Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-24 / 117. szám
www.ujszo.com | 2021. május 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Pünkösdi kultúraharc Nyitni a másik felé, megismerni a másként gondolkodókat MOLNÁR IVÁN ^ íksomlyói búcsú, M Eurovíziós Dal-V fesztivál-a pün^ LJ kösdi hétvégén a 21. századi kultúrharc mindkét nagy szekértáborának a kemény magja megtalálta a számítását. A nagy kérdés már csak az, hogy lassan megtalálják-e az egymáshoz vezető utat is. Egyre több olyan elemzéssel találkozhatunk, amely szerint a politikában a hagyományos bal- és jobboldali megosztottságot mára a lokalisták és globalisták közötti nézetkülönbség váltotta fel. Míg az előbbiek a hagyományos nemzeti, vallási, konzervatív értékek mellett teszik le a voksukat, az utóbbiak világnézetének a központi eleme a kulturális és gazdasági globalizáció, a multikulturalizmus, a legkülönfélébb kisebbségi entitások támogatása. Az elmúlt hétvégére az egyik szekértábor-vagy legalábbis azok kemény magja - sem panaszkodhatott. Idén ugyanaznap, pünkösd szombatján rendezték meg az Eurovíziós Dalfesztivált, amely egy egyszerű nemzetközi dalversenyből mára a multikulti ideológiát és a legkülönfélébb szexuális kisebbségek iránti toleranciát hirdető eseménnyé fejlődött, és a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb, emberek százezreit vonzó vallási ünnepsége. Ég és fold, vagy ha úgy tetszik, ég és pokol, hiszen míg a csíksomlyói búcsú központi eleme az istentisztelet, az idén a hollandiai Rotterdamban megrendezett dalfesztivál döntőjében rögtön az első szám az El Diablo (Az ördög) címet viselte. A Ciprust képviselő Elena Tsagrinou görög énekesnő ebben arról énekel: „odaadtam a szívem az ördögnek, mert azt mondta, én vagyok az angyala”, így az sem csoda, hogy heves indulatokat váltott ki a jámbor és kevésbé jámbor ciprusi keresztényekből. A látványos és látszólag kibékíthetetlen különbségek ellenére azonban mindkét oldalon elhangzott egy-egy olyan mondat, amelyet talán mindkét félnek érdemes átgondolnia. Az idei dalfesztivál hivatalos mottója az Open Up lett, amely magyarul annyit tesz: Nyílj meg! „Nyílj meg másoknak, nyílj meg a zenének... Nyílj meg, bármit választasz is! Engedd el a fantáziád, és úgy töltsd ki a szlogent, ahogy az neked megfelel. Ezáltal jobban megismerhetjük egymást” - magyarázza a mottóválasztást Sietse Bakker, az idei Eurovíziós Dalfesztivál főszervezője. Hasonlóan érdekes felhívás hangzott el azonban Csíksomlyón is. A pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános szerint, „ha mindenki annyi időt szánna a jó terjesztésére, mint a bűnbakok keresésére, és a maga igazának az igazolására, hatalmas lenne az előrehaladás”. Nyitni a másik felé, megismerni a másként gondolkodókat és azok motivációit. A másként gondolkodókban is elsősorban az embert látni, akit megpróbálhatunk meggyőzni az igazunkról, de ha kitart a saját igaza mellett, akkor sem szabadna a pokolra küldenünk, bármelyik oldalhoz tartozik is. E sorok írója nem teljesen elfogulatlan. Szíve a konzervatív, keresztény oldalhoz húz, gyakran nagy nehézséget okoz számára felülemelkedni a másik oldal tettein és nyilatkozatain, így tisztában van vele, hogy a két ideológiai szekértábor közelítése nem lesz könnyű, de ha meg sem próbáljuk, az hamarosan mindkét oldal életét pokollá teheti. Börtön a szabad ég alatt BRAUNSTEINER ÁRON Megérkezett a legújabb tűzszünet Izrael és a Gázát uraló Hamász között, miután több mint 240 gázai palesztint öltek meg az izraeli bombázások, köztük legalább 60 gyereket. A Gázából kilőtt rakéták 12 izraeli áldozatot eredményeztek. A számok, mint az utóbbi évtizedekben mindig, egy Dávid és Góliát közti harc képét festik. Az áldozatszámok, illetve azok száma, akik otthonukat vesztették el a bombázásban, teljesen más nagyságrendűek. Ezért az aránytalan válaszért Izrael a nemzetközi közösség egyes tagjaitól éles kritikát kapott. Most, hogy a por leülepedett, ha csak rövid időre is, érdemes megnézni, milyenek a körülmények a palesztin területeken. Gáza és Ciszjordánia az 1967-es háború óta izraeli megszállás alatt vannak. A kilencvenes években az oslói egyezménnyel el kellett volna kezdődnie a megszállott területek visszatérítésének, de lassan harminc évre rá ez a folyamat még mindig nem kezdődött el. Sőt, a megszállt területre izraeli zsidó telepeseket küldenek, ami a genfi egyezmények szerint háborús bűn. Ezek a telepesek sokkal szabadabban mozoghatnak a ciszjordániai területen, mint a palesztinok, akik gettókba szorítva élnek. A széttöredezett palesztin területek közt többnyire az izraeli hadsereg által ellenőrzött átkelőpontokon keresztül tudnak csak közlekedni. A gázai övezet esete még egyértelműbb. A 2007 óta blokád alatt álló terület a világ egyik legsűrűbben lakott térsége, ahol Izrael naponta csak körülbelül 4 órára enged áramot és egyes kivételeken kívül ellehetetleníti a mozgást. Ezért aztán sokan, egyebek mellett az ENSZ is, a világ legnagyobb szabad ég alatti börtönének minősítik. Mindezért a Human Rights Watch pár héttel a legújabb konfliktus kitörése előtt apartheiddal vádolta Izraelt. Az izraeli választófal nagyon látványosan szegregálja a palesztinokat például a telepesek által használt útrendszertől. A telepesek száma 220 000-ről majd 670 000-re nőtt a kilencvenes évek óta, mivel az izraeli állam különböző támogatásokkal ösztönzi az odaköltözést. Eleinte nem tűnt erősnek az apartheid vádja, hiszen az a körülbelül 1,6 millió palesztin, aki izraeli állampolgár, és Izrael területén él, szavazhat a választásokon, és az izraeli parlamentben, a knesszetben is találunk izraeli arabokat. Ám a megszállt területeken élő palesztinokra ez nem vonatkozik. Ha az elfoglalt területeket magához csatolná Izrael, nem lenne meg a zsidó többség, és az ország elvesztené a jellegét mint zsidó állam, állítja a cionista világnézet. De a ciszjordániai területeket nem szeretné feladni Izrael, hogy a palesztin állam önmagát kormányozva tudjon létezni. A meglévő realitás az egyállamos és kétállamos megoldás közti apartheid rezsim - teljes fennhatóság felelőssége nélkül. Ezt állítja a B’tselem, egy izraeli emberi jogi szervezet, is, akik szerint Izrael dönt a palesztin területeken a mozgásról, az építkezési engedélyek (nem) megadásáról és megakadályozza a világszerte élő palesztinok visszatérését, viszont nem vállalja a felelősséget a palesztinok jólétükért. Tökéletes példa erre a koronavírus-járvány kezelése. Izrael decemberben és januárban óriási oltási kampányba kezdett. A csúcsponton naponta a lakosság 2 százalékát oltották be a koronavírus ellen. Olyan gyors volt Izraelben az oltás, hogy már elérték a 60 százalék körüli csúcspontot és már csak azok maradnak oltás nélkül, akik nem igénylik. Viszont a megszállt területeken élő palesztinok oltását a Palesztin Nemzeti Hatóságra hagyja. Izrael nem él a lehetőséggel, hogy gondoskodjon az ellenőrzésük alatt álló palesztinokról, pedig pont ez segíthetne az ellenszenves hozzáálláson, amitől a zsidó állam fél. Indiai mutáns: hatékony az AstraZeneca- és a Pfizer-vakcina HÁTTÉR Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) friss vizsgálati eredményei szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár, illetve a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcinái nagyon hatékonyak a koronavírus indiai variánsa által okozott betegség kialakulásának megakadályozásában. A PHE adatai szerint a két vakcina majdnem olyan hatékonysággal akadályozza meg a hivatalosan B. 1.617.2 megjelöléssel nyilvántartott, indiai variánsként emlegetett változat okozta Covid-19 szimptomatikus kifejlődését, mint a Délkelet-Angliában korábban feltűnt, Nagy-Britanniában dominánssá vált kenti variánsét. A közegészségügyi szolgálat vizsgálata kimutatta, a Pfizer/BioNTech-oltóanyag a második dózis beadása után két héttel 88 százalékos hatékonyságú a tünetekkel járó betegség kialakulásával szemben. Ugyanez a vakcina 93%-os hatékonysággal akadályozza meg a Covid-19 kifejlődését a B. 1.1.7 kenti variáns esetében. Az Oxford/AstraZeneca-vakcina a PHE vizsgálata szerint két dózis beadása után 60%-os hatékonysággal veszi elejét a tünetekkel járó koronavírus-betegség kialakulásának. Ennek az oltóanyagnak a hatékonysága a Covid-19-betegség kifejlődésével szemben 66 százalékos a kenti vírus változatnál. Jenny Harries, a brit egészségügyi tárca egészségügyi biztonsági hivatalának (UKHS A) vezérigazgatója a BBC televízió tegnapi politikai műsorában elmondta: a két vakcina hatékonysága között mutatkozó látszólagos különbség abból ered, hogy a vizsgálat minden korcsoportra kiterjedt, viszont a Pfizer/BioNTech-oltóanyag nagybritanniai alkalmazása jóval előbb kezdődött és fiatalabb korosztályokra, főleg a közegészségügyi ellátásban dolgozókra összpontosult. Az Oxford/AstraZenecavakcina hónapokkal később került forgalomba, főleg az idősebb korosztályokra terjedt ki, és-a vizsgálati adatminta számottevően kisebb, mint a másik oltóanyagé - hangsúlyozta Harries professzor. A Public Health England tegnap ismertetett vizsgálati beszámolója kiemeli: a két oltóanyag az indiai variáns okozta Covid-19 kórházi kezelést igénylő súlyos formáinak kialakulását, valamint a koronavírus okozta betegség miatti halálozást valószínűleg még hatékonyabban akadályozza meg, mint a szimptomatikus - vagyis érzékelhető tünetekkel járó, de kevésbé súlyos kimenetelű - betegség kifejlődését. Az angliai közegészségügyi szolgálat hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a B. 1.617.2 variáns nem okozott olyan nagy számú, súlyos vagy halálos kimenetelű betegséget, hogy a két vakcina ilyenekkel szembeni hatékonyságát pontosan meg lehessen állapítani. Mary Ramsay professzor, a PHE oltási programokért felelős igazgatója közölte: a kutatás megnyugtatóan igazolja, hogy mindkét vakcina magas szintű védelmet nyújt a B. 1.617.2 variáns okozta szimptomatikus megbetegedések kialakulása ellen. Ramsay professzor is hangsúlyozta, a két oltóanyag várhatóan még hatékonyabbnak bizonyul a kórházi kezelést szükségessé tévő súlyos megbetegedések és a halálozások megakadályozásában, ezért életfontosságú, hogy mindenki mindkét oltási dózist megkapja. Az angliai egészségügyi minisztérium adatai szerint a felnőtt brit lakosság 71,6 %-a kapta meg eddig a koronavírus elleni oltás első adagját, 41 ,9% már mindkét dózist. Az indiai kormány arra kérte a közösségi oldalakat, távolítsák el azokat a bejegyzéseket, melyek az indiai variáns nevű koronavírus-változatról szólnak. A BBC megjegyzi, a koronavírus más változatainak elnevezésekor is szerepet játszott a földrajzi elhelyezkedés, gondoljunk a brit vagy a brazil mutációra. (MTI, hvg.hu)
