Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-19 / 113. szám

4 RÉGIÓ 2021. május 19.1 www.ujszo.com Kórházi mustra betegazonosító karszalaggal Kilátás a városra a védőhálóval bevont erkélyablakból SZÁZ ILDIKÓ Félórás várakozási időre kell számítaniuk a kórházi vizsgá­latra, kezelósre, vagy előjegy­zett műtóti beavatkozásra érkezőknek az Érsekújvári Ok­tató Kórház és Rendelőintézet parkolójában lóvőantigón­­tesztelő ponton. [MSSUMSü A többnapos kórházi gondozásra nagy táskával érkezők többsége már csak az egészségügyi központhoz közeli főút szélén talál állóhelyet reggel nyolc óra előtt. Ilyentájt már minden hely foglalt a parkolóban. Feszültség a tesztponton Mérni lehet a feszültséget, a sorban állók közül többen attól tartanak, hogy a szűrővizsgálat miatt elkésnek a reggeli vizsgálatokról. Dühüket a rendre felügyelő katona ellen fordít­ják. A mögöttem álló, hetvenes évei végén járó idős házaspár csendesen vár a sorára, holott az ugyancsak kór­házi kezelésre szoruló férfinak ko­moly gondot okoz a sorban állás és a párja támogatására szorul. Nem akar­nak előre kéredzkedni. Azon sajnál­koznak, miért nem mentek el a hét­végi szűrővizsgálatra a falujukban. Minden tesztelésen áteső leendő pá­ciens zöld karszalagot kap. Kifulla­dok, mire a táskát vonszolva beérek a betegfelvételi központba, de a nővér­kék türelmesek, még túlélő csomagot is kapok, mint minden kórházba vo­nuló. Benne fogkefe, fogpaszta, kis tubus tusfürdő és szappan, toalettpa­pír. Ezt követően már felgyorsulná­nak az események, ha nem csak egyetlen lift működne a tizenhárom emeletes épületben, ahol hónapok óta zajlanak a felújítási, átépítési mun­kálatok. A kórházban ismét végeznek műtéti beavatkozásokat, vizsgálato­kat és május első hetében nyitották meg az ország első poszt-Covid­­központjának azt a két szakrendelő­jét, ahol az úgynevezett long-Covid, azaz a hosszú Covid-betegséggel küzdőknek nyújtanak segítséget a szakorvosok. Akkor még a központ­ba érkező, sajtótájékoztatóra igyek­vők egyikeként, ma betegként tekint­hetek a kulisszák mögé. Szigorú házirend Tilos elhagyni a kórházi osztályt a betegeknek, ä hozzátartozóktól ka­pott csomagokért rendszerint az ápo­lók mennek le a portára. A folyosók­ra kézfertőtlenítőket helyeztek ki, és a szobákon is kötelező az arcvédő maszk viselése. A takarítónők nincsenek irigylésre méltó helyzetben, akkora fertőtle­nítő- és tisztítószerekkel megrakott kocsikkal vonulnak ki bevetésre, hogy alig tudják bevenni a kanyart az ajtókon. A kórházi gyakorlatra be­osztott egészségügyi nővérkék segí­tenek nekik az ágyak és kisasztalok fertőtlenítésében. A belgyógyászati osztály ugyancsak folyamatos be­vetésen lévő hadteste, az ápolók se­rege, mindenütt ott van. Néhány nap alatt kiderül, hogy egy olajozottan, szervezetten működő méhkaptárba csöppentem, ahol nincs megállás, zajlanak a vizsgálatok, a mérések és az ellenőrzések. A nővérek szeme azonnal kiszúrja a ráncos lepedőt, az ágy, vagy a sötétítőfüggöny mögötti rendetlenséget vérnyomásméréskor, a gyógyszerek adagoláskor. Olyan ez, mint egy harci kiképzés, észnél kell lenni, együtt lüktetni a rend­szerrel, együttműködni a nővérek­kel, az orvosokkal a remélt eredmé­nyek és a gyógyulás érdekében. Túl sok az olyan beteg, aki a koronavírus-helyzetben nem mert, vagy nem tudott orvoshoz fordulni, és most sokkal rosszabb állapotban került kórházba. A betegek egy ré­sze jóval több odafigyelést, bonyo­lultabb kezelést igényel. Sírás, elveszés, megtalálás Az éjszaka kellős közepén újabb és újabb betegek érkeznek az osztályra, helyet kell nekik találni a megtelt kórtermekben. Egy középkorú, zaklatott és kócos férfi a magas vérnyomástól, végtag­fájdalomtól szenvedő édesanyját, egy harmincas éveiben járó fiatal­ember a légszomjtól ziláló nagyma­máját hozta be az osztályra. A nő­vérkék és az ápolók nyugtatják őket és a betegeket egyaránt, miközben nem kis logisztikai hadműveletet igényel az újonnan érkezők elhelye­zése. Van, aki a betegszoba végében, az erkélyajtó szomszédságában tér nyugovóra egy betuszkolt beteg­ágyon. Alvásra nincs remény sem aznap, sem másnap, mert az egyik idős beteg elkószál, majd nem talál vissza a szobájába. Amikor vissza­hozza az ápoló, sírva fakad, mert ott­hon felejtette a járóbotját és nincse­nek itt az ismerős bútorai, holmijai, nem tudja, hogyan került kórházba. A másik idős beteg elszántan küzd azért, nehogy ágytálra szoruljon, szerencsére mindig akad valaki az egészségügyi személyzet közül, aki elkíséri a mosdóba. A gyógyulási fo­lyamatokhoz elengedhetetlen men­tálhigiénés beszélgetéseket elvé­gezzük egymás között. Pislogva lá­tom, ahogy hajnali négyet mutat az óra, de még végig kell hallgatnom, hogy a koronavírus-helyzetben nem tudtak a körzeti orvosukhoz fordulni idült panaszaikkal a kezelésre szo­rulók. Azt is, ahogy szépen lassan el­szigetelődtek a családjuktól, a bará­taiktól, és a szó szoros értelmében belebetegedtek a teljes elmagányo­sodásba. A magas vérnyomás, a szívpanaszok, a légszomj végül egy­fajta segélykérés volt részükről. Részvéttel figyelem, milyen nagy megkönnyebbülés számukra, hogy végre gondoskodnak róluk, meg­hallgatják a panaszaikat és megfele­lő ellátásban részesülnek. Megint el­telt egy vizsgálatokkal teli nap, csen­des meghittséggel majszoljuk a va­csoraként feltálalt áfonyás gombóco­kat. Van, aki majd felkapja a fejét ar­ra, hogy egyáltalán nem rossz a kór­házi koszt. Igen, ehető. A felújított fürdőszobák zuhanyo­zóinál összefutok az osztály néhány férfi betegével. Egyikük borotvál­kozik, köntösében halkan duruzsol az elemes zsebrádió, odakint elered az eső, az utcai lámpafényben olyan az elénk terülő város, mintha egy másik bolygóról figyelnénk. Ugyanezt érezhetik a kórház nyol­cadik emeletén a koronavírussal küzdők, illetve az őket gondozók, hogy előbb-utóbb egy másik, elfo­gadhatóbb valóságba érkezhetnek haza, ha egyszer véget ér ez a zilált időszak. Nyékvárkonyban helyben oltották be az idősebb lakosokat SOMOGYI KATALIN A csallóközi községek közül elsőként Nyékvárkonyban nyitottak oltópontot a helyi lakosok számára. Tegnap be is adták az első száz oltást. cmiiVdiUt’iiiüi Több csallóközi városban már né­hány hete megnyíltak a kisebb vagy nagyobb kapacitású oltópontok. Er­re a példára reagált Fazekas István, Nyékvárkony polgármestere, ami­kor úgy döntött, összehoz egy oltó­pontot a községben. „Elsősorban azokra a 60 év feletti lakosokra gon­doltam, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy eljussanak a dunaszerda­­helyi oltóbázisokra. Egyrészt azért, mert korlátozott a mozgásképessé­gük, másrészt pedig nem is tudják hogyan regisztrálhatnak. A legutol­só Nagyszombat megyei polgár­­mesteri találkozón, május elején ve­tődött fel el az ötlet, hogy megyei szinten próbálják az egyes községi önkormányzatok segíteni az oltás előrehaladását. Nekünk nagy segít­ségünkre volt Földes Henrietta nyékvárkonyi lakos, aki a dunaszer­­dahelyi kórházban ápolási igazgató. Logisztikailag is segítette az oltó­pont létrehozását” - magyarázza a polgármester. Jelentkezni a község Facebook­­oldalán lehetett, illetve miután a hangosbemondón is kihirdették, e­­mailben és a községi hivatalban sze­mélyesen is lehetett jelezni az oltási szándékot. Összesen 100 oltásra vá­gyót regisztráltak, közülük 88 helyi lakos, 12 egyház-, illetve királyfi­­akarcsai lakos, beleértve mindkét Karcsa polgármesterét is, akiknek Nyékvárkony lehetőséget adott az oltási regisztrációra. „Sajnos voltak olyan karcsai és nyékvárkonyi lako­sok is, akiknek - mivel a határidő le­járta után jelentkeztek - el kellett utasítanunk a jelentkezésüket, mert a vakcinák szétosztása nagyon szigo­rú és pontos feltételek betartása mel­lett történik” - magyarázta a részle­teket a polgármester. „Az oltóanya­got nekünk is kérvényezni kellett az egészségügyi minisztériumtól, és pontosan 100 darabot kaptunk” - magyarázza Földes Henrietta. Teg­nap ő oltotta be a regisztrált lakoso­kat. Az oltásra érkezőket három admi­nisztrációs ponton azonosították, néhány ellenőrző kérdés után, ame­lyeket Zalka Zsolt, a dunaszerdahe­­lyi kórház orvosa tett fel, megkapták a Pfizer-vakcinát. „Januártól a kór­házi oltóközpontban dolgozom, és hajói számolom, a kórházi oltópon­ton már jóval több mint húszezer ol­tást adtunk be, hiszen naponta mint­egy 300 ember kapja meg a vakci­nát” - nyilatkozta Zalka Zsolt. Az oltáson az idősebb generáció mellett az őket kísérő 25 év feletti fiatalokat is beoltották, amennyiben igényel­ték az oltást. A község tervei szerint a második adag beadását is hason­lóan szeretnék megszervezni, ezzel is segítve a helybéli időseket. Száz adag oltóanyagot kapottá község (Somogyi Tibor felvétele).

Next

/
Thumbnails
Contents