Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-24 / 117. szám

www.ujszo.com | 2021. május 24. RÉGIÓ 3 Megnyílt az érsekújvári nagy kapacitású oltóközpont Az érsekújvári császári-királyi lovardában szombaton és vasárnap is ezer lakost oltottak be (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Rendkívül nagy volt az érdek­lődés Érsekújvárban a védőol­tás iránt, már a szombati nyi­tónapon hosszú sor kígyózott a császári-királyi lovarda előtt. A parkolóban érsekúj­vári, dunaszerdahelyi, galántai és lévai régióbeli gépkocsik parkoltak. Nyitra megye és Érsekújvár ön­­kormányzata az Érsekújvári Oktató Kórház és Rendelőintézet vezetésé­vel közösen nyitotta meg az oltóköz­pontot. A szombati sajtótájékoztatón elhangzott, hogy amikor a szervezők meglátták a császári-királyi lovarda patinás épületét, egyedülálló fából ácsolt tetőszerkezetét, kitértek rá, hogy itt kellett volna megnyitni az el­ső oltóközpontot. Nyitra megye ön­­kormányzata szervezésében az első vakcinációs központot március 20-án nyitották meg a megyeszékhelyen, majd április 24-én Vágsellyén és áp­rilis 25-én Párkányban. Eddig össze­sen 42 492 személyt oltottak be, kö­zülük 6819-en már a védőoltás má­sodik adagját is megkapták. Alena Tamaskovicová, az érsekújvári kór­ház belső szervezési ügyekért felelős igazgatóhelyettese lapunkat arról tá­jékoztatta, hogy szombaton ezer és vasárnap további ezer, csütörtökön és pénteken regisztrált személyt olta­nak be, és jövő héttől napi 1600 sze­mély beoltását tervezik hétvégen­ként. Érsekújvárban az önkéntesek hat csapata fogadta az érdeklődőket, így rugalmas volt az oltás a Pfizer tár­saság Comimaty oltóanyagával. Klein Ottokár, Érsekújvár polgár­­mestere azzal egészítette ki az el­mondottakat, hogy az érsekújvári la­kosokon kívül a régióbeli települé­seken élők számára is szeretnék le­hetővé tenni, hogy a lakóhelyük kö­zelében kapjanak védőoltást. „Kö­szönetjár a megyének és a képvise­lőtársaknak, hogy jóváhagyták az ol­tóközpont megnyitását, amit a me­gye önkormányzati ülésén javasol­tam” - mondta Klein Ottokár. Szom­baton az egyik, komáromi járásbeli régiós kollégánk is megkapta a vé­dőoltást az érsekújvári lovardában. Délre volt előjegyzett időpontja, és az ígértnél néhány perccel korábban ke­rült sorra. Elismerősen szólt az egészségügyi dolgozók és a szerve­zők munkájáról, mondván, minden precízen, olajozottan működött az újonnan megnyitott oltóközpontban. Az érdeklődők a https://www.ko­­rona.gov.sk. oldalon regisztrálhat­nak, és Nyitra megye honlapján tar­talékosnak is jelentkezhetnek a https://www.unsk.sk/zobraz/obsah/ 12024 elérhetőségen. RÖVIDEN Gyorshajtókat fogott a rendőrség Pozsony/Tőketerebes. Perce­kig követte a rendőrség speciális egysége azt a 46 éves férfit, aki a D1 -es autópályán, Lőcse köze­lében óriási sebességgel szágul­dott. Helyenként 248 km/órás sebességgel repesztett. A gyorshajtóra a kiszabható leg­magasabb pénzbüntetést rótták ki a járőrök, a férfi a helyszínen kifizette a 800 eurós bírságot. Hasonlóan vagány volt az a so­főr is, aki Gálszécs közelében a megengedett 90 km/órás sebes­ség helyett 170 km/órás sebes­séggel száguldott. Utóbbi a helyszínen 500 eurós bírságot kapott. (ie) Lángra kapott egy épület Pozsonyban Pozsony. Vasárnap délelőtt tíz óra körül riasztották a tűzoltókat a főváros Lamacs városrészébe, ahol egy elhagyatott épület ka­pott lángra. A lángokat két tűzoltóállomás tizenegy mun­katársa igyekezett megfékezni. A helyszínen egy ismeretlen azonosságú személy élettelen testét is megtalálták. A halál pontos okát boncolás segítségé­vel állapítják meg. A rendőrség vizsgálja a tűz keletkezésének okát, ahogyan a haláleset ügyé­ben is nyomozás indult. (ie) Péter és Pál csallóközi díszes temploma SZÁSZI ZOLTÁN Máig megmaradt a sajátságos településszerkezet, a szent­­háromság ábrázolására emlé­keztető formával. Enyhe kie­melkedés alkotja a háromszög alakú faluközpontot. Erre a szinte alig észlelhető kiemel­kedésre építették Gellén a Csallóköz egyik legrégebbi és egyik legszebb román-gét stílusú templomát. GELLE A római katolikus egyház első szentjeinek, Péter és Pál apostolok­nak szentelték régen Gelle templo­mát, majd később Pál apostol vala­hogy kikerült ebből, a templom mai védőszentjeként Szent Pétert tisztelik a hívek. Éz az egyik legjelentősebb téglából épített szakrális emlék a Du­naszerdahelyi járásban, s ezt a címet és rangot ki is érdemeli ez a régi ha­gyományoknak megfelelően keleti tájolású szentélyes, egyhajós, kéttor­­nyos, déli oldalán sekrestyével bőví­tett templom, amelynek sziluettjét már a messziről érkező is felismeri. Péter és Pál egykor Az első írásos emlék 1253-ból va­ló, tehát alig egy évtizeddel a tatár­­dúlás utáni időkből. Gelle a nevéből is eredendően olyan István király ko­rabeli alapítású település lehet, ame­lyet a szent király által hozott törvé­nyek szerint tíz falu templomos köz­pontjaként alapítottak. Ez az első templom valószínűleg már a 12. szá­zadban állhatott, később a tatáijárás idején valószínűleg súlyosan meg­rongálódott, így a helyi közösség va­lamikor a 13. század második felében újjáépítette, de egyben ki is bővítette, falait megerősítette, még román épí­tészeti stílusban. A 2006-ban elvég­zett régészeti művészettörténeti ku­tatások sok új ismeretet hoztak a templom történetéről. A hajó a gótika idején lett sokszögzáródású. A kuta­táskor bizonyítottá vált a tatárjárás kori pusztulás, a román kori temp­lomépítésnek pedig több fázisát is sikerült jól beazonosítani, az alapok alá beásott két sír is előkerült. A ro­mán korszakot egy 1210 és 1230 közt VI. Lipót (1176-1230), osztrák herceg által veretett bécsi pfening éremlelet határozta meg viszonylag pontosan. A feltárás azt is kimutat­ta, hogy valamikor 1320 után az egyhajós templomot beboltozták. A 14. század elején elvégzett átépítés­kor készültek el Gelle templomának gótikus, mívesen faragott boltívei, gyámjai és a zárókövek, s ekkoriban Tájoló Gellérea Pozsony és Duna­­szerdahely közti 63-as útról a 1385-ös mellékútra letérve lehetelérni.Atemplom a 47.995/17.484 GPS- koordinátáknál található. történt meg a templom kifestése is. Az egyik gyámkő királyfej formájú, a feltételezések szerint Szent Lász­lót ábrázolja, ilyen faragott gyám­kődarab kevés maradt fenn az or­szágban. A templom kifestése is jó állapotban előkerült, a sokszögzá­ródású szentély ablakainál ma szé­pen helyreállítva . és konzerválva láthatók az egykori védőszentek vörös festékkel finoman megrajzolt alakjai, kezükben a hozzájuk kap­csolt attribútumokkal. Szent Péter kezében a mennyország kulcsa, Szent Pál kezében pedig a kard lát­ható. Az alakok arcvonásai is élők és kifej ezőek, már-már a korai rene­szánsz, a trecentora emlékeztető művészi megfogalmazást vélne fel­fedezni a szentek képén a gellei templomba látogató. Az északi ol­dalon egy remekbe készült kis góti­kus toronysisakot formázó szent­ségtartó is fennmaradt, ennek kelet­kezését az 1400-as évre becsülték a kutatók. Gelle templomát két hatal­mas torony díszíti nyugat felől, az egész épületnek a kecses formái, a falusi templomokhoz képest sokkal nagyobb méretei tiszteletet paran­­csolóan, lenyűgözően hatnak! Tekintélyt parancsoló szakrális épület álla falu közepén (Somogyi Tibor felvétele) Gelle mint városka A település első írásos emléke 1245-ből való, a pozsonyi vár tarto­zékának írták le. 1328-tól úgyneve­zett szabadalmaztatott falu, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az itteni udvamokok jobbágyai min­den adótól és szolgálattól mentesül­tek voltak. Ezekből a jogokból ala­kult ki a „Sedes Gelle”, vagyis a Gellei Szék nevű földesúri bírói és közigazgatási egység, amely egyfé­le autonómiát biztosított az itt élők­nek. Később úriszék is kialakult, melynek I. Mátyás 1466-ban újabb szabadalmat adott. A „Sedes Gelle” székháza a templom mellett állt egykor, a régi, 19. századi térképek még mutatják a helyét. Ma egy elég nagy területű, hét, korábban még önálló, ma már beolvadt település­­részt magába foglaló, rendezett, szép nagyközség Gelle. Aki betér erre az igen takaros településre, minden­képpen szánjon időt a templom megtekintésére is!

Next

/
Thumbnails
Contents