÓ önkéntes ökológiai mobiltelefon minősítési rendszert indított öt nagy európai mobilszolgáltató, valamint tizenkét mobilteiefon-márka. A felek azt várják a kezdeménye­zéstől, hogy könnyebben azonosít­hatóvá és összehasonlíthatóvá válnak majd a készülékek különböző fenn­tarthatósági paraméterei, ezáltal a be­szállítók is arra" lesznek ösztönözve, hogy csökkentsék a készülékek kör­nyezeti hatását. Eco Rating néven új, önkéntes kezdeményezést indított Európában a Deutsche Telekom, az Orange, a (az 02 és a Movistar már­kanevek alatt működő) Telefonica, a Telia Company és a Vodafone, mely­nek célja, hogy a mobiltelefonok vá­sárlói pontos tájékoztatást nyújtsanak a készülékek gyártásának, használa­tának, szállításának és ártalmatlaní­tásának környezeti hatásáról. Az Eco Rating kezdeményezés ke­retében 12 mobiltelefon-márka új ké­szülékeinek értékelése történik, és a jövőben várhatóan továbbiakat is be­vonnak a minősítés körébe. A mo­bilszolgáltatók 2021 júniusától kez­dődően a működési területük szerinti 24 európai országban (köztük ha­zánkban) kezdik el az Eco Rating címkék bevezetését az értékesítési pontokon. A részletes értékelést kö­vetően minden mobiltelefon egy szá­mított értéket kap a maximális 100-as Eco Rating-pontból, amely a készü­lék teljes életciklusa során fellépő környezeti hatást jellemzi. Az Eco Rating címke feltünteti a mobilesz­közök fenntarthatóságának öt kulcs­­fontosságú elemét, melynek kereté­ben tájékoztatást ad a készülék tar­tósságáról, javíthatóságáról, újra­hasznosíthatóságáról, továbbá klíma- és erőforrás-hatékonyságáról. Ezek sorban: Tartósság - A készülék robusz­tussága, az akkumulátor élettartama, valamint a készülékre és alkatrésze­ire vonatkozó garancia ideje. Javíthatóság - A minősítés meg­állapítja, hogy a készülék mennyire egyszerűen javítható, ideértve a mo­biltelefon dizájnt, illetve az olyan tá-A mobilszolgáltatók 2021 júniusától kezdődően a működési területük sze­rinti 24 európai országban (köztük hazánkban) kezdik el az Eco Rating cím­kék bevezetését az értékesítési pontokon (Shutterstock) mogató aktivitások vizsgálatát, me­lyek a termék javíthatóságával, újra­­felhasználhatóságával és frissíthető­­ségével növelhetik a termék élettar­tamát. A magasabb pontszám azt jel­zi, hogy az adott szempontok támo­gatottak. Újrahasznosíthatóság - Azt vizsgálja, hogy mennyire jól vissza­nyerhetek és szétszerelhetők az esz­köz alkatrészei, ideértve az ehhez szükséges információk meglétét, il­letve azt is, hpgy milyen mértékben újrahasznosíthatok a készülékhez felhasznált anyagok. Klímahatékonyság - Az eszköz teljes életciklusa során kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. Minél jobb a pontszám, annál kisebb az éghajlatra gyakorolt hatás. Erőforrás-hatékonyság - A vizs­gálati szempont az eszközben fel­használt ritka nyersanyagok (pl. az elektronikus alkatrészek gyártásához szükséges arany) mennyisége alap­ján az erőforrások kimerülésére gya­korolt hatást értékeli; minél jobb a pontszám, annál kisebb a készülék alapanyag-felhasználásra gyakorolt hatása. (szí)

Next

/
Thumbnails
Contents