Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-13 / 108. szám
www.ujszo.com I 2021. május 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Egy miniszter három hóhéra Imázsleépítés: Kolíkován kívül nem sok mindene maradt Matovicnak MARTIN VANCO Ugyanazok a politikusok, akik a parlamenti választás után szemrebbenés nélkül cseréltek le például 72 járási elöljárót, továbbá személyi kérdésekben a saját cégük ügyvezető igazgatójaként vezetik a minisztériumaikat, mindenféle szégyenérzet nélkül eldöntötték, hogy családi vállalkozás gyanúja miatt kilövik az igazságügyi minisztert, Mária Kolíkovát. Olyan feltételekre hivatkozva, amelyeket ők sem teljesítenek. Az egész ügy arra lett alapozva, hogy Kolíková testvére olyasvalakivel üzletelt, aki megrendelést nyert az igazságügyi minisztériumtól. Kolíková akkor igazságügyi államtitkár volt, a szerződés aláírásakor azonban már az sem. Minden érintett kijelentette, hogy a megrendelés elnyerésére nem lehetett semmilyen befolyása, és azt sem kérdőjelezi meg senki, hogy a szerződés előnyös volt a minisztérium számára. Az egyetlen kifogás, hogy a jelenlegi miniszter asszony a testvérén keresztül összekapcsolható az akkori győztessel. A morális és összeférhetetlenségi kritériumok legszigorúbb megvizsgálása után is nehéz ebben kellő okot találni a lemondatására. De az OEaNO megtalálta. Ugyanaz az OEaNO, amely semmi kifogást nem talált a pártelnök diplomamunkájában. Kolíková esete mindenekelőtt azért nyugtalanító, ami a hátterében zaj lik - na meg a három hóhéra miatt. Robert Fico és Boris Kollár a vizsgálati fogság idejét akarja lerövidíttetni, ennek fő akadálya pedig Kolíková. Igor Matovic részéről pedig sima bosszúról van szó, és az sem érdekli, hogy az első kettőnek mi az indítéka. Ha Matovic és Heger kormányát egyáltalán korrupcióellenesnek lehet nevezni, akkor az Kolíková érdeme. A bő egy év kormányzás alatt ő mutatta a legnagyobb elszántságot a népszerűtlen reformok végrehajtására, ráadásul ebből a szempontbólkulcsfontosságú minisztériumot irányít. Legyen erre elég bizonyíték a vizsgálati fogsággal kapcsolatos álláspontja. Matovic egyszerű képviselői viszont ennek ellenére a leváltásán dolgoztak, éppen arra hivatkozva, hogy a pártjuk DNS-ében kódolva van a korrupcióellenesség. Csakhogy félreállítani a korrupcióellenes harc legelszántabb harcosát, és közben a korrupcióellenes harcra hivatkozni, az már nem is óriási öngól, hanem a saját kapusunk lefejelése az ötösön belül. Az OEaNO éveken át a korrupció elleni harcra építette az imázsát, és most az ilyesféle logikátlan és rövidlátó lépésekkel mindennél többet árt saját magának. Azt üzeni, hogy milyen keveset ér egy őszintének beállított célkitűzés, és milyen könnyen fordítható a visszájára a politikai harcban. Az OEaNO-nak sokkal nagyobb szüksége van Mária Kolíkovára (aki egy másik kormánypárt tagja), mint azt gondolná. Ha félreállítaná, akkor nemcsak a korrupcióellenes harc tényleges végrehajtóját veszítené el, hanem a saját hitelességét is. Kolíkován kívül az OEaNO-nak már nem sok mindene maradt. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Immár tilos az önbíráskodás Megszüntettek egy 1863. óta érvényben lévő törvényt az amerikai Georgia államban, amely szerint az egyik polgár letartóztathatta a másikat, ha úgy gondolta, hogy bűncselekményt követett el. A törvény miatt rengeteg visszaélés történt, Brian Kemp, az állam republikánus kormányzója szerint a lépéssel sikerül .kiirtani az igazságtalanságot és jobb útra terelni az államot”. Az amerikai polgárháború (1861-1865) idejéből származó törvényt egy tavalyi gyilkosság miatt törölték. Két fehér férfi, a 65 éves Greg McMichael és a fia, Travis McMichael agyonlőtte a 25 éves afroamerikai Ahmaud Arberyt, aki éppen a kocogott, de azt hitték, hogy betörést követett el. Szomszédjuk, William Bryan csatlakozott hozzájuk, és lefilmezte az esetet. A gyilkosság országos felháborodást keltett. A felvételen látni, hogy Arberynek egy teherautó állja útját, két fegyveres kiszáll, a földre teperik, majd három lövéssel végeznek vele. Az idősebb McMichael, aki egyébként nyugalmazott rendőrnyomozó, először azt állította, Arbery provokálta, a lövések pedig véletlenül dördültek el. Később bevallotta, hogy követték Arberyt, mert azt hitték, ő felelős a környékbeli lopásokért. Nyilvánosságra került egy másik videófelvétel is, amelyen az látszik, hogy Arbery egy építkezési területre sétált be, a gyanúsítottak szerint tolvajként. Azt viszont nem látni, hogy bármit ellopna. Fokozta a felháborodást, hogy a rendőrség csak 74 nappal a bűncselekmény után tartóztatta le a két fehér férfit gyilkosság vádjával. Arbery anyja azt mondta: reméli, hogy az új törvény életeket ment, „gondolkodásra készteti az embereket, mielőtt önbíráskodásra vetemednének”. (MTI) Motivációs gyakorlatok oltatlanoknak SZABÓ LACI aknem 1,3 millió szlovák állampolgár kapta már meg az első oltást, és bő 600 ezren a másodikon is túl vannak, ám ez még bőven elmarad a kívánt szinttől, azaz a lakosság legalább 70 százalékos átoltottságától. Ezért aggasztó, hogy jelenleg csak 250 ezer ember vár oltási időpontra az elektronikus váróteremben, és ha ők is megkapják, akkor is csak 27 százalék lesz az átoltottság. Emellett az egyre több lazításnak köszönhetően mind többen gondolhatják úgy, hogy nem is kell az oltás, hiszen már túl vagyunk a járványon. .. Pedig most már nincs vakcinahiány, sőt, hamarosan Szlovákiában már választani is lehet, hogy melyik oltóanyagot kapja meg az ember. Nem jobb a helyzet az EU többi országában sem (néhány kivételtől eltekintve), és mind több helyen okozhat gondot, hogyan győzzék meg az embereket az oltások szükségességéről. A kormányok előtt három út van, amivel elérhető a nyájimmunitás, hiszen e nélkül újabb és újabb vírusmutációk bukkanhatnak fel, amelyek még nagyobb bajt okozhatnak - veszélyesebbek és halálosabbak lehetnek. Azokban az országokban, ahol már nagyarányú átoltottságot sikerült elérni (Nagy-Britannia, Izrael), ott visszahúzódott a járvány, vagyis a koronavírus elleni egyetlen út, ha minél több ember vállalja az oltást, magát és a többieket is védve, hogy visszatéijen az életünk a normális kerékvágásba. Három megoldás közül választhatnak a döntéshozók, ez pedig a különféle motiváció, az oltások kötelezővé tétele, valamint egy köztes megoldás, amikor a beoltottak olyan kiváltságokat élveznek, ami előbb-utóbb azoknak is hiányozni fog, akik még hezitálnak, ám a kényelmetlen és kellemetlen mindennapok végül ráveszik őket arra, hogy elmenjenek oltásra. Itt persze figyelembe kell venni azokat is, akiknek egészségügyi okok miatt nem ajánlják az oltást az orvosok (például különféle allergiás betegek stb.). Nekik az oltottakkal egyenértékű jogosítványokat kell biztosítani. A motivációs megoldásokról is mind többet hallani, van, ahol extra szabadnapjár az oltásért cserébe, máshol üdülési utalvánnyal próbálják rávenni az embereket az oltásra, sőt ingyen sört adnak a szúrásért cserébe, ám minden bizonnyal ez kevés lesz. A szlovák és az európai kormányoknak is hasonló ösztönzőkön kell elgondolkodniuk, hogy felgyorsítsák az oltást. Ennek csak a fantázia szabhat határt, adhatnak adókedvezményt, utalványokat, vagy akár egy erre a célra kibocsátott, nagy nyereményt kínáló kaparós sorsjegypakkot, Covid-lottót, ám kérdés, hogy mindez elegendő lesz-e a bűvös 70 százalék eléréséhez. Illetve van-e annyi időnk, hogy kivárjuk ezt, nem riasztóbb-e egy esetleges újabb hullám veszélye, egészségügyileg, mentálisan és gazdasági szempontokból is. Számos helyen felmerült, hogy kötelezővé kellene termi az oltást. Vannak cégek, amelyek előírják az alkalmazottaiknak, például a légitársaságok már jelezték, hogy hamarosan csak az oltottak szállhatnak fel, és még sorolhatnánk. Ez persze a szabadságjogok korlátozását jelenti, és várhatóan egyik uniós kormány sem lépi meg, de eljöhet az idő, amikor mégis fontolóra kell venni. Addig marad a puha kötelezés, amikor olyan akadályokat gördítenek az oltatlanok elé (akik látják a beoltottak szabadabb életét), hogy tesztelés nélkül szinte sehova se mehetnek. A szabadságot a nyájimmunitás jelenti. Ellenkező esetben újra a korlátozásokról, a halottak számának növekedéséről és a határok lezárásáról fognak szólni a hírek. FIGYELŐ A folyóba dobják a covidosok holttestót Indiában a Gangeszbe dobálják a koronavírusban elhunytak holttestét a hozzátartozók. Az ok, hogy a szegény vidékeken nem tudnak elég fát vásárolni a hagyományos hindu hamvasztási szertartáshoz, illetve nem tudják megfizetni a krematóriumot (egyébként azok is túlterheltek). A hatóságok hálót feszítettek ki a Gangeszen Bihár és Uttarprades állam határán, hogy azon fennakadjanak a tetemek, ugyanis egy nap alatt 71 holttestet sodort partra a víz. A helyiek attól tartanak, hogy a holttestek tovább terjesztik a vírust. Több indiai folyóban is találtak holttesteket a napokban, a hatóságok közlése szerint máskor is .megesik az ilyesmi”, de most sokkal gyakoribb. Az orvosok egyben óva intették a lakosságot, hogy a szent állatnak tartott tehén trágyáját használják csodaszerként a fertőzés ellen, mert az ürülék csak további betegségeket terjeszt. (TASR, MTI) „Csak"nógy, nem hat adag oltást kapott Az első hírekkel ellentétben nem hat, hanem csak négy adag koronavírus elleni Pfizer/BioNTechvakcinával oltottak be tévedésből egy fiatal orvostanhallgatót egy toszkániai kórházban. Az egészségügyi szolgáltató közölte, hogy a 23 éves nő valójában 0,30 milliliter oltóanyagot kapott, amely picivel több mint négy adagnak felel meg. A hibát egy túlhajszolt ápolónő követte el, aki elfelejtette felhígítani a hatóanyagot, mielőtt azt beadta az egyetemistának május 9-én Mássá város kórházában. Amikor észrevették a hibát, a sokszoros adaggal beoltott lányt megfigyelésre a kórházban fogták egy napra, és bár jól van, továbbra is nyomon követik az állapotát. A Pfizer oltóanyagának klinikai próbái idején vizsgálták, mi történik, ha valakinek tévedésből négy adagot adnak be, de semmilyen különösebb következményt nem tapasztaltak. (MTI)