Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-25 / 118. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 25. | www.ujszo.com Légi kalóz lett Lukasenka elnök Raman Prataszevicset (középen) terrorvádakkal vették őrizetbe (TASR/ap) RÖVIDEN Zeman hátat fordít a cseh médiának Prága. Milos Zeman cseh köztársasági elnök a jövőben nem hajlandó nyilatkozni a Respekt, a DeníkN, a Seznam Zprávy lapoknak és hírportáloknak, valamint a Cseh Televízió két hírműsorának. A prágai vár indoklása szerint az érintett médiumok tudatosan hazug vagy torz információkat térj esztenek. Egyébként az orosz állami propaganda éppen Zeman megnyilatkozásaira építi dezinformációs kampányát. A Cseh Újságíró Szindikátus már tiltakozott az államfő döntése ellen. (ct 24) Cseheké a legendás amerikai Colt Prága. A Ceská Zbrojovka Group (CZG) cseh fegyvergyár véglegesen tulajdonába vette az amerikai Colt fegyvergyárat - jelentette be a cseh fegyvergyár hétfői közleményében. A Ceská Zbrojovka Group 220 millió dollár készpénzért és 1,1 millió új sajátrészvény ellenében megvette az amerikai Colt's Manufacturing Company és kanadai érdekeltsége anyavállalata, a Colt Holding részvényeinek 100 százalékát. A cseh cég az elmúlt hónapokban megkapta az illetékes amerikai, kanadai és cseh hivatalok jóváhagyásait - olvasható a közleményben. (MTI) Fejbe lőtték a BLM fiatal aktivistáját London. A Black Lives Matter (BLM) mozgalom aktivistája, Sasha Johnson súlyos sérülésekkel került kórházba, miután a fején érte lövés London déli részén. Ezt a BLM-mel együttműködő brit szervezet, a Taking the Initiative Party (TTIP) jelentette be. Közleményük szerint a lövést megelőzően Johnson már számos alkalommal kapott életveszélyes fenyegetéseket. Johnson aktív tagja volt a TTIP-nek, Nagy-Britannia első feketék vezette politikai pártjának. A 27 éves nő az Oxford Brookes Egyetemen végzett, két gyereke van, a George Floyd meggyilkolása után zajló BLM-tüntetések egyik szervezőjeként vált ismertté, ekkor kezdett el aktívan politizálni. A Scotland Yard közleményében annyit írt, hogy a nyomozás e pontján nincs arra utaló bizonyíték, hogy a támadók célzottan őt keresték volna. (444) Kamerák az iráni atomközpontokban Teherán. Irán jóváhagyta az atomipari létesítményeibe kihelyezett kamerák működésének a meghosszabbítását - közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója. Rafael Grossi azt mondta, a teheráni bejelentés szerint a kamerák - melyek segítségével a szervezet valós időben tudta ellenőrizni Irán atomprogramját-június 24-ig működhetnek tovább, hozzátéve, a döntést megelőzően egyeztetett Irán nukleáris programjának vezetőjével, Ali Szalehivel. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Minszk/Brüsszel. Abelorusz állam vezetője, Lukasenka maga rendelte el egy Ryanairjárat földre kényszerítését, hogy le tudják tartóztatni az ellenzéki Raman Prataszevicset. „Állami terrorizmus a földre kényszeríteni egy polgári gépet" - államfők tiltakoznak a fehérorosz újságíró letartóztatása miatt. Őrizetbe vették vasárnap Raman Prataszevicset, a Fehéroroszországban szélsőségesnek nyilvánított NEXT A nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét. A férfi egy Ryanair-járattal utazott Athénból Vilniusba, amikor Aljakszandr Lukasenka elnök utasítást adott arra, hogy kényszerítsék leszállásra az utasszállítót a fedélzeten „állítólagosán” elhelyezett pokolgép miatt. Emiatt egy MiG-29-es típusú vadászrepülőgépet is riasztottak az utasszállító elkísérésére a minszki repülőtérre. A NEXTA egykori főszerkesztőjét a leszállás után őrizetbe vették. Az ellenzékit akár 15 év börtönre is ítélhetik terrorvádakkal. Prataszevics utastársai a Delfi című litván lapnak arról számoltak be, hogy a 26 éves férfi kétségbeesett a kényszerleszállás hallatára, és azt mondta, hazájában halálos ítélet vár rá. Tiltakozik az USA, az unió A NATO-főtitkár és az Európai Unió intézményeinek vezetői elfogadhatatlannak nevezték a Ryanair ír légitársaság járatának „kényszerű” minszki leszállását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a fehérorosz hatóságok törvénysértő magatartására hívták fel a figyelmet. Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kijelentette: az incidens ügyében elengedhetetlen a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) vizsgálata. Prata-Bíróság előtt Aung Szán Szú Kji Rangun. Először jelent meg tegnap a bíróságon a mianmari puccs során, februárban őrizetbe vett Aung Szán Szú Kji, az ország addigi de facto vezetője, aki ellen egyebek közt korrupció miatt emeltek vádat. A politikus ügyvédei újságíróknak azt mondták, hogy a 75 éves, Nobelbékedíjas Szú Kji a körülményekhez képest jól van, és a meghallgatás előtt félórás megbeszélést is tartott jogi képviselőivel. A meghallgatás előtt a politikus - ügyvédjein keresztül - jó egészséget kívánt a mianmariaknak, és leszögezte: pártja, a hatalomátvételig kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) addig létezik, amíg a nép is, mert a népért alakult meg. Szú Kjit a puccs napján vették őrizetbe, és egyebek között adóvevő készülék birtoklásával és állami titkok elárulásával vádolják egyszerre két bíróságon. Mianmarban a hadsereg február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve az NLD számos politikusát, köztük Vin Mj int köztársasági elnököt. (MTI) szevics független újságíró azonnali szabadon bocsátását követelte az Egyesült Államok. Az USA közölte, hogy válaszát a történtekre összehangolja szövetségeseivel, köztük az Európai Unióval, valamint Litvánia és Görögország tisztségviselőivel. Litvánia máris büntetne Gitanas Nauseda litván elnök az ellenzéki aktivista haladéktalan elengedését és Vilniusba való továbbengedését követelte. Hangsúlyozta, a kereskedelmi járatot erővel kényszerítették a földre. „Felszólítom a NATO- és európai uniós szövetségeseinket, hogy azonnali választ adjanak a fehérorosz rezsim polgári légi közlekedés elleni fenyegetésére”. Le kell zárni Fehéroroszország légterét minden nemzetközi légi járat elől - szorgalmazta Edgars Rinkevics litván külügyminiszter. Ásta Skaisgiryte litván elnöki tanácsadó szerint a fehérorosz hatóságok előre eltervezték a mintegy 170 utast szállító repülőgép leszállásra kényszerítését. Kijelentette, a fehérorosz biztonsági szolgálatok tudták, hogy a fedélzeten lesz a tavaly november óta Vilniusban élő Prataszevics. A Litvániába Brüsszel. Az Európai Tanács tegnapi csúcstalálkozójának napirendjére vette a Ryanair ír légitársaság járatának kikényszerített fehéroroszországi leszállása és a járaton utazó, Minszkben előállított Raman Prataszevics ellenzéki aktivista és újságíró ügyét, és fontolóra veszi intézkedések meghozatalát is a felelősökkel szemben - közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott közleményében megengedhetetlennek nevezte, hogy a fehérorosz hatóságok utasítására katonai repülőgép kényszerített leszállásra egy uniós vállalat tulajdonában lévő, két európai uniós főváros között közlekedő és több mint 100 utast szállító polgári repülőgépet. Az Európai Unió Prataszevics azonnali szabadon bocsátására szólít fel - hangoztatta. Kijelentette: mivel a kényszerintézkedés végrehajtása veszélyezteti az utasok és a személyzet biztonságát, a nemzetközi légi közlekedési szabályok esetleges megsértésének kivizsgálására van szükség. Az Európai Unió mérlegelni fogja az incidens következményeit, beleértve szökött Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (LATA) vizsgálatát és Minszk kizárását követelte az IATA-ból. Görögország külügyminisztériuma állami gépeltérítésnek nevezte a történteket. Minszk magyarázkodik Minszk szükség esetén engedélyezi a szakértői vizsgálatot a Ryanair légitársaság járatának ügyében - közölte tegnap a fehérorosz külügyi tárca, amely egyúttal védelmébe vette a hatóságok döntését. A tájékoztatás szerint a repülőgépnek azért kellett leszállnia a fehérorosz fővárosban, mert a pilótáktól bejelentés érkezett egy, a fedélzeten elhelyezett pokolgépről. A fehérorosz külügy szerint a hatóságok a nemzetközi jogszabályokkal összhangban jártak el, valamint azzal vádoltak egyes európai országokat, hogy teljesen feleslegesen terelik az ügyet politikai síkra. Kiemelték, a minszki repülőtér volt a bombafenyegetés bejelentése idején a legközelebbi repülőtér, és hozzátették, nem a fehérorosz fél hibája, hogy a fedélzeten „szélsőséges is volt”. A Ryanair szerint a fehérorosz haintézkedések meghozatalát a felelősökkel szemben - közölte. Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke szerint az eset nem marad következmények nélkül. „A Ryanair repülőgépjének eltérítését szankcionálni kell, Raman Prataszevics újságírót pedig azonnal szabadon kell engedni” - fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A Brüsszelben tegnap este kezdődött, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón a koronavírusjárvány okozta helyzet áttekintése, a járvány idején az unión belüli szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum júliusi bevezetése mellett a tagállami vezetők számos külpolitikai kérdésről folytatnak megbeszélést, köztük az Európai Unió Oroszországgal ápolt kapcsolatáról, az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodások végrehajtásáról. Kitérnek a közelkeleti helyzetre is, valamint előkészítik a június 15-re tervezett EU-USA csúcstalálkozót. (MTI) tóságok lehetséges biztonsági fenyegetésről értesítették a céget azzal az utasítással, hogy a szóban forgó járatnak a legközelebbi repülőtéren, Minszkben le kell szállnia. Hozzátette, a biztonsági ellenőrzés során a hatóságok nem találtak semmit a fedélzeten és a gép utasaival folytathatta útját. Michael O'Leary, az ír Ryanair első embere szerint állami kalózkodás áldozatául estek. A Ryanair tulajdonosa szerint a belarusz titkosszolgálat négy embere is a leszállásra kényszerített gépen utazott. Ellenség a Telegram Prataszevicsék 2017-ben hozták létre Telegram-csatornájukat, amely az augusztus 9-i elnökválasztást követően az ellenzéki hangok legfőbb platformjává vált. A fehérorosz legfelsőbb bíróság 2020 októberében szélsőségesnek nyilvánította a NEXTA nevű Telegram-csatornát és magát a NEXTA lógóját. Az oldal alapítóját, Szcjapan Pucilát és korábbi főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset a fehérorosz állambiztonság (KGB) a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára helyezte, és nemzetközi körözést kért ellenük. Februárban a külföldre szökött Pucila és Prataszevics kiadatását kérték Lengyelországtól. A két férfit tömeges zavargások előkészítésével és szervezésével vádolják. A tavaly augusztusi voksolást az országot 24 éve irányító Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1%-ával. Az ellenzék csalást kiáltott, Lukasenkát az unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választás után hosszú ideig hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette. Pozsony tegnap bekérette a fehérorosz ügyvivőt. A hazai médiumok főszerkesztői (beleértve az Új Szót, a Vasárnapot is) közös nyilatkozatban álltak ki a fehérorosz újságírók mellett, felszólítva Pozsonyt és Brüsszelt, mindent tegyenek meg a fehérorosz sajtó védelme érdekében. (MTI, ct24, ú) Egyiptomi segély a Gázai övezetbe Kairó. Egyiptom 3000 tonna humanitárius segélyt küldött az izraeli légicsapások sújtotta Gázai övezetbe. Vasárnap folyamán mintegy 130 teherautó érkezett a rafahi határátkelőhöz. Az élelmiszert, gyógyszereket és építőanyagokat egyiptomi vállalatok gyűjtötték össze a Tahja Maszr nevű helyi humanitárius szervezet égisze alatt, amely korábban számlát nyitott a Gázai övezetnek szánt adományok számára. Május 21-re virradóra tűzszünet lépett életbe Izrael és a Gázai övezetet vezető Hamász radikális palesztin szervezet között, 11 napon át tartó rakétaháborút követően. A palesztin szélsőséges szervezetek kb. 4000 rakétát lőttek ki a zsidó állam területére, amire Izrael légicsapásokkal válaszolt, több száz gázai célpontot támadva. A palesztin övezetben mintegy 1800 lakóépület semmisült meg, további 16 800 különböző fokú károkat szenvedett. Gázában emellett 74 kormányzati épület semmisült meg. A lakóházak és az infrastruktúra helyreállítása becslések szerint 350 millió dollárt emészt fel. (MTI) Az EU-csúcs napirendjén a Ryanair-gép eltérítése
