Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-03 / 77. szám
wwww.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2021. ÁPRILIS 3. ÉRDEKESSÉG 13 Csaknem 120 év után került elő Háborút megjárt csokoládé Több mint 120 év után került elő egy angol nemesi család padlásszobájából egy fémdobozos csokoládé, amelyet több ezer másikkal együtt Viktória brit királynő megbízásából küldtek annak idején az Afrikában harcoló brit katonáknak. A 121 éves édesség egy angol arisztokrata, Sir Henry Edward Paston-Bedingfield tulajdona volt, aki a második búr háborúban harcolt. A csokoládé a férfi sisaktartójából került elő családja kelet-angliai birtokáról, az 500 éves Oxburgh Haliból. „Noha az ember nem akarná magának húsvéti finomságként, de mindenképpen egy kiváló állapotban fennmaradt, rendkívüli lelet” - mondta Anna Forrest, a norfolki Oxburgh Hall felügyeletét ellátó brit műemlékvédelmi szervezet, a National Trust munkatársa. A csokoládét őrző fémdobozkát a királynő kézírásos üzenete (Boldog új évet kívánok) és egy felirat (Dél-Afrika 1900), valamint az uralkodó portréja díszíti. A National Trust szerint Henry a háborúban való részvételének emlékeként őrizte meg a sisakot és a csokoládét, amelyeket lánya, Viktória királynőnek az volt a szándéka, hogy minden katona és tiszt kapjon egy dobozt a „Dél-Afrika 1900" és a „Boldog új évet kívánok" felirattal a királynő kézírásával (Fotó: National Trust) a tavaly százéves korában elhunyt Frances Greathead személyes tárgyai között találtak meg. A második búr háború 1899-től 1902-ig tartott a Brit Birodalom és a két dél-afrikai búr állam, Oranje és Transvaal között. A fegyveres konfliktus brit győzelemmel zárult, a búrok VII. Edvárd király alattvalói lettek, de elszánt harcuknak köszönhetően megőrizhették önkormányzatukat. Viktória királynő 100 ezer tábla, egyenként 226 grammos csokoládét rendelt a brit katonák kedvének javítására. Az volt a szándéka, hogy minden katona és tiszt kapjon egy dobozt a „Dél-Afrika 1900” és a „Boldog új évet kívánok” felirattal a királynő kézírásával. Nagy-Britannia akkori három legnagyobb csokoládégyártó cégét, a Cadburyt, a Fryt és a Rowntree-t azonban kvékerek üzemeltették, akik ellenezték a háborút, ezért nem fogadtak el fizetséget a rendelésért, és márkátlan fémdobozokba csomagolták a csokoládékat. Az uralkodó viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a katonáknak tudniuk kell, hogy az édesség a hazájukban készült. A gyártók végül néhány táblán feltüntették a márkát, de a fémdobozokon nem. Több mint 100 000 doboz készült, mindegyik fél font sima csokoládét tartalmazott. A királynő ajándékaként sok katona megőrizte a bádogdobozát, néhányan hazaküldték őket megőrzésre. A National Trust szerint noha néhány fémdoboz túlélte az elmúlt évtizedeket, rendkívül ritka, hogy vissza lehessen vezetni őket az eredeti tulajdonosukhoz, az pedig még ritkább, hogy csokoládéval együtt kerülnek elő. (MTI, ú) Hano és dagaare nyelven is olvasható a Biblia Már 704 nyelvre lefordították a Bibliát - jelentette be a Stuttgartban működő Német Bibliatársaság. Tavaly a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére újabb 46 fordítás készült a könyvek könyvéről. A fordítások között szerepel a Csendes-óceán déli részén fekvő Vanuatu szigetállam hano bennszülött nyelvén az Újszövetség, és az első teljes Szentírás dagaare nyelven, amelyet Ghánában és Burkina Fasóban több mint egymillió ember beszél. A bibliatársaság szerint a Bibliának legalább egy könyvét 3435 nyelvre lefordították, az Újszövetséget pedig 1571 nyelvre ültették át. Ez azt jelenti, hogy a Biblia már csaknem 7,5 milliárd ember számára elérhető. A fordítás azonban 4000 nyelven nem készült még el. A következő 20 évre azt a célt tűzték ki, hogy további 1200 nyelvre legyen lefordítva. A Német Bibliatársaság egyházi alapítványként működik Stuttgartban. A társaság mintegy 700 könyvet adott már ki, ebből 300 Biblia-kiadás volt. (MTI) Egykor élő papagájokat szállítottak az Andokon át az Atacama-sivatagba (Fotók: Credit: Calogero Santoro, Universidad de Tarapaca and Jósé Capriles, Penn State) A Andokon átha-/l _ ladó lámakara/ 1 f W vánokkal szál/% M lítottak egykor JL élő papagájokat az Atacama-sivatag oázisaiba, ahol nem csupán háziállatként tartották az egzotikus madarakat, hanem rendszeresen megkopasztották őket énékes tolláikén, haláluk után pedig gyakran mumifikálták őket. A papagájok és arák nem őshonosak az észak-chilei Atacama-sivatagban, a Föld legszárazabb sivatagjában, ám az archeológusok e madaraktól származó tollakat találtak különböző temetkezési helyszíneken, valamint mumifikált példányokat a régészeti lelőhelyeken - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Elképesztő az a tény, hogy a madarak élve átvészelték a csaknem 7000 méter magas Andokon át vezető utat” - mondta Jósé M. Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: „hatalmas füves pusztaságokon át, hideg időben és nehéz talajon kellett őket az Atacama-sivatagba szállítani, miközben gondoskodni kellett az életben maradásukról.” A térségben talált papagájok és arák többségét, akár mumifikálták, akár nem, a helyi múzeumok őrzik. Capriles és kollégái csaknem három éven át tanulmányozták az északchilei múzeumi gyűjteményekben lévő példányokat. A tanulmányozott maradványok többsége 1100 és 1450 közötti időből származik. Capriles szerint ez ugyan háborús időszak volt, de a kereskedelem virágzott, rendszeresen közlekedtek lámakaravánok a térségben. A kutatók az Atacama-sivatag öt oázishelyszínéről származó 27 teljes vagy töredékes arakanga- (vörös ara vagy sárgavállú ara) és Amazona(amazon-papagáj) maradványt elemeztek. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták. A szakemberek szerint az élő madarakat néha több mint 500 kilométerrel arrébb fekvő területekről szállították lámakaravánokkal a sivatagi oázisokba. A kutatók azt is megállapították, hogy a madarak ugyanazt ették, mint újdonsült gazdáik, ugyanakkor egy részüknek nehéz sors jutott. ,A tolláik miatt kellettek, és amint felnőttek, megkopasztották őket” - mondta Capriles. A madarak egy részét mumifikálva, szélesre tárt csőrrel, kidugott nyelvvel találták meg. Néhány példánynak ki volt tárva a szárnya, mintha repülne. „Fogalmunk sincs, hogy miért mumifikálták őket így. Ügy tűnik, hogy a kloákájukon keresztül zsigerelték ki őket, ami segítette a konzerválásukat. Sok esetben textíliába, zsákokba tekerték a tetemeket” - mondta Capriles. (MTI) A madarak egy részét mumifikálva, szélesre tárt csőrrel, kidugott nyelvvel találták meg.-
