Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-25 / 118. szám
www.ujszo.com I 2021. május 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Helyesen magyarul Ha már magyarnak születtünk és büszkék vagyunk erre, akkor próbáljunk egy mondatban hat hibánál kevesebbet véteni JUHÁSZ KATALIN em szokásom Facebook-kommentekre reagálni, és mostanra nagyjából belenyugodtam abba, hogy az egyes cikkekhez hozzászóló, magukat hatalmas magyaroknak tartó olvasók egy része nem képes két mondatot leírni hiba nélkül. Nemrég azonban mégiscsak sikerült kiütnie nálam a biztosítékot egy asszonynak, aki valami olyasmit kommentelt egy járványügyi intézkedéseket ismertető cikkünk alá, hogy miért ijesztgetjük mi a népet, sőt miért hazudozunk. Pedig csak a minisztériumból érkező tényeket közöltük, vagyis az illető nem tudott különbséget tenni publicisztika és szimpla hír között. O nyilván úgy hiszi, hogy mindaz, ami az újságban áll, az egy-egy újságíró személyes véleménye, és mögötte valamiféle érdek húzódik meg, vagy egyszerűen csak az olvasó halálra ijesztésének igyekezete. Ez a hölgy tényleg csak három sort „publikált” a közösségi oldalon, ám abban a három sorban ott volt minden, amitől egy magyartanár hideglelést kap, de egy mezei polgár szemöldöke is felszalad. Amikor megjegyeztem, hogy ha már magyarnak születtünk és büszkék vagyunk erre, akkor próbáljunk egy mondatban hat hibánál kevesebbet véteni. A kommentelő erre azt válaszolta, hogy ő már hetvenéves. Úgy látszik, az életkor fontos szerepet játszik a helyesírás alakulásában, de nem úgy, ahogy gondolnánk, hogy tudniillik minél idősebb az ember, annál olvasottabb, tapasztaltabb, hanem ellenkezőleg: azt is elfelejti, amit az iskolában tanult, és egyébként is: neki már felmentése van a jóistentől ilyen esetekre, hiszen alaposan benne jár a korban. Hát nem. Válaszoltam tömören, és bár ne tettem volna. Mert ezek után többen nekem estek a Facebookon, hogy csúfot űzök az idősekből, hogy ezen a platformon úgyis mindegy, ki milyen helyesírással kommentel, és hogy nem mindenki részesülhetett olyan kiváló oktatásban, mint én. (Nem tudom, mennyire számít elit intézménynek az a kisvárosi iskola, ahol harmincán szorongtunk egy osztályban, és az tanította a magyart, aki az oroszt is). Tény, hogy a közösségi oldalak nagyban hozzájárulnak szókincsünk satnyulásához, sőt elértünk odáig a Messenger-kommunikációban, hogy érzéseink szavakba öntése helyett emojikat, szívecskéket és GIF-eket küldözgetünk egymásnak. A nyilvános kommentekben szintén nem igyekszünk választékosán fogalmazni, nem törjük a fejünket azon, hány k-val írjuk az órakort, ly-t vagy pontos j-t használunk a „helyes” szóban, hány sz a „lesz”, miben különbözik egymástól a helység és a helyiség, a suksükölésről vagy a vesszőhibákról nem is beszélve. A kifogás legtöbbször természetesen az, hogy nincs idő ilyesmin töprengni. Pedig megnyilvánulásaink az aktuális mondandón túl is jellemeznek minket. Megmutatják, mennyit olvasunk, milyen kulturális szinten vagyunk, mennyit jegyeztünk meg a magyar nyelv helyesírásából, illetve fontose nekünk a szavatos fogalmazás és a nyelvhelyesség, mint olyan. Amennyiben most kommentelni támadt kedvük, ne feledjék mindezt... Már a járvány előtt kórházban kezeltek három vuhani virológust Már 2019 novemberében súlyos állapotban került kórházba a vuhani virológiái intézet három kutatója - jóval azelőtt, hogy Kína beismerte volna az első koronavírusos fertőzéseket. Egy amerikai hírszerzési jelentés szerint a vuhani virológiái labor három munkatársa úgy megbetegedett 2019 novemberében, hogy kórházi kezelésre szorultak, írta a Wall Street Journal. A kórházi kezelésről szóló állítások további vitákat hozhatnak abban a kérdésben, hogy honnan eredeztethető a koronavírus-járvány, írta ezután a CNN amerikai hírcsatorna hírszerzési forrásokra hivatkozva. A cikk röviddel az előtt jelent meg, hogy összeülne az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékes szerve, az Egészségügyi Világgyűlés (WHA), hogy arról döntsön az év eleji kínai vizsgálódás alapján, hogy hogyan folytatódjon a koronavírus eredetének felkutatása. Az, hogy több kínai kutató megbetegedett, és a „Covidhoz, illetve a szezonális influenzához hasonló” tüneteik voltak, már korábban is ismert volt, ezt még a Trumpadminisztráció közölte januárban, de a kórházi kezelésükről és a kutatók pontos számáról akkor még nem voltak részletek. A hírszerzők ugyanakkor azt még mindig nem tudják, hogy pontosan milyen betegséggel kerültek kórházba a kutatók, és nem jutottak közelebb a megoldáshoz sem, hogy pontosan hogyan indult el a vírus, azaz laboratóriumból szabadult-e ki, vagy állatról ugrott át emberre. Márciusban a WHO a legkevésbé valószínű változatnak nevezte, hogy „a koronavírus egy laborból szökött meg”, két hete viszont már 18 kutató követelte, hogy vizsgálják ki rendesen a víruslabor-elméletet. Kína az első koronagyanús pácienst hivatalosan 2019. december 8- án jelentette a WHO-nak. (TASR, telex) Titkos találkák gyanújának árnyékában HEGEDŰS NORBERT Már-már kémfilmbe illő történet bontakozott ki előttünk az elmúlt napokban: az ország vezetői szupertitkos gyűlésen vesznek részt, de a találka híre valahogy napvilágra kerül és hirtelen mindenki gyanús lesz. Valamiért mégis Boris Kollár mosolyog a legszélesebben. Az történt ugyebár, hogy múlt hétfon egy szupertitkos találkozón vettek részt a szlovák titkosszolgálat központjában az ország leghatalmasabb emberei. A találkozó olyan titkos volt, hogy csütörtökre már az egész sajtó erről cikkezett, mivel tényleg impozáns névsor gyűlt össze az SIS-nél: ott volt Zuzana Caputová államfő, Eduard Heger kormányfő (OEaNO), Boris Kollár, a parlament elnöke (Sme rodina), Mária Kolíková igazságügyi miniszter (Za l’udí), Roman Mikulec belügyminiszter (OEaNO), Maros Zilinka főügyész, Dániel Lipsic speciális ügyész és Peter Kovarík országos rendőrfőkapitány. Mi indokol egy ilyen találkozót? Földönkívüli invázió gyanúja merült fel? Támadás alatt az ország? Matovic megmérgezte magát macskakajával? Nem, úgy tűnik másról van szó. A tárgyalások állítólag arról folytak, hogy manipulálták-e bizonyos korrupciós ügyek kivizsgálását, köztük Vladimír Pcolinskynak, az SIS volt vezetőjének ügyét. Mivel a Matovic- és immár a Heger-kormány legkomolyabb eredménye az úgynevezett maffia elleni harc és a Fico-éra oligarcháinak rács mögé juttatása, ezért ha kiderülne, hogy ezek a rendőrségi ügyek manipulálva vannak/voltak, akkor abba nemcsak a kormány roppanna bele, hanem az egész társadalom is, amely a Kocner- és Bödör-félék rács mögé kerülése után egy fényesebb jövőben kezdett reménykedni. Ezért ha az SIS arra kezd utalgatni, hogy ilyen gond van, akkor talán indokolt egy ilyen meeting. De csak talán, mert lássuk be: bűzlik ez az egész. A törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom vezetőinek nem kellene titkos találkákra járniuk, ezek a hatalmi ágak nem véletlenül vannak szétválasztva az alkotmányban. Mert még ha semmi törvényellenes nem történt, semmilyen paktum nem köttetett, a gyanú árnyéka akkor is mindegyik érintettre rávetül. Az állampolgár önkéntelenül is elgondolkodik: mivel jobbak ezek, mint az előző garnitúra? Mert képzeljük el, hogy Fico, Kalinák, Gasparovié, Cíznár és Gáspár egyeztet így folyamatban levő ügyekben, és kicsit máris összeszorul a gyomrunk (persze lehet, hogy korábban is voltak hasonló gyűlések, csak azokat sikerült tényleg titokban tartani). A kétség már megmarad, ezzel pedig teljesült Robert Fico álma, aki egy éve boszorkányüldözésről és szervezett rendőrségi akciókról beszél, és most megkapta az áhított „bizonyítékot”. Nem kell ide semmi konkrétum, elég a pletyka, hiszen nem zörög a haraszt... Milyen véletlen, hogy az SIS éppen a Sme rodina kezében van, és micsoda véletlen az is, hogy a rács mögé került Pcolinsky az ő jelöltje. Először az ő miniszterük, Milan Krajniak kezdett el a bűnüldöző szerveken belüli hatalmi harcról beszélni, most meg valahogy pont erről szólt a titkos találka - de jaj! - az információ kiszivárgott. És bár azt írtam, az egész koalíciónak árt, ha a korrupciós ügyek vizsgálatának hitelessége sérül, a Sme rodinára ez nem feltétlenül igaz - hiszen az ő embere épp vizsgálati fogságban ül, és ha a rendőri munka megkérdőjeleződik, akár ki is szabadulhat. Lehetséges, hogy Kollár kijátszotta az ország teljes vezetését-Caputovával az élen, akinek egy ilyen találkozóra el sem kellett volna menni -, és közben még Ficónak is odakacsintott? Csak találgathatunk. Szlovákia viszonylag rövid történetében szép hagyománya van a titkosszolgálatok politikai célokra való felhasználásának. Vajon ez történt most is? FIGYELŐ Hová lett a korrupció elleni harc bajnoka? Ha Fico, Pellegrini és Kollár a legutóbbi felmérések alapján összeszámolja pártjaik támogatottságát, rájönnek, hogy csak egyetlen dolog választja el őket attól, hogy az előrehozott választás után közösen kormányozzanak: pusztán annyi, hogy erről megegyezzenek. Pontosan az történik, amire Ficónak szüksége van ahhoz, hogy visszatéijen - úja a Denník N kommentálja. Ez pedig az ellenfelei szavazóinak elbizonytalanítása, hogy folytatódik az előző maffiaállam képviselői és az oligarchák elleni harc. Az SIS-nél tartott találka pontosan ezt szolgálta. Ha a szavazók elbizonytalanítása megtörténik, jöhet Fico, és ismét felkínálja nekik szociális populizmusát, amivel már annyi választást nyert, és most megfűszerezi nacionalista populizmussal, hogy összeszedje azt, amit Kotlebáék útközben elhullajtottak. Mindennek részben az is az oka, véli a lap, hogy Fico ellenfelei nem nőttek fel a feladathoz, nincs köztük vezetőnek alkalmas politikus. Vagy teljesen alkalmatlanok erre, mint például Igor Matovic, vagy tapasztalatlanok és megdöbbentően naivak, mint például Heger, vagy akár Caputová. A választó nehéz helyzetben van, hiszen ez utóbbiaknak kell hinnie és bennük bíznia, ha nem akarja, hogy visszatérjenek azok, akik azon dolgoznak, hogy veszélyes bűnözőket hozzanak ki a rács mögül, és saját politikai és egyéb céljaik elérésére használták fel a rendőrséget, az ügyészséget és a bíróságokat. Mindeközben az a kérdés, hová tűnt az az ember, aki a korrupció elleni harc bajnokává kiáltotta ki magát. Matovié most a költségvetési vita kapcsán is azzal van elfoglalva, hogy Sulikkal harcoljon és bosszút álljon rajta, (úsz)
