Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-13 / 108. szám

www.ujszo.com I 2021. május 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Egy miniszter három hóhéra Imázsleépítés: Kolíkován kívül nem sok mindene maradt Matovicnak MARTIN VANCO Ugyanazok a politiku­sok, akik a parlamenti választás után szem­rebbenés nélkül cse­réltek le például 72 járási elöljárót, továbbá személyi kérdésekben a saját cégük ügyvezető igazgatója­ként vezetik a minisztériumaikat, mindenféle szégyenérzet nélkül eldöntötték, hogy családi vállalko­zás gyanúja miatt kilövik az igaz­ságügyi minisztert, Mária Kolíko­­vát. Olyan feltételekre hivatkozva, amelyeket ők sem teljesítenek. Az egész ügy arra lett alapozva, hogy Kolíková testvére olyasvala­kivel üzletelt, aki megrendelést nyert az igazságügyi minisztéri­umtól. Kolíková akkor igazságügyi államtitkár volt, a szerződés alá­írásakor azonban már az sem. Minden érintett kijelentette, hogy a megrendelés elnyerésére nem le­hetett semmilyen befolyása, és azt sem kérdőjelezi meg senki, hogy a szerződés előnyös volt a miniszté­rium számára. Az egyetlen kifogás, hogy a jelenlegi miniszter asszony a testvérén keresztül összekap­csolható az akkori győztessel. A morális és összeférhetetlensé­gi kritériumok legszigorúbb meg­vizsgálása után is nehéz ebben kel­lő okot találni a lemondatására. De az OEaNO megtalálta. Ugyanaz az OEaNO, amely semmi kifogást nem talált a pártelnök diploma­­munkájában. Kolíková esete mindenekelőtt azért nyugtalanító, ami a hátteré­ben zaj lik - na meg a három hóhéra miatt. Robert Fico és Boris Kollár a vizsgálati fogság idejét akarja le­­rövidíttetni, ennek fő akadálya pe­dig Kolíková. Igor Matovic részé­ről pedig sima bosszúról van szó, és az sem érdekli, hogy az első kettő­nek mi az indítéka. Ha Matovic és Heger kormányát egyáltalán korrupcióellenesnek le­het nevezni, akkor az Kolíková ér­deme. A bő egy év kormányzás alatt ő mutatta a legnagyobb el­szántságot a népszerűtlen reformok végrehajtására, ráadásul ebből a szempontbólkulcsfontosságú mi­nisztériumot irányít. Legyen erre elég bizonyíték a vizsgálati fog­sággal kapcsolatos álláspontja. Matovic egyszerű képviselői vi­szont ennek ellenére a leváltásán dolgoztak, éppen arra hivatkozva, hogy a pártjuk DNS-ében kódolva van a korrupcióellenesség. Csak­hogy félreállítani a korrupcióelle­nes harc legelszántabb harcosát, és közben a korrupcióellenes harcra hivatkozni, az már nem is óriási öngól, hanem a saját kapusunk le­­fejelése az ötösön belül. Az OEaNO éveken át a korrupció elleni harcra építette az imázsát, és most az ilyesféle logikátlan és rövidlátó lépésekkel mindennél többet árt saját magának. Azt üzeni, hogy milyen keveset ér egy őszin­tének beállított célkitűzés, és mi­lyen könnyen fordítható a visszá­jára a politikai harcban. Az OEaNO-nak sokkal nagyobb szüksége van Mária Kolíkovára (aki egy másik kormánypárt tagja), mint azt gondolná. Ha félreállítaná, akkor nemcsak a korrupcióellenes harc tényleges végrehajtóját veszítené el, hanem a saját hiteles­ségét is. Kolíkován kívül az OEaNO-nak már nem sok mindene maradt. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Immár tilos az önbíráskodás Megszüntettek egy 1863. óta érvényben lévő törvényt az amerikai Georgia államban, amely szerint az egyik polgár letartóztathatta a másikat, ha úgy gondolta, hogy bűncselekményt követett el. A törvény miatt rengeteg vissza­élés történt, Brian Kemp, az állam re­publikánus kormányzója szerint a lé­péssel sikerül .kiirtani az igazságta­lanságot és jobb útra terelni az álla­mot”. Az amerikai polgárháború (1861-1865) idejéből származó tör­vényt egy tavalyi gyilkosság miatt tö­rölték. Két fehér férfi, a 65 éves Greg McMichael és a fia, Travis McMi­­chael agyonlőtte a 25 éves afroame­rikai Ahmaud Arberyt, aki éppen a kocogott, de azt hitték, hogy betörést követett el. Szomszédjuk, William Bryan csatlakozott hozzájuk, és le­filmezte az esetet. A gyilkosság országos felháboro­dást keltett. A felvételen látni, hogy Arberynek egy teherautó állja útját, két fegyveres kiszáll, a földre teperik, majd három lövéssel végeznek vele. Az idősebb McMichael, aki egyéb­ként nyugalmazott rendőrnyomozó, először azt állította, Arbery provo­kálta, a lövések pedig véletlenül dör­dültek el. Később bevallotta, hogy követték Arberyt, mert azt hitték, ő felelős a környékbeli lopásokért. Nyilvánosságra került egy másik videófelvétel is, amelyen az látszik, hogy Arbery egy építkezési területre sétált be, a gyanúsítottak szerint tol­vajként. Azt viszont nem látni, hogy bármit ellopna. Fokozta a felhábo­rodást, hogy a rendőrség csak 74 nappal a bűncselekmény után tar­tóztatta le a két fehér férfit gyilkos­ság vádjával. Arbery anyja azt mondta: reméli, hogy az új törvény életeket ment, „gondolkodásra készteti az embere­ket, mielőtt önbíráskodásra vetemed­nének”. (MTI) Motivációs gyakorlatok oltatlanoknak SZABÓ LACI aknem 1,3 millió szlovák állampolgár kapta már meg az első oltást, és bő 600 ezren a másodikon is túl vannak, ám ez még bőven elmarad a kívánt szinttől, azaz a lakosság legalább 70 százalékos átoltottságától. Ezért aggasztó, hogy jelenleg csak 250 ezer ember vár oltási időpontra az elektronikus vá­róteremben, és ha ők is megkapják, akkor is csak 27 százalék lesz az átol­­tottság. Emellett az egyre több lazításnak köszönhetően mind többen gon­dolhatják úgy, hogy nem is kell az oltás, hiszen már túl vagyunk a járvá­nyon. .. Pedig most már nincs vakcinahiány, sőt, hamarosan Szlovákiában már választani is lehet, hogy melyik oltóanyagot kapja meg az ember. Nem jobb a helyzet az EU többi országában sem (néhány kivételtől el­tekintve), és mind több helyen okozhat gondot, hogyan győzzék meg az embereket az oltások szükségességéről. A kormányok előtt három út van, amivel elérhető a nyájimmunitás, hiszen e nélkül újabb és újabb vírusmu­tációk bukkanhatnak fel, amelyek még nagyobb bajt okozhatnak - veszé­lyesebbek és halálosabbak lehetnek. Azokban az országokban, ahol már nagyarányú átoltottságot sikerült elérni (Nagy-Britannia, Izrael), ott visszahúzódott a járvány, vagyis a koronavírus elleni egyetlen út, ha minél több ember vállalja az oltást, magát és a többieket is védve, hogy vissza­­téijen az életünk a normális kerékvágásba. Három megoldás közül választhatnak a döntéshozók, ez pedig a külön­féle motiváció, az oltások kötelezővé tétele, valamint egy köztes megol­dás, amikor a beoltottak olyan kiváltságokat élveznek, ami előbb-utóbb azoknak is hiányozni fog, akik még hezitálnak, ám a kényelmetlen és kel­lemetlen mindennapok végül ráveszik őket arra, hogy elmenjenek oltásra. Itt persze figyelembe kell venni azokat is, akiknek egészségügyi okok mi­att nem ajánlják az oltást az orvosok (például különféle allergiás betegek stb.). Nekik az oltottakkal egyenértékű jogosítványokat kell biztosítani. A motivációs megoldásokról is mind többet hallani, van, ahol extra sza­badnapjár az oltásért cserébe, máshol üdülési utalvánnyal próbálják rá­venni az embereket az oltásra, sőt ingyen sört adnak a szúrásért cserébe, ám minden bizonnyal ez kevés lesz. A szlovák és az európai kormányok­nak is hasonló ösztönzőkön kell elgondolkodniuk, hogy felgyorsítsák az oltást. Ennek csak a fantázia szabhat határt, adhatnak adókedvezményt, utalványokat, vagy akár egy erre a célra kibocsátott, nagy nyereményt kí­náló kaparós sorsjegypakkot, Covid-lottót, ám kérdés, hogy mindez ele­gendő lesz-e a bűvös 70 százalék eléréséhez. Illetve van-e annyi időnk, hogy kivárjuk ezt, nem riasztóbb-e egy esetleges újabb hullám veszélye, egészségügyileg, mentálisan és gazdasági szempontokból is. Számos helyen felmerült, hogy kötelezővé kellene termi az oltást. Van­nak cégek, amelyek előírják az alkalmazottaiknak, például a légitársasá­gok már jelezték, hogy hamarosan csak az oltottak szállhatnak fel, és még sorolhatnánk. Ez persze a szabadságjogok korlátozását jelenti, és várható­an egyik uniós kormány sem lépi meg, de eljöhet az idő, amikor mégis fontolóra kell venni. Addig marad a puha kötelezés, amikor olyan akadályokat gördítenek az oltatlanok elé (akik látják a beoltottak szabadabb életét), hogy tesztelés nélkül szinte sehova se mehetnek. A szabadságot a nyájimmunitás jelenti. Ellenkező esetben újra a korlátozásokról, a halottak számának növekedé­séről és a határok lezárásáról fognak szólni a hírek. FIGYELŐ A folyóba dobják a covidosok holttestót Indiában a Gangeszbe dobálják a koronavírusban elhunytak holttes­tét a hozzátartozók. Az ok, hogy a szegény vidékeken nem tudnak elég fát vásárolni a hagyományos hindu hamvasztási szertartáshoz, illetve nem tudják megfizetni a krematóriumot (egyébként azok is túlterheltek). A hatóságok hálót feszítettek ki a Gangeszen Bihár és Uttarprades állam határán, hogy azon fennakadjanak a tetemek, ugyanis egy nap alatt 71 holttestet sodort partra a víz. A helyiek attól tartanak, hogy a holttestek tovább terjesztik a vírust. Több indiai fo­lyóban is találtak holttesteket a na­pokban, a hatóságok közlése sze­rint máskor is .megesik az ilyes­mi”, de most sokkal gyakoribb. Az orvosok egyben óva intették a la­kosságot, hogy a szent állatnak tartott tehén trágyáját használják csodaszerként a fertőzés ellen, mert az ürülék csak további be­tegségeket terjeszt. (TASR, MTI) „Csak"nógy, nem hat adag oltást kapott Az első hírekkel ellentétben nem hat, hanem csak négy adag koro­navírus elleni Pfizer/BioNTech­­vakcinával oltottak be tévedésből egy fiatal orvostanhallgatót egy toszkániai kórházban. Az egész­ségügyi szolgáltató közölte, hogy a 23 éves nő valójában 0,30 milliliter oltóanyagot kapott, amely picivel több mint négy adagnak felel meg. A hibát egy túlhajszolt ápolónő követte el, aki elfelejtette felhígíta­ni a hatóanyagot, mielőtt azt beadta az egyetemistának május 9-én Mássá város kórházában. Amikor észrevették a hibát, a sokszoros adaggal beoltott lányt megfigye­lésre a kórházban fogták egy napra, és bár jól van, továbbra is nyomon követik az állapotát. A Pfizer oltóanyagának klinikai próbái idején vizsgálták, mi törté­nik, ha valakinek tévedésből négy adagot adnak be, de semmilyen különösebb következményt nem tapasztaltak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents