Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-17 / 111. szám
8 KULTÚRA 2021. május 17.1 www.ujszo.com Kamara j ellegűbb múzeumi éjszaka Pozsony. A Múzeumok éjszakája egyes programjait ebben az évben — a tavalyihoz hasonlóan - virtuális térben is lehetett látogatni, de a több mint száz intézmény, mely Szlovákia-szerte bekapcsolódott az országos rendezvénybe, szombaton a járványügyi intézkedések betartása mellett már valós térben is várta a látogatókat. A Múzeumok éjszakája idei, 17. évfolyama a látogatottságot illetően kamara jellegűbb volt. Bár még nem készült országos szintű összegző statisztika, a Szlovák Nemzeti Múzeum (SZNM) sajtóhíre szerint Pozsony megye, egyben a Szlovák Nemzeti Múzeum tagmúzeumainak leglátogatottabb múzeumai és galériái a következők voltak: Pozsonyi Városi Múzeum-1 256 látogató, a Szlovák Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeuma - 658 látogató, a Betléri Múzeum - 448 látogató, az SZNM Történeti Múzeuma - 351 látogató, a pozsonyi Közlekedési Múzeum - 649 látogató, a Szlovák Nemzeti Galéria - 593 látogató, a pozsonyi Szlovák Dizájn Center-350 látogató. Pozsony megye, egyben a Szlovák Nemzeti Múzeum 18 tagmúzeumának Múzeumok éjszakája programjait az érdeklődők május 22-ig, szombatig virtuálisan még követhetik az nmag.snm.sk címen. (tb) RiCHARD OSMAN A díjat kiérdemlő kötet Richard Osman lett az év írója London. Richard Osman kapta az év írójának járó elismerést a British Book Awards (Brit Könyvdíjak) díjátadóján. A szerző nagy sikert aratott debütáló regényével, A csütörtöki nyomozóklub című krimivel érdemelte ki a díjat. A krimi főszereplői egy nyugdíjasotthon lakói, akik minden csütörtökön összeülnek, hogy megoldatlan bűnesetekről beszélgessenek. Amikor kegyetlen gyilkosság történik a saját otthonukban, a csütörtöki nyomozóklub hirtelen egy valós nyomozás középpontjában találja magát. A regény szeptemberi megjelenését követően azonnal a sikerlisták élére került és azóta is az élen szerepel. Alice O’Keeffe, a szakmai zsűri vezetője Osman könyvének sikerét rendkívülinek nevezte. A csütörtöki nyomozóklub a leghosszabb ideig - 16 héten át - a csúcson szereplő könyv rekordját tartja, és ez minden idők leggyorsabban bestsellerré vált krimije. (MTI, k) Nyolcvanéves lett Haumann Péter nész helyes úton járok.” Ebben a nyilatkozatban benne van a lényeg: teremtett csöndjeinek köszönhetően nem tudjuk levenni róla a szemünket. De nem is akarjuk. Azóta nem, hogy egy nemzedéket szórakoztatott olyan művészekkel együtt, mint Gálvölgyi János, Kalocsay Miklós, Straub Dezső, Sinkovits Imre és Almási Éva a Charlie nénje című 1986-os, emlékezetes tévéjátékban. De már ezt megelőzően rajta maradt a szemünk: az 1979-es Három nővér című kabaréjelenetben (amely azóta is rendszeresen tűnik fel a képernyőn) a mindig szenzációs Márkus Lászlóval, valamint Körmendi Jánossal női ruhában és precíz nőies gesztusokkal, énekkel, tánccal és prózával olyan fergeteges, szenzációs sikert aratott, amit nehéz felülmúlni. A „szoknyás” szerepeknél maradva és folytatva: a budapesti Fővárosi Operettszínház fényes sikerrel játszotta a legendás Vámos László rendezésében az Őrült nők ketrecét (1991), amelyben Haumann Péter Albin szerepében fénylő fehér hermelinben pompázott. Macskává is utánozhatatlanul tudott átváltozni: több mint háromszáz alkalommal játszotta el Tust, a kivénhedt színházi macska szerepét a Madách Színházban, a Macskák című musicalben. Előadásonként a közönség nyílt színi tapsban tört ki, miután felragyogott a színen, még szánalmas öreg macskaként is. Különleges figurái közül magasan kiemelkedik a Patás alakja az Indul a bakterház című, örökzöld filmvígjátékból, melyet Rideg Sándor regénye nyomán Mihályfy Sándor rendezett 1979-ben. Idős szülőt megformálva Haumann Péter emlékezeteset nyújtott nagyapaként (kötött zöld mellényében) Paczolay Béla 2008-as Kalandorok című vígjátékában. Vagy az emlékezetvesztéssel küzdő apa szerepében Tasnádi István Memo című rendezésében, amelyet 2017-ben Európa legjobb tévéfilmjének választottak a Prix Europa fesztiválon. TALLÓSI BÉLA Ma nyolcvanéves Haumann Péter Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze. Számos színpadi előadásban, több filmben és tévéjátékban is szerepelt; egyéni, összetéveszthetetlen játékstílusát vígjátékokban és drámai történetekben ugyanúgy kamatoztatja. Az Indul a bakterház című kultuszfilmben olyan figurát teremtett, amely a magyar filmjátszás egyik ikonikus alakjává vált. Haumann Péter 1963-ban friss diplomásként Debrecenbe szerződött, onnan Pécsre vezetett az útja. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg Gyurkó László, aki szerződést ajánlott neki az akkor újonnan alakuló 25. Színházban - fedi fel a kezdeteket az MTV A Sajtóarchívumának portréja. A 25. Színházban kapta Gyurkó Lászlótól azt a kiugróan jelentős szerepét - a Platón müve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológot -, amely országosan ismertté tette. Lapunk munkatársának, Szabó G. Lászlónak mesélt egy korábbi interjúban arról a kuriózumról, hogy amikor Gyurkó felkérte Szókratész szerepére, annyira új volt még a 25. Színház, annyira frissen indult, hogy a szerződéséhez az igazgató krumpliból faragott pecsétet: „tréfásan így adva tudtomra, hogy mostantól az övé vagyok” - mondta. Folytatva a pálya állomásaival, a 25. Színház után rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban került a Madách Színházhoz, ahol jelentős szerepeket formált meg, és a társulat vezető művésze lett. 1988-ban a Nemzeti Színházhoz, majd a rövid életű Arizona Színházhoz, egy évre a Radnóti Színházhoz szerződött. 1994-től 2016-ig a Katona József Színház tagja volt, majd szabadúszó lett. Emlékezetes figurákat köszönhetünk neki (Szkárossy Zsuzsa felvétele) A Szókratész védőbeszédével kapcsolatban szinte kőbe vésetett az a megítélés, hogy: „fiatalon is hitelesen személyesítette meg a halálra ítélt, agg filozófust”. Aztán az évek során Haumann Péter hozzáérett Szókratészhoz: a darabot ugyanis évtizedeken át műsorán tartotta, majd hangoskönyv formájában is megjelent. Mifelénk is járt vele. Idestova öt éve, hogy lapunkban arról számoltunk be: Platón örök érvényű művét, a Szókratész védőbeszédét adja elő Komáromban Haumann Péter. Akkor a darab és a színészi megjelenés igazáról így nyilatkozott az Új Szónak a már fentebb említett interjúban: „Ha a színész fizikailag és lelkileg egyaránt összeszedett, ha az egész lénye koordinált, rendezett, és azonos a szöveggel, ha harmonikusan jó a jelenléte, akkor az kegyelmi állapotot teremt, s olyan magabiztosságot sugároz, amitől csönd lesz. És ezt az esetek nagyobb részében, hála Istennek, meg tudom teremteni. Ezzel a darabbal egy ügyet kell képviselni, s ha én ezt úgy képviselem, hogy a néző ne tudja levenni rólam a tekintetét, akkor egyértelmű, hogy a darab, vagyis az ügy igaz, és beigazolódik az is, hogy én mint szí-Régi pozsonyi családokról nyílik kiállítás A kiállítás családi történetek révén Pozsony múltját és a helyiek identitását mutatja be (Fotó: a Pozsonyi Kifli archívuma) Kilenc régi pozsonyi család fotóiból ós történeteiből nyit kültéri (pop up) kiállítást holnap 18 órakor a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás az Óvárosháza udvarán. Pozsony. A Pozsonyi Városi Múzeummal közösen szervezett Ich bin ein Pressburger - Ich bin eine Pressburgerin / My sme starí Presporáci / Régi pozsonyiak vagyunk című, német, szlovák és magyar nyelvű kiállításon Aich Péter, Bertha Mária, Brogyányi Mihály, Holényi Gergő, Peter Janovicek, Kálmán László, Samaijay Zoltán, Monika Schweighofer és Marta Sovincová mutatja be családja történetén keresztül a város múltját és a helyiek identitását. A Pozsonyi Kifli tavaly decemberben volt tízéves. Az elmúlt esztendőkben az online, kiadói és rendezvényszervezési tevékenység mellett több pozsonyi család hagyatékát digitalizálta és dolgozta fel. E családok a Pozsonyhoz való aktív kötődésükkel a helyi többnemzetiségű hagyományt képviselik. A különleges kordokumentumok, fotográfiák és családi történetek pressburger családok leszármazottainak nagylelkű felajánlásaiból kerültek az egyesület gyűjteményébe, s ezáltal közkinccsé váltak. „Ezekből az együttműködésekből a későbbiekben szorosabb munkakapcsolatok, barátságok születtek. Az ajándékozók közül sokan ma már a társulás tagjai és munkatársai” - nyilatkozta a kiállítás egyik kurátora, ifj. Papp Sándor történész, a Kifli társalapítója. A harminc panelből álló, Szabó Réka grafikus látványtervei alapján készült kültéri kiállítás a pozsonyi Ovárosháza udvarán tekinthető meg holnaptól május 30-ig. (kult)
