Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-24 / 117. szám
2 KÖZÉLET 2021. május 24.1 www.ujszo.com Mato vie pártja a válság legnagyobb vesztese RÖVIDEN Kolíkovával döntené be Sulik a kormányt Pozsony. A vizsgálati fogság hosszának a megváltoztatásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban - amelyen az elmúlt napokban a Za l’udí igazságügyi minisztere Mária Kolíková és a Sme rodina házelnöke, Boris Kollár kapott össze-továbbra sem született egyezség - ismerte el Kollár a Markíza televízió hétvégi vitaműsorában. A vita akkor kezdődött, amikor Petra Hajselová, a Sme rodina képviselője a Za l’udí tiltakozása ellenére beterjesztette sajátjavaslatát az előzetes letartóztatás körülményeinek az enyhítésére, miközben az igazságügyi tárca saját átfogó javaslattal rukkolna elő. Ha a vitát nem sikerül rendezni, az a kormánykoalíció végét is jelentheti. „Ha Kollár, a koalíciós szerződést megszegve, áterőlteti Hajselovájavaslatát, és a Za l’udí emiatt hátat fordít a kormánynak, az SaS csatlakozna hozzájuk” - mondta el a TA3 hírtelevízió vitamüsorában Richard Sulik, az SaS elnöke. Ha a Za Pudí és az SaS is kilépne a kormányból, az a kormány végét jelentené, hiszen az OCaNO-nak és a Sme rodinának nem lenne meg a parlamenti többsége. (TASR, mi) Tovább javul a járványhelyzet Pozsony. A hétvégén tovább javult a járványhelyzet Szlovákiában. A covid-19.nczisk.sk honlapon közzétett adatok szerint szombaton 72 975 antigéntesztet végeztek, amelyek közül 212 lett pozitív (0,29%), a betegséggel összefüggésben pedig már csak 626 személyt kezelnek kórházban. Szombaton hatan hunytak el a vírus okozta betegségben, a koronavírus szlovákiai halálos áldozatainak száma ezzel 12 292- re nőtt. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A legújabb korrupciós botrányok és a koalíciós pártok közötti feszültség növekedése miatt - az SaS kivételével - látványosan zuhant a kormánypártok népszerűsége. A kormánypártok közötti vita elmúlt napokban tapasztalt újbóli eldurvulásának a legnagyobb vesztese a jelenlegi vezető kormánypárt, az Igor Matovic pénzügyminiszter vezette OCaNO, amelynek az áprilisi 9,2-ről májusra már 8,8 százalékra esett vissza a népszerűsége - derül ki a Focus ügynökség legújabb, a Markíza televízió számára elvégzett felméréséből. Csak emlékeztetőül, a tavaly tavaszi parlamenti választáson az OEaNO még a szavazatok 25 százalékát gyűjtötte be. Tovább esett a Sme rodina (7,2%) és aZa l’udí (3,5%) népszerűsége is. Az SaS-nek ezzel szemben még jót is tett a vezetője, Richard Sulik egyre kiélezettebb vitája Matoviccsal. Az SaS népszerűsége az áprilisi 11,2-ről mára 12,3 százalékra nőtt, miközben a tavalyi választáson még a 6 százalékot is alig lépte túl. A jelenlegi kormánypártok azonban már az SaS népszerűségének a növekedése ellenére sem lennének képesek kormányt alakítani, együttesen csak 58 képviselőjük lenne a 150 fős törvényhozásban. A kormánypártok közötti ellentéteknek köszönhetőn folyamatosan felfelé araszol a legnagyobb ellenzéki pártok, a Hlas és a Smer népszerűsége is. Az előbbi a szavazatok 22,4, az utóbbi a 11,8 százalékát szerezné meg, ha most lenne a választás. Ha a Hlas és a Smer kibékülne, és sikerülne meggyőzniük a hozzájuk ideológiailag közel álló, Boris Kollár vezette Sme rodinát, a három pártnak - 84 képviselővel - bőven meglenne a parlamenti többsége. Az alakulófélben levő magyar tömörülést, a Szövetséget a Focus is a parlamenti küszöb közelében méri. Míg azonban az AKO ügynökség a múlt héten e felett, 5,3 százalékra lőtte be a pártot, a Focus ezúttal 4,8 százalékra mérte, az egy hónappal korábbi 5 százalékkal szemben. A friss felmérés szerint a parlamentbe a már említett pártokon kívül bejutna még a Progresszív Szlovákia (6,1 %) és a KDH (5,7%) is. (mi) Szlovákiában idén akár a tizedével is nőhet az ablakok ára ÖSSZEFOGLALÓ Akik családi házat építenek, újítanak fel, esetleg a társasházi lakásuk nyílászáréit szeretnék lecserélni, azoknak megéri minél hamarabb megvenni az ablakokat, a szakemberek szerint ugyanis idén ezek újabb drágulására számíthatunk. Pozsony. „Az előzetes becsléseink szerint idén akár 10 százalékkal is nőhet az ablakok ára” - állítja Peter Snopko, a nyílászárókat gyártó cégeket tömörítő szakmai szövetség, a SLOVENERGOokno titkára. A nyílászárókat gyártó cégek által használt alapanyagok ára 10-15 száza- Szerinte kivétel nélkül az összes ab- lékkai ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest (TASR-feivétei) laktípus ára megugorhat az elkövetkező időszakban, a szlovákiai gyártók ugyanis ugyanolyan kihívásokkal kénytelenek szembenézni, mint a külföldi versenytársaik. „Nőttek az alapanyagárak és a szállítási költségek is” - magyarázza a drágulás okait Snopko. A szakmai szervezet felmérése szerint a tagcégeik 85 százaléka jelezte, hogy a szállítási költségek 8-10 százalékos növekedése miatt lesz kénytelen megemelni az árait. A megkérdezett társaságok csaknem mindegyike jelezte azonban, hogy ha a szállítási költségek nem is nőttek volna, az alapanyagok drágulását egész biztosan kénytelenek lesznek beépíteni az áraikba. „Az alumínium, a fa és a műanyag ára is 10-15 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest” - tette hozzá Snopko, aki szerint a nyílászárókat gyártó cégek beszállítóinak a többsége jelezte, hogy ők is felviszik az áraikat. És ha ez még nem lenne elég, a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos pluszterhek további 2-3 százalékkal növelik a cégek kiadásait. „Mindezt figyelembe véve, a gyártók nagy része a már említett 10 százalékos áremelést tartja a legelfogadhatóbb megoldásnak” - tette hozzá a SLOVENERGOokno titkára. Hogy mi mindenre kellene odafigyelniük az ablakokat vásárlóknak, arról a szakmai szövetség a honlapján (www.slovenergookno.sk ) tájékoztat. (mi, tasr) Mítosz a távmunka széles körű elterjedése MOLNÁR IVÁN A járványügyi szigorítások idején lassan a csapból is az folyt, hogy a fertőzésveszély miatt a távmunkáé a jövő. A legfrissebb felmérések szerint azonban - legalábbis a régiónkban - a home office továbbra is az alkalmazottak alig pár százalékát érinti. Pozsony. A járványhelyzet romlását az elmúlt időszakban a távmunkával kapcsolatos cikkek, rádiós és tévés tudósítások számán is le lehetett volna mérni: minél rosszabbra fordult a helyzet, a médiában annál nagyobb teret kapott a home office. Szakemberek tucatjai győzködtek bennünket arról, hogy a koronavírus-járvány jelentheti azt az áttörést, ami a távmunka széles körű elterjedését hozza magával. „Azt senki sem vitatja, hogy a jövőben nőni fog a távmunka szerepe, az azonban, hogy a járvány miatt látványosan megugrott volna az otthonról dolgozó alkalmazottak száma, csupán mítosz” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, aki szerint mindezt az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felmérése is alátámasztja. Többségben a nők A járványügyi szabályok szerint a cégeknek lehetővé kellett tenniük az alkalmazottaik számára, hogy aki a munkáját otthon is képes elvégezni, az áttérhessen a távmunkára. „Az Eurostat által közzétett legfrissebb adatok szerint azonban ennek nem volt nagyobb hatása. A járvány kitörése előtti évben, 2019-ben a szlovákiai alkalmazottak 9,5 százaléka dolgozott időnként, vagy kisebb-nagyobb rendszerességgel távmunkában. A járvány kitörését követően tavaly ez csupán 11,6 százalékra nőtt, azonban ez utóbbiaknak is csak nagyjából a fele dolgozott rendszeresen otthonról” - nyilatkozta Sadovská. Tavaly a férfiaknak a 10,5, a nőknek pedig csaknem a 13 százaléka végzett távmunkát. Ez utóbbi részben azzal is magyarázható, hogy a bezárt iskolák miatt többnyire a nők maradtak otthon a kiskorú gyerekeikkel. Keleti lemaredáe A távmunka szempontjából toHOME OFFICE AZ Luxemburg 47,5 Hollandia 40,1 Finnország 39,2 Dánia 35,3 Belgium 33,7 Svédország 32,8 Írország 32,0 Franciaország 29,4 Ausztria 29,2 Málta 25,7 Észtország 23,7 Németország 22,8 Portugália 22,6 Uniós átlag 21,0 A táblázatban - a 2020-as adatok alapján - a; alkalmazott hány százaléka végez távmunkát. vábbra is látványos szakadék van a nyugati és keleti uniós tagországok között. „Míg Luxemburgban csaknem minden második alkalmazott végez távmunkát, és a legtöbb nyugati tagország is a 21 százalékos uniós átlag felett teljesít, a visegrádi országokban ez 11 és 18 százalék között, a sereghajtó Romániában és Bulgáriában pedig csupán 3 százalék körül mozog” - tette hozzá Sa-UNIÓBAN Szlovénia 20,0 Lengyelország 18,1 Spanyolország 15,1 Olaszország 13,6 Csehország 13,1 Szlovákia 11,6 Horvátország 11,0 Magyarország 11,0 Görögország 10,4 Litvánia 8,3 Ciprus 7,4 Lettország 6,1 Románia 3,1 Bulgária 3,0 I, hogy az adott országokban az összes • Forrás: Eurostat dovská. A nyugati tagországokban tapasztalt változásoknak köszönhetően uniós szinten egyébként érezhető a járvány hatása, hiszen míg 2019-ben az EU alkalmazottainak a 14 százaléka végzett távmunkát, tavaly ez 21 százalékra ugrott. Szkeptikus munkáltatók Szlovákiában akkor sem számíthatnánk jelentős előrelépésre, ha a munkáltatókban meg is lenne az akarat a távmunka nagyobb arányú kihasználására. „A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég közzétett felmérése szerint a szlovák gazdaság jelenlegi szerkezete, amelyben elsősorban az autóipar és az ipar egyéb ágazatai dominálnak, az alkalmazottak legfeljebb 29 százaléka lenne képes otthonról is ellátni a munkahelyi feladatait, ami az egyik legalacsonyabb ilyen arány az egész Európai Unióban” - állítja a gazdasági elemző. Egyelőre szkeptikusak a távmunka nagyobb kihasználásával kapcsolatban a cégvezetők is. „A távmunkával soha nem leszünk képesek elérni az alkalmazottaknál az elkötelezettség, kreativitás, ötletmegosztás és problémamegoldás olyan mértékét, mint a személyes munkahelyi jelenlétnél. Az üzletet nem lehet a nappaliból végezni” - állítja Martin Smigura, a Wood & Company befektetési igazgatója. A távmunkával kapcsolatos kezdeti eufória szerinte mára jócskán alábbhagyott, az elkövetkező időszakban így inkább az irodai munka és a távmunka hatékony kombinációjában látja a jövőt.
