Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-03 / 77. szám
A papa Urbi et Or áldása 6 Hogy jön ide a nyúl és a tojás? Karácsonykor az angyalkák vagy a Jézuska hozza a gyerekek- 9 nek az ajándékot, húsvétkor pedig a nyuszi. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosáffészket is, és később az első édességből készült nyulat. A legenda szerint állítólag Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyerekek szórakoztatása kedvéért vagy haragjában nyúllá változtatott, így kapott helyet a húsvéti ünnepkörben a furcsa nyuszi, amely fészket rak és azt tojásokkal tölti meg. A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. Számos teremtésmítoszban a világ tojásból ered. Bár kicsi és törékeny, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. A tojások festése is igen régi szokás, számtalan módon festhetjük a húsvéti tojásokat, a készen kapható színes tojásfestékektől kezdve a természetes alapanyagokon át a viaszos írókázásig. Miért kerül barka a vázába? 9 A barka legalább annyira a húsvét része, mint a hímes tojás vagy a húsvéti nyúl. A barka tulajdonképpen azokat a pálmaágakat szimbolizálja, melyeket az ünneplő tömeg lengetett a szamárháton érkező megváltó Jézus előtt, amikor bevonult Jeruzsálembe. Erről az eseményről virágvasárnap emlékeznek meg a hívek, amikor a templomokban barkaszentelést is tartanak. A barka puha bimbói a Jézust jelképező bárány selymes szőrével is párhuzamot mutatnak Tojásfestés Hollókőn 8 Miért van bárány az asztalon? 9 A húsvéti bárány Jézust, az áldozati bárányt jelképezi, és az ünnep zsidó gyökereire utal, amikor a zsidók az ótestamentumban bárányt áldoztak elsőszülött fiaik megmentésére. A húsvéti bárány Jézus feltámadását és az újjászületést jelképezi. Csokoládé és sütemény formájában kerül az ünnepi asztalra.-W Mit jelké-III Pez a húsvéti JL \ß 9 gyertya? A húsvéti gyertya (lat. cereus paschalis): nagyobb méretű fehér viaszgyertya, a föltámadt Krisztus jelképe. Törzsén kereszt, évszám, valamint 5 tömjénszem Krisztus sebeinek emlékére. Eredetileg igen nagy méretű, oszlopszerű volt a gyertya, ami utalt Istennek a pusztai vándorlás idején a tűzoszlopban való megjelenésére is. A húsvéti gyertyát a hagyomány szerint a nagyszombat liturgiájában gyújtják meg. Ilyenkor a misézőoltár mellett van a helye. Pünkösd után a keresztkút mellé helyezik és kereszteléskor gyújtják meg. U Mikor ér véget a böjt? Nagyszombaton ér véget a 40 napos böjt, a csa- 9 ládok ünnepélyesen elfogyasztják a sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken. Miért van mindig máskor? W Hivatalos források szerint a húsvét időpontja mindig JL 9 a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Húsvét sosem lebet március 22. előtt, de nem lehet április 25. után sem. Erről a bolygókhoz igazított húsvétszámítási módszerről 325-ben határozott az első nicea-i zsinat, és az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Legutóbb 2010-ben esett április 4-ére a húsvétvasárnap, 2060-ig pedig biztosan nem lesz megint ezen a napon az ünnep. 9 KI találta fel a húsvéti csokinyuszit? Az első ehető nyulak a 19. századi Németországban 9 jelentek meg, ám ekkor még nem csokiból készültek, hanem egyszerű, cukros tésztából, melybe időnként főtt tojást rejtettek. Az édességet lassacskán Amerikában is árulni kezdték. Hogy pontosan ki találta fel, nem lehet tudni, de az illető valószínűleg német származású volt. Első ízben Münchenben lehetett csokinyulat vásárolni 1890-ben. Ezzel egy időben a pennsylvaniai Robert L. Strohecker több mint 1,5 méteres csokinyulat építtetett, hogy ezzel népszerűsítse üzletét húsvét előtt. 1925-ben kezdték igazán felkapni az édességet az Egyesült Államokban, noha ekkor még tömör csokiból készítették: a legtöbben katalógusból rendelték, és egyre több újságcikk is született az ehető nyulakról. A második világháború idején aztán eltűnt a polcokról, legközelebb pedig 1948-ban Richard Palmer kezdett bele a ma is kapható üreges csokoládé gyártásába. *9 Miért korbácsolnak? JL ^ W 9 A fuzfaveszszőből és díszes szalagokból álló korbácsolás a Dunántúlról ismeretes népszokás. Fejér megyében sibának nevezik (hasonló a sibacka szó) a fonott korbácsot, amellyel a legények húsvéthétfőn megcsapkodták a leányokat, hogy ne legyenek „kelésesek, bolhásak”, és frissek maradjanak.-9 / Miért jár-I nak a fiúk-L. JL 9 locsolkodni? Húsvéthétfőn a kisebbek az apukájukkal, a nagyobbak pedig csoportokba verődve keresik fel a lányos házakat, szép vagy éppen tréfás locsolóverseket szavalnak, majd vízzel vagy (jó büdös) kölnivel öntik meg őket. A legkellemetlenebb húsvéti szokás - legalábbis a lányok számára. A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe, régen bizony a kúthoz, vályúhoz hurcolták a fiúk a lányokat, és vödörszámra öntötték rájuk a friss vizet. Bár azt szokás mondani, hogy azért locsolnak a fiúk, hogy ne hervadjanak el, frissek és üdék legyenek a lányok, ugyanakkor a vízzel való locsolás a keresztelésre is utal. De a legenda szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat. Urbán Gabriella (Forrás: Katolikus lexikon, jelesnapok.oszk.hu, 24.hu, wikipedia, femina)
