Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-17 / 111. szám

Ha fogyni akarunk... 2021. május 17., hétfő, 27. évfolyam, 19. szám Világszerte hozzáve­tőlegesen 390 millió ember szenved aszt­mában. E krónikus gyulladásos légúti betegség idei világ­napjának fő üzenete a vele kapcsolatos tévhitek leleplezése. Annak ellenére, hogy viszonylag elterjedt betegségről van szó, sok mítosz és hamis információ él róla a köztudatban. /■ ____ asztma nem r W csak gyer­­/% M mekbeteg- JL m J ségi és vég­képp nem fertőző, amint gyakran tévesen állítják. Olyan „informá­ció” is napvilágot látott, hogy ká­ros az asztma gyógymódja. Sajnos a sok hiányos információ hatására csökken a kezelési kedv. A szak­emberek pedig állítják, hogy a korszerű gyógymódnak köszön­hetően normális és teljes értékű életet lehet az asztmával élni úgy, hogy a betegség egyeden tünetét sem érzi a beteg. Légszomj és száraz köhögés Azt asztma a felső légutak króni­kus betegsége, ami csökkenti a lég­utak átjárhatóságát. Jellegzetes tü­nete a légszomj, a száraz, ingerlő köhögés és a mellkasi nyomás. Bár gyulladásos betegségről van szó, ez a betegség nem fertőző, ugyanak­kor a fertőzés szerepet játszat az asztma kialakulásában vagy ront­hatja a beteg állapotát. Krónikus és az élet végéig tartó betegség az asztma, de a betegek gyakran lebe­csülik. „Ha a kezelés nem megfele­lő, felgyorsul a tüdő működésének gyengülése. Ha a beteg még do­hányzik is, rögzül a légutak elvál­tozása vagy átjárhatatlansága, s például krónikus tüdőbetegséggé fajulhat, ami jelentősen rontja a beteg életminőségét” - magyaráz­ta dr. Stefan Lassán klinikai tüdő­­gyógyász. Dr. Radovan Kosturiak klinikai immunológus és allergológus olyan betegségnek tartja az asztmát, amely több tényező együttes hatá­sára alakul ki. Sok légúti betegség már akkor elkezdődik, amikor a Ártanak a tévhitek az asztmás betegnek gyerek még meg sem született. „A gyerek egészségét az is befolyásolja, ha az anya dohányzik, s a terhesség alatt egészségtelenül élt Fogéko­nyabbak az asztmára és az allergiára azok a gyerekek, akiknek születési súlyuk 2,5 kg alatt van, de negatí­van hatnak a vírusos fertőzések és azok a gyógyszerek is, amelyeket az anya a szoptatás alatt szedett” - tet­te hozzá. Gyermek esetében figyel­meztető jel, ha megterhelő mozgás után fullasztó köhögés kapja el. Ritkábban járnak orvoshoz Dr. Ondrej Sukel’, a Szlovák Gyógyszerészed Kamara elnöke fel­hívta a figyelmet, hogy a pandémia kezdete óta a betegek ritkábban jár­nak orvoshoz. Ehelyett betérnek a gyógyszertárba és a betegséget ma­guk diagnosztizálják. „Legtöbbször nazális kortikoidokat vásárolnak, és maguk határozzák meg használatát. Egy időre ugyan így is segít, de kés­lelteti a diagnózis felállítását, s köz­ben a betegség tovább halad előre” - tette hozzá. A gyógyszerésznek figyelmeztetnie kellene a beteget, és javasolnia kel­lene neki, hogy menjen orvoshoz, mert az allergiás náthából asztma is lehet. Az esetek 20 százalékában ez történik. Dr. Kosturiak szerint az allergiás nátha esetében főleg a vény nélkül kapható preparátumok kérdésesek. Néhány napi használat után az orr nyálkahártyája számára mérgező. A megfelelő kezelés az alap Annak ellenére, hogy a vírusos fer­tőzések a légcsőasztma súlyosabb változatainak leggyakoribb kiváltói, a jól kezelt betegek a pandémia ide­jén sem voltak veszélyben. Az inha­­lációs kortikoidok ugyanis vissza­szorítják a gyulladást, csökkentik a légutakban a vírusok szaporodását. Dr. Stefan Lassán hozzátette: „Mi­vel a betegek kevesebbet jártak-kel­­tek, találkozgattak ismerőseikkel, gyakrabban fertőtlenítették a kezű­n Az asztma nem csak gyermekbetegség, és végképp nem fertőző, amintgyakran tévesen állítják. két és szájmaszkot viseltek, ritkáb­ban fordult rosszabbra az asztmás beteg állapota.” Gyakori probléma, hogy az aszt­más fél a kortikoidok használatá­tól, pedig inhalációs formában modern, nagyon hatékony keze­lést jelent, s fordulatot hozott az asztma kezelésében. „A kortikoi­­dokról nagyon rossz kép alakult ki. Sokan azt hiszik, hogy rengeteg mellékhatásuk van. Tudni kell, hogy jelenleg a lehető legkisebb hatóanyag-mennyiséggel kezelik az asztmát, amit a beteg belélegez. Előfordulhat, ha a beteg más gyógyszert is szed, s az befolyásolja a kortikoidok anyagcseréjét.” Kis gyógyszeradag - nagy hatás Tévhit az is, miszerint az asztmát csak akkor kell kezelni, ha a beteg­nek tünetei vannak. A kezelés si­kere épp a kis gyógyszeradagok hosszú távú és rendszeres alkalma­zásától függ. Az asztma modern gyógymódja olyan életminőséget biztosít a páciensnek, amikor úgy érzi, nem is beteg. Problematikus­nak mutatkozik az inhalációs gyógyszerek alkalmazása is, ugyanis az idősebb páciensek gyakran nem jól alkalmazzák, pedig a kezelés si­kere attól is függ, hogy helyesen in­­halálnak-e. Dr. Ondrej Sukel’ elmondta, hogy ma már vannak modern inhalációs rendszerek, amelyek a szükséges gyógyszeradagot pontosan adagol­ják. A gyerekeknek sem kell külön elsajátítaniuk a technikát. Ezzel kapcsolatban jogos a bírálat, hogy nem jó e segédeszközök hozzáfize­­tési rendszere. A régebbi vagy ol­csóbb inhalációs rendszerekbe azo­nos hatás eléréséhez dupla gyógy­szeradag kell. Az újabb, modern eszközért a betegnek nem kis össze­get kell hozzáfizetnie. Ez is lehet az oka annak, hogy a beteg elhanya­golja a kezelést, vagy nem az orvos utasításai szerint lélegzi be a gyógy­szert. (kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents