Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-19 / 113. szám
www.ujszo.com I 2021. május 19. KÖZÉLET I 3 A Szövetség szerint is rossz az új építési törvény tervezete CZÍMER GÁBOR Mózes Szabolcs (középen), az Összefogás elnöke szerint ha az építési törvény javasolt változatát fogadnák el, akkor az építési engedély tízszer, hússzor is drágább lehetne a jelenleginél (TASR-feivétei) Pozsony. A Szövetség élesen bírálja az új építési törvény tárcaközi egyeztetésre bocsátott tervezetét, szerintük a jogszabály az önkormányzatoktól a beruházók kezébe adná az ingatlanfejlesztésekről szóló döntést. A párt tömeges véleményezési eljárást indít. Az MKP-ból, a Hídból és az Összefogásból alakulóban levő Szövetség nevű párt képviselői szerint az új építési, valamint a területrendezési törvény tervezete káros, hiszen a módosítások értelmében jelentősen drágulnának az építési engedélyek, lehetőség nyílna a korrupcióra és az önkormányzatok jogköreit is megnyirbálnák. „Tízszer, hússzor drágább lehet egy építési engedély” - mondta Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke. Hozzátette, azzal, hogy az építkezések engedélyeztetése egy újonnan létrejövő állami hivatalhoz kerülne, az önkormányzatok elvesztenék ezen jogkörüket. A módosítás értelmében a települések területrendezési terveire is nagyobb hatással lehetnének az ingatlanfejlesztők vagy a beruházók. Az újonnan létrehozandó hivatal ugyanis átírhatja majd egy-egy település területrendezési tervét. Mózes szerint ez utóbbi lehetőséget teremt a korrupcióra, hiszen akinek pénze van rá, az az állami hivatalban „elintézheti”, hogy egy-egy település területrendezési tervét az ő elképzelése szerint alakítsák át. Tóth Marián, a Híd alelnöke, Tardoskedd község polgármestere szerint a javaslat a pénzügyi csoportok érdekeit szolgálja azzal, hogy kompetenciákat von el az egyes településektől. Kiemelte, az új jogszabály szerint csak 14 nap állna rendelkezésre arra, hogy egy-egy építési engedélyt véleményezzenek az érintettek. Ha például az önkormányzat a határidő lejártáig nem tudja véleményezni az adott engedélyt, akkor azt elfogadottnak tekintik. „Ez túlságosan rövid idő” - mondta Tóth azzal, hogy mindenképpen hosszabb időintervallum meghatározása mellett foglalnak állást. Farkas Iván, az MKP alelnöke pedig arról beszélt, hogy az új törvény értelmében az önkormányzatok csak passzív szereplői lennének az engedélyeztetési folyamatnak, hiszen a tervezet a helyi lakosok érdekeivel szemben a beruházók, ingatlanfejlesztők magánérdekeit helyezi előtérbe. Farkas szerint az új jogszabály alapján az önkormányzatok csak a területrendezési tervükön keresztül szabályozhatnák a helyben zajló építkezéseket. Ezzel együtt a területfejlesztési terv minden község számára kötelező lesz, jelenleg ugyanis csak a 2000 lakos feletti települések kötelesek ezt a dokumentumot elkészíteni. „Vajon az állam ad-e majd forrást arra, hogy ezt elkészítsék?” — tette fel a kérdést az MKP politikusa. Farkas szerint, ha a jogszabályi környezet megváltozik, sokkal könnyebb lesz a helyi lakosok tiltakozása ellenére akár szemétégetőket vagy sertéstelepeket építeni. A felsorolt kifogások miatt a Szövetség egy online petíció segítségével ún. tömeges véleményezési eljárást indít. Ha a tárcaközi egyeztetés során ezt több mint ötszázan támogatják, akkor a petícióban foglaltakkal a törvény beterjesztőjének is foglalkoznia kell. Az új építési törvényről a párt a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) és a Szlovákiai Városok Uniójával (UMS) is egyeztet. Korábban mindkét szervezet bírálta a tervezett jogszabálymódosítást. Új bíróság új elnökkel Pozsony. Kinevezte tegnap Zuzana Caputová köztársasági elnök Pavol Nad’ bírót a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (NSS SR) igazgatójának. Az említett intézmény a tavaly elfogadott igazságszolgáltatási reform eredményeként jött létre. Jogállása megegyezik a Legfelsőbb Bíróságéval (NS SR), hatáskörébe főként a bírók és az ügyészek elleni fegyelmi eljárások tartoznak majd, de felülvizsgálhatja akár a helyhatósági választások alkotmányosságát és törvényességét is. Pavol Nad’ 2006 óta tevékenykedik bíróként, dolgozott a kassai kerületi bíróságon, 2014 óta pedig a közigazgatási kollégium elnöki tisztségét töltötte be. A kinevezésével kapcsolatban úgy fogalmazott, az új bíróság legelső kihívása az lesz, hogy megbízhatóan lépjen fel az igazságszolgáltatás színterére. Az intézmény augusztus elsején kezdi meg működését. (nar, TASR) Pavol Nacf (TASR-felvétel) Halasztani kellett a parlamenti ülést, továbbra sincs egyezség a koalícióban ÖSSZEFOGLALÓ A koalíciós pártok továbbra sem tudtak dűlőre jutni az előzetes letartóztatás és a költségvetési javaslat kérdésében. Előbbi a Sme rodina és a Za ludí között okozott feszültségeket, utóbbiról pedig az OLaNO és az SaS vitázik. Pozsony. Ahogy arról hétfőn lapunk is beszámolt, újabb vita alakult ki a koalícióban, ezúttal a parlament napirendjén lévő javaslatok miatt. Veronika Remisová, a befektetésekért, régiófejlesztésért és informatizációért felelős miniszterelnökhelyettes a szlovák köztelevízió vasárnapi vitaműsorában arra utalt, hogy ha a Sme rodina előzetes letartóztatással kapcsolatos törvénymódosítását megszavazza a koalíció, akkor a Za l’udí kiléphet a kormányból. A vita akkor kezdődött, amikor Petra Hajselová, a Sme rodina képviselője a Za l’udí tiltakozása ellenére beteijesztette a saját javaslatát az előzetes letartóztatás körülményeinek enyhítéséről. Boris Kollár házelnök azzal magyarázta pártja döntését, hogy egy éve hiába kérlelik Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi minisztert, nem volt hajlandó foglalkozni a problémával. Az igazságügyi tárcavezető erre úgy reagált, hogy az előzetes letartóztatás egy olyan komplex jogi eszköz, amit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, Hajselová javaslatáról pedig nem volt előzetes szakmai vita. Hozzátette, sajátjavaslatot terjeszt be a parlament elé. A kollúzió kérdése A Sme rodina leegyszerűsítve azt akaija, hogy lerövidítsék az előzetes letartóztatás időtartamát, és szűkítsék azokat a feltételeket, amelyek alapján valakit az úgynevezett kollúzió, más néven összejátszás veszélye miatt küldjenek előzetes letartóztatásba. A kollúziónál megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével megnehezítené, meghiúsítaná vagy veszélyeztetné a bizonyítást. Ha valaki ezzel az indokkal kerül előzetesbe, arra sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, jelentősen szűkítik azon emberek körét, akikkel kapcsolatba kerülhet. Kollár nem is rejtette véka alá, hogy a törvénymódosítást azért szorgalmazzák, hogy segítsenek az SIS volt főnökén, Vladimír Pcolinskyn, akit a párt, a Sme rodina jelölt a posztra, s akit épp a lehetséges kollúzió miatt tartanak fogva egy korrupciós ügyben. Ha a párt módosítását valóban elfogadnák, akkor más, jelenleg rács mögött levő személyek, mint Monika Jankovská volt egészségügyi államtitkár is szabadlábra kerülhetnek. Júniusig várni kell A koalíciós tanács hétfőn este még egyeztetett, dé nem sikerült dűlőre jutniuk, hiszen a parlament keddi ülését egy héttel elhalasztották. Peter Pcolinsky, a Sme rodina frakcióvezetője elmondta, hogy megkapták Kolíková javaslatát, amelyet a következő napokban áttanulmányoznak. A képviselő egyelőre nem akart konkrétumokat elárulni, mindössze megjegyezte, hogy az igazságügyi miniszter javaslatában nem szerepel minden kérésük. Hozzátette, a dokumentumot észrevételezni fogják, ezután kerülhet a plénum elé. A koalíció végül úgy döntött, hogy a javaslatról csak a parlament júniusi ülésén szavaznak. Valószínű tehát, hogy Hajselová javaslata végül lekerül a napirendről, ós ehelyett a Kolíková által beterjesztett dokumentumról fognak szavazni. Lebénult parlament Peter Pellegrini, a Hlas vezetője bírálta Kollár döntését a májusi ülés halasztásáról. Elmondása szerint ez is bizonyítja, hogy a koalíció még alkotmányos többséggel sem képes megfelelően irányítani az országot. „Néhány hónap alatt ez már a második alkalom, hogy a parlament működése lebénult, mert a koalíció nem képes dönteni a fontos témákról” - mondta Pellegrini. Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök ugyanakkor nem lát problémát az ülés elhalasztásában. „Minden olyan lépést, amivel segíteni szeretnénk, üdvözlök. Az ülés elhalasztása tehát, ha segít lenyugtatni a kedélyeket, biztosan jó döntés volt” - vélekedett a kormányfő. A másik problémás pont a költségvetési tervezet, amiről az SaS és az OEaNO nem tud megegyezni. Erről bővebben a 9. oldalon olvashatnak. (nar, TA3)
