Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-10 / 105. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 10. | www.ujszo.com Többségben a fuggetlenségpárti erők 28 milliárd hirdetésre Budapest. Közzétette elmúlt negyedéves költéseit a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda - szúrta ki a K-Monitor. A Facebookra feltöltött posztjuk szerint december óta közel 28 milliárd Ft-ot költöttek el kormányzati „kék-hirdetésekre”, a megbízást a Balásy Gyula-féle New Land Media kapta. A K- monitor szerint tavaly decemberben 3 milliárd forint jutott a kormánypárti Kommentár Alapítvány ingatlanaira (és működésre is 300 millió forint), decemberben 3,4, márciusban 2,8 milliárd a Meszes Batthyány Alapítványnak, amely egyebek mellett az Alapjogokért Központot is támogatja. A Balásy Gyula cégeinek a szekere igen jól fut, 34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing- és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Mediával, illetve a Lounge Design Kft. nevű érdekeltségével 2021-2024-re. A két kft. évek óta sorra nyeri a kormányzati kommunikációs szerződéseket. Csak a Miniszterelnöki Kabinetiroda 40,5 milliárd forintra szerződött velük 2018-ban és 2019 első nyolc hónapjában. (hvg.hu) MTI-TUDÓSÍTÁS A skót választók a f iiggetlensógpárti erőket juttatták többséghez a skóciai parlamentben - mondta szombat este, a csütörtöki skóciai parlamenti választás egyelőre nem hivatalos eredményét összegezve Nicola Sturgeon. London. A skót miniszterelnök hangsúlyozta: a demokrácia alapelvei diktálják ezek után, hogy a skót nép maga dönthessen saját jövőjéről, miután elmúlt a koronavírus-válság. Nagy-Britanniában csütörtökön Skóciában a 129 tagú edinburghi parlament, Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól döntöttek. Angliában 143 tanácsi körzet csaknem ötezer képviselőjelöltjére, Londonban a városháza 25 tanácstagi helyéért és a polgármesteri tisztségért induló jelöltekre szavaztak. A választási szupercsütörtök legfeszültebb várakozással övezett elemei közé tartozott a skóciai parlamenti választás. A szombat estig beérkezett adatok és az ezek alapján elvégzett modellszámítások szerint a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 63 mandátumhoz jutott. így a Nicola Sturgeon vezette SNP-é lesz messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt újból kormányt alakíthat. Nicola Sturgeon szombat esti nyilatkozatában az SNP rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt. Kijelentette: valószínűnek tűnik, hogy a függetlenséget pártoló erők a mostani választáson még nagyobb többséghez jutottak az edinburghi parlamentben, mint legutóbb. A skót miniszterelnök kiemelte: az SNP mellett a skóciai Zöldek is elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás mellett az új parlamenti időszakban. Az eddigi választási adatokból következtethetően a Zöldek kilenc képviselői helyet szereztek a skóciai parlamentben, hárommal többet eddigi létszámuknál. Nicola Sturgeon hangsúlyozta: az SNP és a Zöldek álláspontja az, hogy az újabb függetlenségi népszavazás időzítéséről egyszerű többségi szavazással kell dönteniük a skót parlamenti képviselőknek. A skóciai választás eredménye alapján sem Boris - Johnson brit miniszterelnöknek, sem bárki másnak semmiféle demokratikus jogosultsága nem lenne annak megakadályozására, hogy a skót nép az őt megillető joggal élve dönthessen saját jövőjéről, ha erre kísérlet történik, az azt mutatná, hogy az Egyesült Királyság nem az egyenlők partnersége, és azt is demonstrálná, hogy a londoni kormány megdöbbentő módon már nem az országot alkotó nemzetek önkéntes uniójának tekinti az Egyesült Királyságot. Nicola Sturgeon szerint ez önmagában nagyon erőteljes érv lenne Skócia függetlensége mellett. Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök többször kijelentette, nem hajlandó hozzájárulni egy újabb skóciai függetlenségi népszavazáshoz, mivel a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre eldöntötte a kérdést. Johnson arra utalt, hogy a skót függetlenségről 2014 szeptemberében tartottak népszavazást, de a résztvevők 55%-a arra voksolt, Skócia ne szakadjon el Nagy- Britanniától. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson azonban országos átlagban a résztvevők 51,89%-os többsége a kilépésre, a skótok 62%-a a további EU- tagságra voksolt. Nicola Sturgeon azóta folyamatosan hangoztatja, hogy újabb népszavazásra van szükség Skócia függetlenségéről, hiszen Skócia egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére volt kénytelen távozni az Európai Unióból, zömmel a kilépésre leadott angliai voksok miatt. Sturgeon azt is többször kijelentette, Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az EU-ba. Ismét Sadiq Khant választották London polgármesterévé Bár Sadiq Khan győzelme szorosabb volt Shaun Bailey fölött a vártnál, boldogan ölelkezik lányával az eredményhirdetés után (TASR/AP-feivétei) Mérsékeljék az erőszakot Brüsszel. A Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában kialakult feszültségek és az erőszak azonnali mérséklésre szólította fel a feleket Peter Stano, az EU külügyi szolgálatának szóvivője. Felidézte, hogy pénteken súlyos összecsapások történetek az izraeli rohamrendőrök és az al- Aksza mecsetnél a kelet-jeruzsálemi kilakoltatások ellen tüntető palesztinok között.„Az erőszak és az uszítás elfogadhatatlan, mindkét fél tetteseit felelősségre kell vonni” - hangsúlyozta Stano, hozzátéve, hogy a mecsetnek otthont adó Templomhegy (Haram al-Sarif) státusát tiszteletben kell tartani. Aggodalmát fejezte ki palesztin családoknak a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra negyedből való kitelepítése miatt. Ott a zsidó telepesek az utóbbi években felvásároltak számos épületet, és jogi úton megkérdőjelezték számos palesztin család tulajdonjogát évtizedek óta lakott otthonukhoz, régebbi zsidó tulajdonosokra hivatkozva elkezdték kiköltöztetésüket. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS London. Az előrejelzéseknek megfelelően iemét az ellenzéki Munkáspárt jelöltjét, Sadiq Khant választották London polgármesterévé. Khan második polgármesteri megbízatását nyerte el. A csütörtökön tartott londoni polgármester-választás eredményét brit idő szerint szombaton késő éjjel hirdették ki. A posztért húsz jelölt indult - ez rekord -, de Khan fő vetélytársa az indulók népes mezőnyében Shaun Bailey, a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje volt. Sadiq Khan az első és a második helyen megjelölt választói preferenciák összeadása alapján több mint 1,2 millió voksot kapott. Ez azt jelenti, hogy Khanra - az első és a második preferenciák legnagyobb számának összeadása alapján számolva, és így a többi induló voksait kiszűrve - a londoni választók 55,2 százaléka szavazott. Shaun Bailey első és második preferenciás szavazatainak együttes száma 977 601. Londonban a választásra jogosultak 41,2 százaléka vett részt a polgármester-választáson. A választás előtt végzett közvéleménykutatásokon Sadiq Khan jelentős támogatottsági előnyét jelezték. Khant először 2016 májusában választották a 9 milliós London polgármesterévé. Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit szintén kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára. Sadiq Khan most elnyert második polgármesteri megbízatása a szokásos négy helyett három évre szól. Az eredetileg tavaly májusra kitűzött választást ugyanis Boris Johnson kormánya a koronavírusjárvány miatt egy évvel elhalasztotta, de a következő választást a jelenlegi tervek szerint az eredeti menetrendnek megfelelő időpontban, 2024-ben tartják. Az 50 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként született a dél-londoni Tooting kerületben, és meglehetősen szerény körülmények között, egy tanácsi szociális bérlakásban nevelkedett hét testvérével. Néhai édesapja londoni buszsofőr volt, édesanyja varrónő. Sadiq Khant - akinek jogi diplomája van - a legnagyobb ellenzéki brit parlamenti erő, a Munkáspárt mérsékelt baloldali szociáldemokrata irányzatának képviselőjeként tartják számon. Khan a Munkáspárt erőteljesen EU-párti szárnyához tartozik, és a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségének győzelmével végződött - népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt. A polgármester-választás eredményének kihirdetése után, vasárnap hajnalban elmondott beszédében is kijelentette, hogy London és az egész ország továbbra is megosztott, és még mindig a brexit ütötte sebeket viseli. Khan hozzátette, hogy hidakat mindig jobb építeni, mint falakat, és ígéretet tett arra, hogy ő is megpróbál hidakat építeni a városháza és a kormány között. Lukasenka átruházná a jogköreit Prága kártérítést kér Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta azt a rendeletet, melynek értelmében jogköreit a nemzetbiztonsági tanácsra ruházza ét, ha bármilyen okból nem tudná ellátni hivatali teendőit - közölte a BelTAállami hírügynökség. Minszk. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében jogköreit a nemzetbiztonsági tanácsra ruházza át, ha bármilyen okból nem tudná ellátni hivatali teendőit - közölte a BelTA állami hírügynökség. Akadályoztatása esetén a miniszterelnök vezetné a nemzetbiztonsági tanácsot. A rendelet tervezetéről Lukasenka április végén Hornéi megyei munkalátogatásán beszélt. Akkor azt mondta, összeesküvők merényletet terveztek ellene. Szerinte a szervezők egyik terve az volt, hogy a hatalomátvétel a május 9-i minszki győzelem napi ünnepségek idején lesz, de lemondtak róla. A második változat az elnöki konvoj elleni támadással számolt, amelyhez gránátvetőket is beszereztek, de megvalósítani nehéz lett volna, mert a gépkocsioszlop gyorsan mozog, és kicsi a találati esély - közölte Lukasenka. A harmadik variáns az elnök külvárosi rezidenciája elleni támadást vázolt volta. Az államfő úgy vélekedett, 10 millió dollárt szántak erre a célra, ebből a mesterlövész egymillió dollárt kapott volna. Lukasenka szerint az összeesküvők a karhatalom támogatására számítottak, és a hadsereg segítségével lezárták volna Minszket. Hozzátette, hogy a fővárosi áramellátás lekapcsolását is tervbe vették. Hangsúlyozta, ha sikerrel jártak volna az összeesküvők, az „a legszömyübb polgárháborúba torkollt volna, amilyet még egy ország sem látott”. (MTI) Prága. Csehország egymilliárd korona kártérítést fog követelni Oroszországtól a vrbéticei lőszeraktárakban történt robbanások okozta károkért - közölte Alena Schillerová cseh kormányföhelyettes, pénzügyminiszter. ,A legjárhatóbb út a nemzetközi jog szerinti kártérítési kérelem. Ha a büntetőeljárás keretében kérnénk a kártérítést, az nagyon hosszan tartana” - jelentette ki Schillerová a cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24) Egy hét a politikában című műsorában. A kártérítési kérelem beadására a cseh képviselőház szólította fel az Andrej Babis vezette koalíciós kormányt. Andrej Benesík, a képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke elismerte, hogy a kérelem érvényesítése nem lesz könnyű. ,A cseh államnak azonban ez kötelessége, ami történt, nem hagyhatjuk szó nélkül” - szögezte le. Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter megerősítette, a tárca már dolgozik az Oroszországnak küldendő diplomáciai jegyzéken. A hírtelevízió szerint Andrej Babis az EU vezetőinek portói csúcstalálkozóján a Csehországgal való szolidaritás kinyilvánítására kérte a tagországokat. (MTI)
