Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-03 / 77. szám
Karácsonykor mindenki tudja, mi a teendő: be kell szerezni a karácsonyfát, az ajándékokat, sütni-főzni kell, fel kell díszíteni fát, aminek szépsége láttán mindenki elérzékenyül. A húsvét talán kicsit más, nincs „kötelező teendő”, hacsak nem vesszük annak a tojásfestést és a sonkafőzést. Gyerekkoromban és azon túl is húsvétkor sorra jöttek a vendégek, csuromvizesre locsoltak, ettek, ittak és felöntöttek a garatra. Ez volt a húsvéti szokás. 1 Fontosabb a húsvét, mint a karácsony? Attól függ. A szupermarketek, (ízletesek számára bizonyá• ra a karácsony a fontosabb, hiszen az emberek költekező kedvükben vannak, ilyenkor a szokottnál jóval nagyobb forgalmat bonyolítanak le az üzletek. A keresztények számára azonban a húsvét a fontosabb ünnep. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Beteljesedett a küldetése. Találkozás egy megszállott filmessel, Burján Zsigmonddal 12. oldal 2021. április 3., szombat, 14. évfolyam, 14. szám A húsvéti szent három napon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról (Fotók: Shutterstock) 3 Mi történik zöldcsütörtökön? Csütörtökön spenótot ettünk De miért? És miért zöld ez a nagyheti csütörtök A keresztények az utolsó vacsorára, valamint Jézus elfogatására emlékeznek, és böjtölnek Mivel a böjt alatt általában valami zöldet - például spenótot - fogyasztanak a hívők, zöldcsütörtöknek nevezték el ezt a napot. Nagycsütörtöknek is nevezik Jézus e napon hívta össze tanítványait az utolsó vacsorára, s ekkor mondta a kenyérre és borra, hogy az az ő teste és vére. Tulajdonképpen megalapította a szentmisét. Ennek emlékét a római katolikus szentmise a hálaadó és áldozati jellegű eucharisztia keretében jeleníti meg, amikor Jézusnak a kenyérről és borról, az utolsó vacsorán mondott szavairól és cselekedeteiről emlékeznek meg a szertartás liturgiájában. Jézus az utolsó vacsorán azt mondta a tanítványainak „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Zöld- vagy nagycsütörtökön a keresztények az utolsó vacsorára, valamint Jézus elfogatására emlékeznek. Jan Erasmus Quellinus festménye. 4 Mi történik a templomokban? Zöldcsütörtökön hagyomány, hogy szintén az utolsó va- 9 csorán történtekre emlékezve (amikor Jézus megmosta tanítványai lábát) a pap megmossa több hívő lábát. A mise végén az oltáriszentséget őrzési helyére viszik Az oltárról mindent leszednek, ez az oltárfosztás, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására. A református templomokban a nagyhétre fekete terítővei borították le az úrasztalát, esedeg a szószéket. Ez a szokás ma is él sok református gyülekezetben. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A templomokban nem szól a harang, sem az orgona, a katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet. Nagyszombat arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünnepük a keresztény egyházak. A misén már a feltámadás fölötti öröm nyilvánul meg, ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Reneszánsz freskó a San Gimignano-i teplomban ► 2 Kinek mi jut eszébe a húsvétról? 9 Egy felmérés szerint a britek háromnegyedének mindenekelőtt a csokoládé| tojás jut eszébe. A második helyre a négynapos húsvéti munkaszüneti hétvége került, másoknak pedig a Nagy-Britanniában első számú húsvéti édes péksüteménynek számító mazsolás-fahéjas kalács, a hot cross bun is eszébe jutott az ünnepről. Krisztus személyét I a megkérdezettek 55 százaléka köti szorosan húsvét ünnepéhez. A vizsgálat jelentős generációs eltéréseket is feltárt. A 18-24 éves korosztály 44 százaléka, az 50-64 év közöttiek 65 százaléka, a 65 év felettiek 69 százaléka mondta azt, hogy gondolkodásában Krisztus és a húsvéti ünnep szorosan összekapcsolódik. A csehek többségének a víkendháza jut eszébe. Nem túlzottan vallásos a lakosság, inkább a népszokásokat tartják - tojást festenek, barkát szednek, kalácsot sütnek. A húsvét számukra a tavasz ünnepe, amikor felpakolják az autót, és nyomulnak is vidéki házukba. Takarítanak, ültetnek, pihennek, és megfőzik a szezonkezdő gulyást. Nálunk sokkal szorosabban kötődnek az emberek a keresztény hagyományokhoz, és persze a népszokásokhoz is. 5 Miért mennek a harangok Rómába? Zöldcsütörtök már a gyász napja, ezért csütörtök estétől 9 szombat estéig nincs harangozás: a harangok Rómába mentek. Azt tartották, hogy a harangok azért mennek Rómába, mert az a világ szíve, ahonnan hangúk az egész földre elhallatszik; a föltámadáskor megszólaló harangot Rómából vélték hallani. Egy legenda is kötődik e szóláshoz. Eszerint 1674 nagyszombatján Rómában a Szent Péter-székesegyházban a sekrestyés, amint a templom tornyába fölment, nagy álmélkodására egy idegen öltözetű ifjat talált mély álomba merülve. Nagy nehezen fölébresztették. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele. Végül latinul elárulta, Kopeczky Mihály a neve, késmárki diák, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres templomait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat. Fölmászott tehát a késmárki toronyba, ott az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét. Csak akkor nyerte vissza, amikor a sekrestyés fölébresztette. Kopeczky története nagy feltűnést keltett egész Rómában, pártfogói akadtak, és így nem is tért vissza többé hazánkba.
