Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-10 / 105. szám

www.ujszo.com | 2021. május 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Medvebocsánat A medveorwadászát felháborító, a nyulak meg... csak nyulak VERES ISTVÁN Arthumak hívták a med­vét, amely a román ter­mészetvédők szerint a legnagyobb barna med­ve volt Európában. Márciusban vi­szont lelőtték, pontosabban Emanuel von und zu Lichtenstein herceg terí­tette le egy vadászat során, a Ko­­yászna megyei Ozsdola határában. Állítólag volt engedélye egy medve kilövésére, viszont biztosnak tűnik, hogy nem ennek a medvének a kilö­vésére. Ez viszont nagyobb trófea. A német ajkú sajtó dörgedelmes sza­vakkal illeti a herceget, a román mi­niszterelnök pedig azt mondta, hogy az elejtett medve nem is a legna­gyobb volt. Tánczos Barna román környezetvédelmi miniszter a vizs­gálatok eredményére vár, és megje­gyezte, hogy ha törvénytelen volt a kilövés, 30 ezer eurós bírság jár érte. Emanuel von és zu Lichtenstein pe­dig azt üzente, hogy neki semmi mondanivalója nincs az esettel kap­csolatban. A helyi vadászszervezet szerint kiadtak egy engedélyt egy problé­más nőstény medve kilövésére, amely garázdálkodásával többször problémát okozott a helyieknek. Többen hangsúlyozzák azt is, hogy az egyre szaporodó medvék veszé­lyeztetik a helyieket. Szlovákiában szintén nem ritka­ság (régebben sem volt az), hogy medvék bóklásznak bizonyos hegy­vidéki települések utcáin, kukákat borogatnak fel, vagy csak úgy időz­nek valahol, ahol ember is jár. Végül is ők is itt élnek. És az ember is be­megy az erdőbe néha. Kinek van igaza? Azoknak, akik sajnálják Arthurt, és legszívesebben minden medve lelövését megakadá­lyoznák (meg egyébként is a kör­nyezetvédelemből élnek)? Azoknak, akik félnek, mert medvés helyen él­nek, és a szigorúbb medvepo­­puláció-szűkítésben látnák a meg­oldást? Vagy Emmanuel von és zu Lichtensteinnek, akinek nincs sem­mi mondanivalója az ügyről? Nézzük meg egy másik szem­szögből. Mi lett volna, ha nem Art­hurt lövi ki a herceg, hanem azt az ismeretlen, kettes magaviseletű medvét? Mi van akkor, ha útközben autójával egy nyulat is elütött? A nyúlélet nem számít? A medvé­nek és a nyúlnak is egy élete van. Mindkettő egy állat. Jó, jó, de a medve nagy. Á nyúl meg hozzá képest kicsi. Ezért a medveorwa­­dászat felháborító, a nyulak meg... csak nyulak. Tehát minél nagyobb egy állat, annál felhábo­­rítóbb a halála? Nézzük csak. Ha hírek jönnek arról, hogy elefántot és orrszarvút öltek meg Afrikában, elszomoro­dunk, haragra gerjedünk. Megint eggyel kevesebb. Ha lecsapunk egy legyet, nem szomorodunk el (leg­feljebb ha mégsem döglik meg), ahogy akkor sem, ha az egérfo­gónkba ragad egy egér. Persze jo­gunk van eldönteni, melyik élőlé­nyeket szeretjük, és melyikeket nem. Csak hát ha majd egyszer a legyek lesznek a Föld urai, az em­ber semmi jóra nem számíthat. Mondjuk így sem, úgyhogy akkor tulajdonképpen talán mindegy is, ki mit gondol minderről. A szerző a Vasárnap munkatársa Adóemelés (Cartoon izer) Fenyegetés a kötelező oltás miatt Rendőrségi védelmet kapott a Walbrzych polgármestere, mert fenyegetéseket kapott, miután a helyi önkormányzat kötelezővé nyilvánította a koronavírus elleni oltást. A városnak 113 ezer lakosa van, az önkormányzat április végén szavazta meg azt a határozatot, mely szerint kötelezővé tennék az oltást a város összes lakosa és az ott dolgozók szá­mára. A határozat az illetékes vajda­sági hivatal jóváhagyására vár, vagyis még nem hatályos. Elfogadá­sát a helyi polgármester, Roman Sze­­lemej kezdeményezte, aki egyébként orvos. Ezt követően számos gyű­löletkeltő és fenyegető üzenetet ka­pott e-mailben és a közösségi olda­lán, emiatt a fiókját fel kellett füg­geszteni, majd tüntetést is tartottak a házánál. Szelemej rendőri védelmet kért, és meg is kapta. A lengyel kormányfői hivatal kö­zölte, hogy Walbrzych önkormány­zata nem egyeztetett a kormánnyal, és a lengyel jogi szabályozás értelmé­ben a koronavírus elleni oltás önkén­tes. Az Emberi Jogok Európai Bíró­ságának április eleji ítélete szerint vi­szont kötelezővé lehet tenni az oltá­sokat. A döntés nem a Covid-19 el­leni vakcinázás, hanem a kötelező gyermekoltások kapcsán született cseh családok keresete után, de egyes értelmezések szerint megerősíti a Covid elleni oltás kötelezővé tételé­nek lehetőségét. A lengyel kormány mellett mű­ködő orvosi tanács egyik tagja, Ro­bert Flisiak túl merésznek nevezte a walbrzychi határozatot. A tanács egy másik tagja, Anna Piekarska viszont felvetette: fizetniük kellene tenni a Covid-19 gyógyításáért azoknak, akik nem oltatják be magukat. Ötle­tét a Rzeczpospolita napilap számára készített felmérésben a megkérde­zettek 54 százaléka elutasította, 23 százalék viszont támogatta. A felmérés szerint a még nem be­oltott lengyelek 55 százaléka szeret­ne beadatni a vakcinát. Eddig közel 13 millió oltást adtak be az ország­ban. A teljes, kétdózisú oltásban pe­dig már több mint 3,3 millióan ré­szesültek a mintegy 31 millió fel­nőtt, vagyis beoltásra jogosult len­gyel közül. (MTI) Matovié és Fico egy gyékényen SZILVÁSSY JÓZSEF Tévedtek, akik úgy vélték, hogy a miniszterelnöki székből kieb­­rudalt Igor Matovic pénzügyminiszterként nem fogja dühíteni és fárasztani a járvány miatt elcsigázott polgárokat. Tévedtek, akik bíztak a kormánykoalíciós viszálykodás megszűnésében és a jóval céltudatosabb és higgadtabb kormányzásban. A volt kormányfő szertefoszlatta ezeket a reményeket. Először egy Facebook-bejegyzésével okozott általános riadalmat, mert az üres államkassza feltöltése, valamint főleg a gyerekeiket egyedül nevelő anyák megsegítése érdekében adóre­formot jelentett be. Örök vetélytársa, Richard Sulik is felbőszült, és közöl­te: pártja megvétóz mindenféle adó-, illetve áfaemelést. Válaszként a bot­csinálta pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatón állandó bajkeverőnek nevezte az SaS elnökét, majd kínos magyarázkodásba kezdett, miszerint még el sem készült az adóreform tervezete. Ha így van, akkor mi indokolta a homályos elgondolás nagydobra verését, hiszen azt még a koalíciós ta­nácson sem vitatták meg. Kézenfekvő a válasz: önmagát fényezte, újabb zseniális ötleteként akarta feltüntetni elmeszüleményét. A hiperaktív Matovicnak muníciót adott Robert Fico vádaskodása Má­ria Kolíková igazságügyi miniszter ellen, akit ma rendkívüli parlamenti ülésen akarnak meneszteni a Smer indítványára. Az ellene felhozott vád, hogy a családi vállalkozása, valamint a testvére érdekekében latba vetette befolyását. Ez kapóra jött Matovicnak, mert a pellengérre állított Kolíková a begyében van, amióta nagy hangon követelte távozását a kormányfői posztról. Matoviö - ellenszenvét palástolva - ezúttal is a korrupcióellenes harc bajnokaként tünteti fel magát, és Fico állításait szajkózva, pártja par­lamenti frakcióját feltüzelve igyekszik elérni a tárcavezető leváltását. Kolíkovának az MK Real nevű családi vállalkozás résztulajdonosaként tudnia kellett volna arról, hogy az ügyvezetői tisztséget betöltő féltestvére saját célra leemelt 15 ezer eurót az egyik lakóközösség cégük által kezelt bankszámlájáról. Ez pedig felveti a bűnpártolás gyanúját. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy egykori államtitkárként, jelenleg pedig miniszter­ként testvére vállalkozásait segítette volna. Az OLaNO elnöke mégis az ellenzék vádaskodásait ismételgeti. Ám most is elengedte a füle mellett Ficónak azt a gunyoros megjegyzését, hogy bő egy évtizede Matovic bi­zonyíthatóan adócsalást követett el, és csak azért nem kopogott nála a NAKA, mert mire kiderült a bűncselekmény, már elévült. Egyébként nemcsak Ficónak, hanem Boris Kollárnak is útjában áll Ko­líková, aki ellenzi a gyanúsítottak és a tanúk összejátszásának megakadá­lyozását szolgáló kollúziós vizsgálati fogság lerövidítését, öt vagy akár három hónapra. Ezáltal kiengednék a vizsgálati fogságból a korrupció gyanújával fogva tartott volt vezető tisztségviselőket - Fico embereit, va­lamint Vladimír Pcolinskyt, Kollár egyik bizalmasát. Még nem tudni, Eduard Heger ellenáll-e a többfelől rá nehezedő nyo­másnak, vagy ő is lemondásra szólítja fel a feddhetetlenségét kitartóan hangoztató Kolíkovát. Annyi azonban bizonyos, hogy ha az új kormányfő nem zabolázza meg az elszabadult hajóágyúként viselkedő Matoviöot, akkor sose ér véget a kormánykoalíciót napról napra gyengítő marakodás. Ami az előrehozott választás felé sodoija az országot. FIGYELŐ Sokszínű társadalmat akar a pápa A hívő katolikusok lebontják a fa­lakat és befogadják a menekülteket -üzente a pápa. Sokszínű társa­dalmat szorgalmaz Ferenc pápa a vándorlók és menekültek egyházi világnapjára kiadott üzenete, és a járvány utáni világ lehetőségeit mérlegelő befogadást javasol az egyház részéről is. Az egyházfő a kultúrák találkozá­sától színes társadalomról és a sokszínű jövőről írt. Meg kell ta­nulnunk másokkal harmóniában és békében élni - jelentette ki. Meg­ismételte üzenetét: „le kell bontani a falakat, és hidakat építeni”. Úgy véli, a migráció „lehetőséget kínál félelmeink legyőzésére”, és a hatá­rokat a találkozás kiváltságos helyszíneivé kell változtatni. A pápa szerint az lenne a legrosz­­szabb, ha a járványt „még lázasabb fogyasztás és egoizmus követné”. Reményét fejezte ki, hogy ajár­­vány után az „én”-t a „mi” váltja fel, különben a „legmagasabb árat a migránsok, a kirekesztettek és mindazok fizetik, akik a létezés peremére szorultak”. „Mind ugyanabban a csónakban evezünk” - írta a pápa, és hangoz­tatta: üzenetét elsősorban a hívő katolikusokhoz intézi, és az egyház legyen minél befogadóbb. (MTI) Trump nélkül nem megy a CNN-nek A nézők kifogásolják, hogy a csa­torna nem kérdezi elég agresszíven az ország első embererét. Donald Trump elnöksége arany­bánya volt a CNN amerikai hírté­vének, így a választás nagy veszte­se nem is Trump, hanem a CNN - állapította meg a Rasmussen Re­ports közvélemény-kutató. Felmé­réséből kiderül, hogy mióta nem Trump az elnök, a CNN nézettsége zuhan. A szavazásra hajlandó, a hűeket rendszeresen figyelő ame­rikaiak már csak 25%-a nézi a bal­liberálisként számon tartott CNN-t. 45% a jobboldali véleményeket tükröző Fox húeúe kíváncsi, 21% pedig a radikálisan baloldaliként elkönyvelt MSNBC televíziót pár­tolja. Sok válaszadó szerint mióta Joe B ident beiktatták a hivatalába, az új elnököt nem kérdezi olyan agresszíven a CNN.„Éles fordulat ez a négy évvel ezelőttiekhez ké­pest, Trump elnöksége aranybánya volta CNN-nek” - írta a Rasmus­sen Reports. 2017 júniusában a hírfogyasztók közt a CNN nézett­sége 47% volt, a Foxé 33%. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents