Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-13 / 108. szám
8 I RÖVIDEN Dezertálásra kérik a mianmari katonákat Rangun. A választott politikusokból és puccsellenes aktivistákból álló, úgynevezett mianmari nemzeti egységkormány arra kérte a katonákat, hogy dezertáljanak a lakosságot brutálisan elnyomó hadseregtől. A párhuzamos mianmari kormány - amely nemrég hozta létre saját népvédelmi erejét - arra szólította fel a rendőröket, valamint a fegyveres erők tagjait, hogy csatlakozzanak a katonai puccsal szembeni ellenálláshoz. A február eleji puccs óta a biztonsági erők legalább 783 embert öltek meg, és közel 5000 embert vettek önkényesen őrizetbe, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kj i államtanácsost. (MTI) Iráni urán: 63%-os tisztaságú dúsítás Bécs. Irán 63 százalékos tisztaságúra is, azaz a bejelentett 60%nál is magasabb fokon dúsított uránt a natanzi urándúsítóban - közölte a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). A 2015-ben Bécsben Irán és hat nagyhatalom között megkötött atomalku előirányozza, hogy Irán korlátozza az atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése fejében. Az egyezmény értelmében az iszlám köztársaság csak az első generációs centrifugákkal folytathatna legfeljebb 3,67%-os urándúsítást Natanzban, s ez messze elmarad az atomfegyverekhez szükséges, legalább 90%-os tisztaságú dúsított urántól. (MTI) Tőkés kitüntetése: újra pereskedés Kolozsvár. A román legfelsőbb bíróság tegnap elfogadta Tőkés László fellebbezését, és arra kötelezte a Bukaresti Táblabíróságot, hogy tárgyalja újra a volt lelkész román állami kitüntetése megvonásának ügyét. Tőkés László a Ceausescu-diktatúra bukásához vezető 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapta meg a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát a 20. évfordulón. Ezt a kitüntetést azonban Klaus Iohannis államfő 2016 márciusában visszavonta, miután Tőkés felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében. (MTI) Vizsgálat indult Kurz kancellár ellen Bécs. Vizsgálatot indított az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség Sebastian Kurz kancellár ellen, amiért állítólag hamis tanúvallomást tett az ún. Ibiza-botrány feltárásával megbízott parlamenti bizottság előtt. Ezt a kancellár maga jelentette be. Kurz elmondta, elképzelhetetlennek tartja elmarasztalását az ügyben. Az ellenzék által kezdeményezett vizsgálat fokozza a nyomást Kurzra és pártjára, a konzervatív Osztrák Néppártra (ÖVP). (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 13. | www.ujszo.com A Hamász rakétaesője Tel-Avivra Izraeli tűzoltók bújnak el a Hamász rakétái elől Askelonban (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Intenzív rakétaháborúval telt az éjszaka Izrael déli és középső részén, valamint a Gázai övezetben. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet szerint ezer, az izraeli biztonságiak szerint mintegy 850 rakétát indítottak eddig Izrael civilek lakta településeire a Gázai övezetből. Az izraeli hadsereg jelentése szerint a lövedékek 85-90%-át megsemmisítették a levegőben a Vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái. Komoly anyagi károk Az ország legsűrűbben lakott településein éjszaka légiriadók ébresztettek fel több százezer izraelit, akik a több hullámban érkező rakéták idején óvóhelyekre, otthonaik védett betonszobáiba menekültek. A Hamász közölte, Tel-Avivra 110, illetve Beér- Sevára 100 rakétát lőtt ki azóta, hogy kedden izraeli légicsapások következtében összedőlt egy 13 emeletes lakóépület Gázában, majd később egy másik toronyház is súlyos megrongálódott. Korábban Tel-Avivot nem veszélyeztették az iszlamista szélsőségesek rakétái. Emiatt átmenetileg leállították a tel-avivi Ben Gurion repülőtér forgalmát is, a gépeket Ciprusra irányították át. 15 rakétát lőttek Dimóna felé is, ahol Izrael fő atomreaktora található. A Hamász újabb rakétaesőt ígért tegnap estére. Lód mellett, az ország középső részén, a repülőtér közelében becsapódott egy rakéta, és házuk udvarán megölt egy arab nemzetiségű édesapát és 16 éves lányát, akik éppen az óvóhelyre siettek. Eddig öt halálos áldozata volt Izraelben a Falak őrzője nevű, a gázai terrorszervezetek ellen indított hadműveletnek. Egy lövedék lerombolt egy családi házat Jehudban, a Ben Gurion repülőtér közelében, az ott élőknek sikerült időben az óvóhelyre érniük. A Holonban lévő Wolfson Kórházba 40 sebesült érkezett a becsapódó rakéták okozta sebesülésekkel, többségüket ellátás után hazaengedték, négy súlyos sebesültet jelenleg is ápolnak. Tomboló arab fiatalok A vegyesen, zsidók és arabok lakta Lódban az arab fiatalok zavargásai miatt zárlatot rendeltek el, és rendkívüli biztonsági erőket rendeltek a városba. Az arab fiatalok kedd este rendőrökre adtak le lövéseket, s felgyújtották zsidók autóit és zsinagógáit. Izrael számos városában tüntetett a lakosság ötödét jelentő arab kisebbség, gumiabroncsokat égettek, utakat zártak el. A Gázai övezettől északra lévő Askelón fölött sűrű füst uralja az eget, mert találat ért egy olajvezetéket, és az üzemanyag lángol. Az izraeli hadsereg újabb, ejtőernyős egységeket vezényelt a gázai határ mellé, s Ciszjordániában az éjszaka letartóztatták a Hamász több tucat helyi vezetőjét. 500 légicsapás Gázára A Gázai övezetben eddig mintegy 500 légicsapást hajtott végre az izraeli légierő, melyek egyikében célzott rakétatámadásokkal megölték a Hamász hírszerző szervezetének két vezetőjét Gáza város Tel Al-Hava nevű lakónegyedében. Kedd este leromboltak két 9 emeletes, a Hamász irodáinak otthont adó gázai épületet, de előzőleg figyelmeztették az ott tartózkodókat, hogy hagyják el a házat. A gázai egészségügyi minisztérium azt közölte, hogy 48-ra nőtt a halálos áldozatok száma a palesztinok részéről, köztük volt 13 gyerek és három nő is, illetve 305-en megsebesültek. A Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet hat parancsnokát ölte meg célzott légicsapásokkal az izraeli hadsereg. A megölt Hamász parancsnokok egyike Gáza város katonai vezetője. Összesen 500 olyan lakásra lőtt rakétát az izraeli légierő, melyekben a Hamász különböző szintű vezetői laktak. A Hamász kész szembenézni a Gázai övezet elleni fokozott izraeli légicsapásokkal - jelentette ki az iszlamista szervezet vezetője. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, a Hamász és az Iszlám Dzsihád iszlamista szervezetek nagy árat fizetnek majd az Izrael elleni legutóbbi támadásokért. Aviv Kohávi izraeli vezérkari főnök közölte, hogy Izrael kész folytatni - és szükség esetén kiszélesíteni - a Falak őrzője fedőnevű műveletet. Izrael és gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfőn kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások zajlottak le palesztinok és az izraeli biztonságiak között az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyén, az Al-Aksza mecsetnél. Emellett Kelet-Jeruzsálem Sejk Dzsarra negyedében tüntettek a kilakoltatások ellen, amely muníciót adott az utána indult összecsapásokhoz. (MTI, ú) Füstfelhők Gáza felett. Izrael eddig 500 csapást mért az övezetre. (tasr/ap) Közzétették a magyar ellenzék menetrendjét A tálibok már Kabul kapujában Kabul. A tálibok elfoglaltak egy kulcsfontosságú körzetet Vardak tartományban, közel az afgán fővároshoz, Kabulhoz. Tarík Árián belügyi szóvivő elmondta: heves összecsapások után a kormányerők taktikai visszavonulást hajtottak végre Nerh körzetből, amely Kabul kapuja, alig 40 km-re a fővárostól. Beszámolók szerint a radikálisok felgyújtották Nerh kormányzati épületét is. Zabiulláh Mudzsáhíd, a tálibok szóvivője a Twitteren azt írta: a biztonsági erők több tagját elfogták és jelentős lőszerkészleteket zsákmányoltak. A radikálisok elbarikádozták magukat Vardakban, amely Kabultól alig egyórányira van autóval. Emellett a déli Logar tartományt is megszerezték. Afgán tisztségviselők szerint a tálibok hátországnak használják ezeket a tartományokat a fővárosra mért csapásaikhoz és merényleteikhez. Afgán tisztségviselők azt állítják, hogy a tálibok országszerte fokozták támadásaikat azt követően, hogy Washington a múlt hónapban bejelentette: az amerikai csapatok legkésőbb szeptember 11-ig elhagyják Afganisztánt. (MTI) A magyar ellenzéki pártelnökök megállapodtak az előválasztás kulcskérdéseiben, ezt közösen jelentette be a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP ás a Párbeszéd. Az online regisztrációra ás az internetes szavazásra is lehetőség lesz az ellenzéki pártok előválasztásán. Budapest. A közzétett menetrend szerint a miniszterelnök-jelöltet két fordulóban választják meg a pártok, a 2. fordulóba a legtöbb szavazatot kapott 3 jelölt jut tovább - olvasható a hat párt közös közleményében. Az első fordulót idén szeptember 18. és 26. között tartják, míg a másodikat október 4. és 10. között. A választókerületi jelöltekről egy fordulóban döntenek, az első forduló időpontjában. Ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson az előválasztáson, július 26. után kell jeleznie indulási szándékát, valamint augusztus 23. és szeptember 6. között meg kell szereznie a megfelelő számú ajánlást. Ez a miniszterelnök-jelölt esetében országosan 20 ezer ajánlást, egyéni jelöltek esetében 400 helyi ajánlást jelent. Az előválasztáson azok a 17 évesek is részt vehetnek, akik a 2022- es országgyűlési választásokig betöltik a 18. életévüket. A hat párt közös közleménye kitér arra is, hogy az előválasztással a demokratikus versenyt kívánja visszahozni a választók életébe, amit szerintük a Fidesz minden erejével aláás a választási rendszer folyamatos átalakításával. „Tudjuk, hogy a kormány nem fogja megkönnyíteni a dolgunkat, de megfogadtuk: mindent megteszünk azért, hogy az előválasztást sikeresen megtartsuk, és az ellenzéki választók elmondhassák a véleményüket - az előválasztás a demokrácia ünnepe is” —olvasható a kommünikében. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje azt állítja, a Fidesznek beépített emberei vannak az ellenzék soraiban, illetve több olyan városvezetőről tud, akiket a Fidesz meg tudott venni. Szerinte Orbán Viktor leváltása azon fog múlni, hogy tényleg a legalkalmasabb jelölt induljon minden körzetben. (MTI, Tx) Pest nem kér az uniós hitelből Budapest. Benyújtotta az Orbán-kormány a Helyreállítási és Ellenálló Képességi Tervet az Európai Bizottságnak. Az áprilisban tervezett 5800 helyett egyelőre csak 2500 milliárd forintot kér a magyar kormány az EU helyreállítási alapjából, azaz nem tart igényt a 3300 milliárd forintnyi kedvezményes uniós hitelre. A most nyilvánosságra került adatok alapján jól látszik, hogy a felsőoktatási program jelentősen szűkült az áprilisi tervekhez képest, és ez megerősíti azt a híresztelést, hogy tényleg komoly gondja volt Brüsszelnek az új, alapítványokba átterelt egyetemi rendszerrel. Arányaiban a legkevesebbet az egészségügy vesztett, amire eredetileg 1268 milliárd forint ment volna. A mostani állás szerint 852 milliárd forint maradt ebben a kosárban, ez csak 33 százalékos csökkentés, jóval kisebb, mint amekkorával a teljes keret csökkent. A kormány arra számít, hogy Magyarország augusztusban megkapja a helyreállítási terv jóváhagyását jelentő határozatot - mondta Agostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára. (MTI, 444)
