Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-18 / 112. szám
KÖZÉLET VaSedka: Az EU az egyetlen reális térség, ahol Szlovákia sikeres lehet egyedülálló kezdeményezés keretében gyűjti be a polgárok véleményét az unió jövőjéről Az Európai Unió egy BUGÁRANNA Pozsony. Kezdetét vette a Konferencia Eurépa jövőjéről címet viselő eseménysorozat, melynek célja aktív szerepvéllalésra buzdítani az embereket az Európai Unió jövőjének formélésában. Szlovákiában az első ilyen beszélgetés témája az volt, mit várunk az EU-tól 17 évnyi tagság után. Az uniós intézmények arra törekednek, hogy a lakosok kapcsolódjanak be a közös jövő kialakításába, méghozzá viták és eszmecserék keretein belül szeretnék összegyűjteni, hogy is képzelik el az unió további működését az egyes tagországok polgárai. Az eseménysorozatnak eredetileg egy évvel korábban kellett volna lezajlani, de a koronavírus-járvány miatt úgy döntöttek, idén szimbolikusan az Európa-napon, május 9-én ejtik meg az ünnepélyes megnyitót. Az EU intézményei közös nyilatkozatban kötelezték el magukat, hogy meghallgatják a polgárokat, és hatáskörükön belül lépéseket tesznek a begyűjtött javaslatok megvalósításának érdekében. A konferencia kapcsán egy digitális platformot hoztak létre, ahol az EU-ban használt összes nyelven hozzá lehet szólni az unióval kapcsolatos témákhoz. Ezen felül számos érdekes esemény vár ránk Szlovákiában is, ezek megszervezését elsősorban a külügyminisztérium biztosítja, de civil szervezetek, vagy aktív személyek is kezdeményezhetnek különböző programokat. A cél az, minél több ember adjon hangot véleményének, melyek gyűjteménye iránymutatásként szolgálhat Európa jövőjét illetően. A beérkezett véleményeket aztán 2022-ben fogják kiértékelni. 17 év tagság Az első ilyen eseményre pár napja került sor, méghozzá az Európai Bizottság Szlovákiai Képviseletének szervezésében. A beszélgetés fő tárgya az volt, vajon tudjuk-e mit akarunk az EU-tól 17 évnyi tagság után. A koronavírus-járvány miatt élő publikum nélkül rendezték meg az eszmecserét, de interneten keresztül könnyedén lehetett kérdéseket intézni az egyes résztvevőkhöz. Ladislav Miko, az Európai Bizottság pozsonyi irodájának igazgatója vezette a beszélgetést, Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár és Michal Vasecka szociológus együtt vitatták meg Szlovákia viszonyát az Európai Unióhoz. Miko felvezetésként elmondta, leggyakrabban az uniós forrásokat emeljük ki, mikor az EU-tagságról van szó. Ilyen például a több száz kilométernyi út megépítése, kisvállalkozók támogatása, oktatási programok finanszírozása, új városi tömegközlekedési eszközök biztosítása és alapiskolák felújítása, de a munkahelyek védelme is, hisz az EU-nak köszönhetően közel félmillió ember őrizhette meg a munkáját Szlovákiában. „Az uniós tagságunkra úgy tekintek, mint az életstílusunk részére” -fogalmazott Klus, hozzátéve, elképzelni sem tudja, hogy ne legyünk részesei a közösségnek, mely garantálja a négy szabadságot: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlását. Gyenge reklám A külügyi államtitkár hangsúlyozta, bár keveset beszélünk róla, Szlovákia szerepe a külpolitikában lényegesen felerősödött a csatlakozást követően. A politikus szerint külföldi kollégáival folyamatosan olyan intézkedéseken dolgoznak, melyek az emberek mindennapi életére vannak hatással. „A gond az, nem adjuk meg a megfelelő PR-t. Hiányzik a marketing, méghozzá egyre jobban” - vélekedett Klus. Elárulta, egyre gyakrabban kiközösítve érzi magát, ha rámutat, egyes dolgokról nem az EU tehet, hanem Szlovákia. „Nem a rossz Brüsszel, hanem mi tehetünk róla, hogy 2010- ig nem készült el az autópálya Kassáig. Rajtunk múlott, hogy a mai napig nincs olyan beoltottsági arányunk, mint a dániai barátainknak. Mindez annak ellenére, hogy ugyanolyan lélekszámú tagország, mint Szlovákia, és a területét tekintve is szinte ugyanakkora, ha nem számítjuk Grönlandot. Itt kezdődik a probléma, és meg kell neveznünk, mit csinálunk rosszul” - folytatta. Sikertörténet Vasecka szerint Szlovákiának a 17 év tagság hihetetlenül sokat segített. „Aki ezt nem látja, az nem akarja látni” - véli a szociológus. Emlékeztetett, Szlovákia a csatlakozásnak köszönhetően került fel a „politikai térképre”. Gazdasági szempontból feleslegesnek tartja az elért eredmények felsorolását, úgy véli, elég, ha megnézzük az ország 1 főre jutó GDP-jét vásárlóerő-paritáson számolva. „Szlovákia utolérte Görögországot, Portugáliát, felzárkóztunk Olaszország és Spanyolország után. Ha nekem valaki 30 évvel ezelőtt azt mondta volna, mindez lehetséges, kinevetem” - folytatta. A másik oldalon viszont hiányolja, hogy a kulturális, illetve civilizációs kérdésekben nem volt elmozdulás, épp ellenkezőleg, szerinte ezen a téren visszafejlődés figyelhető meg. Az európai identitás tudatosítása szintén megrekedt - a fiatalabb generáció, természetesnek tekinti, hogy az unió, a schengeni övezet és az eurozóna tagja, ezért hajlamosabb az „európaiság” érzés elsajátítására. „Ok semmi másra nem emlékeznek, az idősebb generációnál viszont kevésbé alakult ki ez a kötődés” - állítja Vasecka. A közvélemény-kutatásokból kiderül, Szlovákiában magas az optimizmus az EU-t illetően. A szakember ezt pragmatizmussal magyarázza: az emberek tudják, hogy Szlovákia üzletének többsége a tagállamokkal zajlik. A koronavírusjárvány alatt mért eredmények is azt mutatják, a lakosok túlnyomó részben elégedettek az unió reakciójával a járványkezelés során. „Tudatosítják, hogy az Európai Bizottság szerzett oltóanyagot, tisztában vannak vele, hogy a külső határok védelméről is gondoskodtak” - hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, ha nincs igazán átérezve, hogy az EU részesei vagyunk, idővel megjelenhetnek kétségek afelől, valamire jó lesz-e még egyáltalán az uniós tagság. Felhívta a figyelmet a fordulópontra, mely szerinte akkor jöhet el, mikor Szlovákia a közös kasszába befizetőként vállal szerepet. Rengeteg kórdós „A Konferencia Európa jövőjéről nem méltóságok találkozója, mindenki hozzászólhat, élhet a platform adta lehetőségekkel, melyet az EU erre a célra hozott létre. A véleményeket azért gyűjtik össze és továbbítják az intézmények felé, hogy az emberek nézetei alapján építhessük tovább az Európai Uniót” - szögezte le Miko. Klus ennek kapcsán elmondta, rendkívül fontosnak tartja a kezdeményezést. Az uniós vezetőkkel egyetértettek abban, hogy meg kell kérdezni az embereket, hol látják az Európai Uniót 10-15 év múlva. A külügyi tárca által kijelölt témák közé tartozik a zöld és digitális átállás, mely Klus szerint a gyakorlatban a következő kérdéseket veti fel: milyen mértékű a környezetszennyezés Szlovákiában? Hogy óvjuk az ivóvizet? Miként dolgozzuk fel a szemetet? A konferencia keretein belül több hasonló ügyről terveznek eszmecserét folytatni. Ide tartozik például az online kereskedelem és a geoblocking, tehát a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetése; a harmadik országokból behozott áruval kapcsolatos szabályok, de az is, milyenek a külső kapcsolataink az USA-val. „Vannak témák, melyeket meg kell vitatnunk az állampolgárainkkal” - fűzte hozzá Klus. Az unió reakcióképessége révén is felmerül a kérdés, hogy vélekednek a lakosok - támogatják-e a minősített többség elvén működő szavazás kiterjesztését, hogy a jövőben egy ország elutasító álláspontja ne akadályozhassa a döntéshozatalt. Szintén dilemma, mi legyen az Európai Parlament sorsa, ahol 705 képviselő feladata, hogy tolmácsolják a választók akaratát. Továbbá azt is meg kell vitatni, Szlovákia kiáll-e a parlament hatáskörének kiszélesítése mellett, ami a többi intézmény rovására megy. Klus szerint kérdéses az is, szeretnénk-e megőrizni azt a rendszert, melynek értelmében minden tagállam rendelkezik egy biztossal. Hatórok Az államtitkár rámutatott, a fiatalabb generáció, mely tagjai már a schengeni övezetbe születtek, a járvány alatt értették meg igazán, mik is azok a határok. „Ha ez a szerencsétlen koronavírus valamire jó volt, akkor arra, hogy tudatosítottuk, az egyik fő szabadságot szinte az egyik napról a másikra elveszítettük” - mondta Klus. Vasecka egyetért a külügyi szakértővel, a járvány következtében szerinte is felgyorsult a vita az EU jövőjéről - az emberek rádöbbentek a válság idején, miről is szól az unió valójában. Vasecka példaként említette a külföldi feláras hívásokat, egy felmérés szerint mindössze a megkérdezettek egy százaléka tudj a, hogy az Európai Unió döntése alapján törölték el az úgynevezett roamingszolgáltatást az unión belül. „Pontosan erre célzott Klus is a beszélgetés elején, ha egy intézménynek ilyen marketingje van, az végzetes. Ha egy nemzetközi magáncég csinálta volna, ők mindenhol ezzel dicsekednének” - tette hozzá a szociológus. Állítása szerint a legnagyobb probléma az, hogy teljesen természetesnek veszünk mindent, amit az EU értünk tesz. Nincsjobb „Az Európai Unió az egyetlen reális földrajzi, politikai térség, ahol Szlovákia sikeres lehet” — mondta Vasecka, majd kritikával illette az EU bürokratikus kommunikációját. Mindemellett hangsúlyozta, lehet bírálni Brüsszelt, de az unió a legelőnyösebb koncepció Szlovákia számára. „Ez a legigazságosabb csoportosulás, melynek Szlovákia valaha a tagja volt” - folytatta. A kisebb országoknak is van beleszólásuk a közös döntésekbe, ebben a klubban nem csak a nagyok jutnak szóhoz. Figyelmeztetett, Szlovákia egyébként uniós viszonylatban nem is kicsi, csak épp nála nagyobb országok veszik körül. Értékek Vasecka szerint az EU-ellenes nacionalisták gyakran az identitásuk elveszítésétől tartanak. Úgy érzik, nyomást gyakorolnak rájuk, hogy érezzék magukat európainak, de ezáltal elveszítik a saját identitásukat. A szakember szerint ez a fajta nacionalizmus a 19. században volt jellemző. „A 21. században teljesen normális, ha valaki egyszerre pozsonyi, nyugat-szlovákiai, szlovák, közép-európai, európai és kozmopolita. Ezek az identitások nem ütköznek” - folytatta. Hangsúlyozta, az egyes tagállamok között hatalmas eltérések vannak, ezt a 2019-es Eurobarométer is igazolta. A törésvonal Nyugat- és Kelet-Európa között szemmel látható, például a mássággal szembeni érzékenység terén. A másság ebben az esetben a nemzeti és szexuális kisebbségekre egyaránt vonatkozik, de ide tartoznak a fogyatékkal élők, valamint a nők is. A különbség nem abból fakad, mennyire szekuláris vagy egyházi egy ország, hanem a keleti és nyugati mentalitás játszik meghatározó szerepet. Vasecka úgy véli, megkell vitatni az értékeket a közösségen belül, hiszen csak így lehet több az EU egy közös piacnál. A konferenciasorozathoz a https://futureu.europa.eu/ oldalon csatlakozhatnak, itt küldhetik el a véleményüket is arról, mit várnak az Európai Uniótól a jövőben, milyen irányba kellene fejlődnie az intézményeknek, vagy milyen témákat kellene előtérbe helyezni, és miért (jASR-feivétei) 2J 2021. május 18.1 www.ujszo.com
