Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-24 / 94. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 24.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Tovább éleződik a cseh-orosz viszony Moszkva. Csehország az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok lerombolásának útjára lépett - közölte Marija Zaharova, a moszkvai külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő arra reagált, hogy csütörtök délutáni prágai sajtóértekezletén Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter bejelentette: Csehország további orosz diplomatákat utasít ki, miután Oroszország nem teljesítette Prága azon követelését, hogy csütörtök délig engedélyezze a Moszkvából kiutasított cseh diplomaták visszatérését munkahelyükre. Zaharova közleményében tudatta: arra kérték a cseh nagykövetséget, hogy csökkentse a képviseleten dolgozó diplomaták létszámát, miután Prága további orosz diplomatákat utasított ki csütörtökön kémkedés vádjával. „Közöltük a cseh nagykövettel, hogy fenntartjuk magunknak a jogot újabb lépésekhez az oroszellenes hisztériakampány fokozódása közepette” —áll Zaharova közleményében. Az orosz szóvivő egyben felszólította az Európai Uniót, hogy hagyjon fel az Oroszországgal kapcsolatos, nyíltan átpolitizált cseh lépések meggondolatlan támogatásával, mert ez veszélyes irányba vezet. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva soha nem foglalkozott bomlasztó tevékenységgel és nem is fog ilyennel foglalkozni az Európai Unió területén. (MTI) Abbahagyta az éhségsztrájkot Moszkva. Abbahagyta az éhségsztrájkot tegnap Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus. „Az elért haladás és az összes fejlemény figyelembevételével megkezdem az éhségsztrájkból való kiszállást. Ez a szabályok szerint ugyanúgy 24 napig fog tartani, és azt mondják, hogy még nehezebb lesz. Úgyhogy kívánjanak szerencsét!” - írta az Instagramon Navalnij. A politikus megköszönte a bel- és külföldi támogatást, amelynek köszönhetően polgári orvosok kétszer konzíliumot tarthattak, és ismertették vele kivizsgálásának eredményeit. Hozzátette: az éhségsztrájk befejezése mellett szólt az az érv is, hogy sokan a szolidaritásjegyében szintén nem vettek étket magukhoz, ő pedig nem akarta, hogy miatta mások is megtapasztalják a fizikai szenvedést. (MTI) Halálra késeitek egy rendőrnőt Párizs. Halálos késszúrás ért egy rendőrnőt a franciaországi Rambouillet-ben tegnap délután, a támadót meglőtték és őrizetbe vették, de később belehalt sérüléseibe. A BFM hírtévé szerint a támadó tunéziai állampolgár. Tettének indítéka egyelőre ismeretlen. Az ügyben a nyomozást a terrorellenes ügyészség vette át. Szemtanúk beszámolói szerint a tettes azt kiabálta, hogy „Allahuakbar!”. (MTI) Ambiciózus célok a klímacsúcson ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államok, Japán és Kanada is új klímacólokat jelentett az amerikai kezdeményezésű kétnapos virtuális klímacsúcson. Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy országa 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. „Ezek a lépések legkésőbb 2050-ig nettó nulla kibocsátásra fogják átállítani az Egyesült Államok gazdaságát” - szögezte le, hozzátéve, hogy cselekedni kell mielőbb a klímakatasztrófa legsúlyosabb következményeinek elkerülése érdekében. Justin Trudeau kanadai kormányfő is ismertette új, ambiciózusabb célkitűzéseit, amelyek szerint országa az évtized végéig 40-45 százalékkal csökkentené a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. A cél a klí-MTI-JELENTÉS Budapest. „A leghatározottabban nemet mondunk az állami vagyon kimentésére" - hangsúlyozta az „ellenzéki szövetség" csütörtökön az MTI-hoz eljuttatott közleményében. A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által jegyzett közleményben azt írták: a leghatározottabban elítélik a „rezsim átmentését célzó lépéseket, a közvagyon, az adóforintok fideszes magánzsebekbe juttatását”. „Egyúttal a leghatározottabban tiltakozunk minmasemlegesség elérése 2050-re - közölte. Szuga Josihide japán miniszterelnök bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni. Brit kollégája, Boris Johnson közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni országának károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől. Angela Merkel német kancellár üdvözölte az Egyesült Államok által bejelentett új klímacélokat, kiemelve, „ez fontos jelzés a nemzetközi közösségnek és Washington elkötelezettségét mutatja”. Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a zöld átmenet csak a legnagyobb szennyezők megden, a magyar emberek érdekeivel szemben meghozott döntés ellen”szögezték le. A hat ellenzéki párt szerint Magyarország privatizációja új szintre lépett azzal, hogy az Orbán-kormány már „törvénybe foglalná a közpénzlopást és az állami vagyon kimentését”. Rámutatnak arra, hogy a parlament elé benyújtott törvényjavaslatok között a Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterhez tartozó, 36 oldalas salátatörvény mindenki számára egyértelműen fogalmaz: a „kivezetésre szánt” állami vagyon mielőbbi privatizációja érdekében létrehozza a Maradványvagyon-hasznosító Zártadóztatásával és az innovációk támogatásával elképzelhető. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az ipar mellett az épületekre és a közlekedésre is ki fogja terjeszteni az Európai Unió a jövőben a szén-dioxidkibocsátás kereskedelmi rendszerét. Hszi Csin-ping kínai elnök elmondta, hogy Peking a szénfelhasználás csökkentésébe kezd a 2026 és 2030 közötti időszakban, illetve jelezte, készek együttműködni az Egyesült Államokkal a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyes szakértők szerint a békülékeny hangnem azt is jelezheti, hogy Hszi valamelyest javítani szeretne a Peking és Washington közötti egyre feszültebb viszonyon. Vlagyimir Putyin orosz államfő kiemelte, hogy Moszkva kész kedvezményeket adni a tiszta technológiákba befektető külföldi vállalatoknak, és nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében. körűen Működő Részvénytársaságot, amelynek feladata „a stratégiainak nem minősülő vagyonelemek állami tulajdonból történő, gyors, költségtakarékos és hatékony” kivezetése lesz. Az ellenzéki szövetség szerint, „Orbánék - folytatva a koronavírusjárvány második hullámában megkezdett, több százmilliárd adóforintot kitevő magánosítást - vinnének mindent, ami az állami vagyonból még mozdítható”. „Jövőre visszavesszük az országot az uralkodó elittől” - fogalmaztak, hozzátéve: „visszaállítjuk a demokratikus jogállamot, a független igazságszolgáltatást, a közvagyont pedig visszaadjuk a magyar embereknek!”. Az Amazonas felégetéséről elhíresült Jair Bolsonaro elnök pedig kijelentette: Brazília gazdasága 2050-re klímasemlegessé fog válni. A korábbi vállalásban még 2060 szerepelt céldátumként. Biden tegnap azt hangsúlyozta, hogy „erőt adott” neki Vlagyimir Putyin felhívása, hogy működjenek együtt más országokkal a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. „Az Egyesült Államok alig várja, hogy Oroszországgal és más országokkal együttműködhessen e célok elérése érdekében. Ez nagyon ígéretes” - fogalmazott az elnök. Joe Biden hangsúlyozta: az Egyesült Államok vezető szerepet kíván vállalni a klímaváltozás elleni küzdelemben. Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államoknak új technológiákba és „tiszta” infrastruktúrába kell befektetnie, amely egyszerre teremtene - mint fogalmazott - „milliónyi új munkahelyet”, miközben kezelné az éghajlatváltozás okozta problémákat is. (MTI, euronews) Vége a krími hadgyakorlatnak Moszkva. Megkezdődött a Krímbe hadgyakorlatra átdobott katonai erők kivonása - közölte tegnap az orosz védelmi minisztérium. Szergej Sojgu védelmi miniszter csütörtökön elértnek nyilvánította az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés céljait, és elrendelte, hogy a hadgyakorlatra átdobott két hadsereget és három légideszant-hadosztályt vonják vissza állandó állomáshelyükre. Az egységeknek április 23. és május 1. között kell visszatérniük bázisaikra. A visszarendelt alegységek a vasútállomások és a repülőterek felé tartanak, valamint hajókra, vasúti szerelvényekre és szállító repülőgépekre rakodnak. A hadgyakorlat fő szakaszát csütörtökön a Krímben, az Opuk gyakorlótéren tartották meg, több mint 10 ezer katona, 1200 egységnyi fegyverzet és haditechnika részvételével. (MTI) DK: Orbán Viktor kéijen bocsánatot! Budapest. A magyar Demokratikus Koalíció arra szólította fel Orbán Viktort, hogy kéijen bocsánatot a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli inteijújáért. A párt szóvivője az állítja: a miniszterelnök megsértette a koronavírusjárványban elhunytak emlékét. Barkóczi Balázs úgy fogalmazott: sok mindent hallottak már, de olyat még sohasem, hogy „a járványban világelső halálozást produkáló kormány miniszterelnöke végigheherészik egy rádióinteijút”. Azt mondta, miközben 26 ezer magyar család gyászolja elveszett szeretteit, a miniszterelnök „kacarászva” azt tervezi, miként fog a teraszán meginni egy sört. Amikor Magyarország vezeti az egész világ halálozási statisztikáit, akkor „nem röhögcsélünk, mint egy idióta, hanem a legőszintébben bocsánatot kérünk az országtól és vállaljuk a felelősséget”- jelentette ki a szóvivő. (MTI) Az ellenzék szerint Magyarország privatizációj a új szintre lépett Ezrek rótták le kegyeletüket tegnap Csád fővárosának főterén Idriss Déby volt elnök ravatalánál. Köztük volt Emmanuel Macron, az egykori gyarmattartó, Franciaország elnöke és több afrikai államfő, továbbá Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. Csütörtökön hangosbemondóval járta egy autó N'Djamena utcáit felhívva a lakosság figyelmét arra, hogy ne essen pánikba dörrenések hallatán, mert Déby előtt 21 ágyúlövéssel tisztelegnek. Déby 68 évesen hétfőn halt meg a Front a Változásért és Egyetértésért Csádban (FACT) nevű lázadócsoporttal vívott harcban. Déby vezetése alatt Csád a nyugati hatalmak elkötelezett szövetségese lett az iszlamista terrorizmus elleni nemzetközi harcban. (TASR/AP-feivétei)
