Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-24 / 94. szám

www.ujszo.com | 2021. április 24. SZOMBATI VENDÉG 9 Remekművet kínál a hangj ával Bandor Éva: „Izgalmas műfaj ez. Jó feszegetni a határait. Főleg egy ilyen anyaggal, mint'A hullaégető..." SZABÓ G. LÁSZLÓ Ötven évvel ezelőtt jelent meg magyar fordításban Ladislav Fuks világirodalmi remek­műve, A hullaégető. Százéves lenne Rudolf Hruőínsky, a regény film­­változatának címszereplője. Bandor Éva hangoskönyv formájában kínálja a művet, amelyet az elmúlt hónapokban rögzítettek. „A sátán akkor a legravaszabb, amikor azt állítja magáról, hogy nincs” - idézi Giovanni Papinit a re­gény írója, Ladislav Fuks. Kopfr­­kingl úr, a hullaégető a prágai kre­matórium dolgozója, maga a meg­testesült jóság. Példás cseh hazafi, példás állampolgár, félj és apa, mun­káját mániákus áhítattal végző alkal­mazott. Kopfrkingl úr azonban maga a két lábon járó gonoszság is. Példás német hazafi, példás fasiszta, az „új rend” mindenre elszánt híve, aki rez­zenéstelen arccal végez minden csa­ládtagjával. Oijöngő fanatikus. Bár­milyen aljasságra képes. Bandor Évát lenyűgözte Fuks írói zsenije, és a regény alapján készült film, Juraj Herz 1969-ben forgatott, külföldön is díjazott alkotása. Nem sokkal azután, hogy hanghordozóra olvasta Daniela Kapitánová Könyv a temetőről című regényét, a komáro­mi Samko Tálé történetét, a Zádor Margit fordításában megjelent Fuks­­műből is hangoskönyvet készített. Mitől kapott rá a műfaj ízére? Hogy naphosszat ül egy stúdióban, és csak olvas és olvas... Izgalmas műfaj ez. Jó feszegetni a határait. Főleg egy ilyen remek anyaggal, mint A hullaégető. Felol­vasni egyébként is szeretek. Mesét a kislányomnak, újságcikket a féijem­­nek... Gábor azonban leállít, ha más­sal van elfoglalva, hogy jó, jó, majd én is elolvasom. A hangoskönyvek hall­gatására is rákaptam. Az első Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye volt, Kulka János előadásában. Mély nyomot hagyott bennem. Azóta több hangoskönyvet vettem. Elkezdek ta­karítani, felteszem a lemezt, és bele­feledkezem a történetbe. Annyira magával ragad, hogy aztán leülök, és másra már nem is figyelek. Van a fér­jemnek egy rövidlátó ismerőse. Kar­csi nem tud könyvet olvasni, meg­erőltető lenne számára, ezért hangos­könyveket hallgat. Most is sokat gon­doltam rá, amikor A hullaégetővei foglalkoztam. Az ő sorstársai, a gyengén látok bizonyára örömmel fogadják a kész produktumot. Mikor látta először Juraj Herz filmjét? Amikor megtudtam, hogy dolgoz­ni fogok vele. Én játszottam az egy­kori tanítónőjét a róla készült dokumentum-játékfilmben. Később, a forgatás szüneteiben nagyon sokat beszélgettünk a filmről és Rudolf Hrusínskyról, aki hátborzongató alakításával nagyon magasra emelte a filmet. Hrusínsky óriási színész. Százszázalékosan a magáévá tette a figurát. Az átélése, az eleganciája, a humora egyszerűen lenyűgöző. Ve­szélyes kihívás a színész számára egy ilyen figura. Ezt nem lehet egy­könnyen levetkőzni. Ha a bőre alá bújik az ember, pokoli nehezen sza­badul meg tőle. Ilyen erős karakter­rel ritkán találkozik a színész. Ezért is szeretnék sokszor férfiszínész len­ni. III. Richárdot vagy Kopfrkingl urat eljátszani. Ez utóbbit most a hangjával for­málhatta meg. Kivételes lehetőség volt ez szá­momra. Ilyen szereppel megbirkózni óriási feladat. Samko Tálét könnyeb­ben letettem, mint Kopfrkingl urat. Lélekben ez utóbbi mélyen felkavart. Nehéz munka volt. Nem olyan, mint egy színházi előadás, ahol estéről es­tére tovább formálhatom a szerepet. Itt eljött a nap, amikor le kellett ad­nom a felvételt. Ma már félve hall­gatom vissza magamat, hiszen ér­zem, hallom, pontosan tudom, hogy­­még mindig képes lennék csiszolni az anyagon. A végtelenségig tudnám gyúmi-formálni Kopfrkingl urat, amíg csak azt nem érzem, hogy ennyi volt, nincs tovább, el kell válnom tő­le. Már tudom, hol a hangja, és hol van a lelke. Fuks ráadásul gyakran dialogizál. Kopfrkingl úrnak felesé­ge, lánya és fia van. Az egész csalá­dot meg kellett jelenítenem. Különböző hangokat, színeket kellett előbányásznia magából. Más a rádiójáték, és más a han­goskönyv. Ez utóbbi esetében csak finom jelzéseket használhattam. Nem akartam átlépni azt a határt, amely már hangjátékká változtatta volna a hangoskönyvet. Előbbihez egyszerűen több szereplő kell, és kü­lönböző hangok, neszek, zörejek. Nálam tibeti hangeffektek vannak. Főleg harangok. A fejezetek között szólalnak meg sejtelmesen. Felve­zetnek egy hangulatot. Egy érzéke­nyebb hallgató azonnal rájön, miért ott, azon a ponton, és miért ezek az effektek szólalnak meg. Cseh színpadon pár évvel ez­előtt szólalt meg először a mű. Bu­dapesten, a Belvárosi Színházban Gálvölgyi János címszereplésével került közönség elé. De nő még soha nem formálta meg Kopfr­kingl urat. Ezen a kérdésen már rég túl va­gyok. Kopfrkingl úr egy ideológia képviselője. Nem attól érdekes a mű, hogy férfi a főszereplője, hanem hogy miképpen kebelez be valakit a náci eszme, és mi mindenre képes érte. Igen, sokkal szerencsésebb férfi színészként létezni a pályán. Egy férfi kollégámtól nem kérdezik meg, hogy miből merített bátorsá­got egy ilyen műhöz. Én a monda­nivalója miatt vetettem bele ma­gam. Annyira erős, annyira mellbe­vágó a regény, hogy eszembe sem jutott félretenni. Óriási kihívást je­lentett ez az anyag. Mindenképpen meg akartam birkózni vele. Szeret­tem volna visszahozni a köztudatba, hiszen nem kell leporolni. Ma is Még valami... Most megjelent hangos­könyvének borítóját a férje, SzabóGáborte rvezte. A cím - oldalon vadul előretörő tigris a náci ideológia megtestesí­tője. Háttérben, a homályban Auschwitz képe, és az ottani barakkok, felülnézetben. .Óriási kihívást jelentett ez az anyag. (Szkárossy Zsuzsa felvétele) ugyanúgy szólal meg, mint rég, az éledező gyűlölet idején. Karel Kopfrkingl úr jónak, ne­mesnek, a fennkölt eszmék úttö­rőjének képzeli magát, miközben a besúgástól a tömeggyilkolásig minden aljasságra képes. Fuks már a regény első három ol­dalán, még mielőtt a cselekményt ki­bontaná, láttatja, hogy ez az ember valójában elmebeteg. A stílusa, ahogy kommunikál, és hogy Lakóié­val, a feleségével Románnak szólít­­tatja magát, az emberi meghasonu­­lása, a gesztusai, a hátranyalt haja... minden erre utal! De mindebből nem mutathatott semmit. A puszta hangjával kellett megteremtenie a figurát. Daniela Kapitánová személyében, aki a Szlovák Rádió szerkesztője, ren­dezője is van a hangoskönyvnek. Sok próbánk volt Danielával. Fe­jezetről fejezetre többször is átvet­tük, elemeztük az anyagot. Sokat foglalkoztunk vele, mielőtt beül­tünk a stúdióba. Laikusként azt gon­dolná az ember, hogy fogod a köny­vet és felolvasod, nincs ebben sem­mi különös. Nincs a fenét! Kamera helyett ott a mikrofon, az előtt kell kialakítanod magadban a könyv, a regény lelkületét, dinamikáját. Mintha kézzel fogható anyag nélkül formálnál meg egy szobrot. Minden fejezetről pontosan tudnom kellett, hova fut ki. Meg kellett fejtenem, hogy mi benne a lényeg. Jegyzetel­tem, címeket adtam a fejezeteknek, ezek szolgáltak útmutatóként a fel­olvasásához. Kapaszkodókra volt szükségem. Danielával minden ol­dalt többször átvettünk. Nem véletlenül szövetkezett ve­le, hiszen szerkesztőként is szük­sége volt rá. Ha valami túlságosan leíró volt, tömörítenünk kellett. Például a má­sodik fejezetben, amely visszavisz az 1680-as évek Prágájába, a nagy pusztulás, a fekete halál, a pestisjár­vány időszakába. Kopfrkingl úr a családjával együtt egy panoptikum­ban nézelődik, ahol egy raccsoló nő az idegenvezetőjük. Ezt iszonyú részletességgel úja le Fuks. Olvasva nagyon jó, felolvasni viszont nem könnyű, ha azt akatjuk, hogy a raccsolás ne legyen idegesítő. Ennek a technikáját külön el kellett sajátí­tani. Találnom kellett hozzá valakit, aki szépen raccsol. Találtam is. Da­niela rálátására azonban minden­képpen szükségem volt. Végig ott ült ő is a stúdióban? Minden egyes alkalommal jött ve­lem. Ehhez ragaszkodtam. A Te­mető-könyvét rendező nélkül mond­tam fel. Figyeltem a hangmérnök, Fambauer Péter véleményére, mert ő is pontos észrevételekkel szolgált, de jól jött most egy olyan ember, aki érti is, műveli is ezt a szakmát. Segített, ha elakadtam, s mintha fogta volna a kezem, úgy vezetett végig a regé­ny en. N agy raj ongój a Daniela is Fuks életművének. Rengeteg segítséget kaptam tőle. Komáromi lévén bizonyára ér­tette is a magyar szöveget. Amikor elkezdtük a munkát, a cseh eredeti volt a kezében. De ismerte a magyar szöveget is, mert elolvasta. Szereti Zádor Margit fordítását. He­tente három alkaloriimal hangosan felolvastam nála egy-egy fejezetet. Akkor jött rá, hogy milyen zseniális a magyar fordítás. Samko Tálé és Karel Kopfr­kingl. Két bizarr történet. Mi jön ezek után? Mint hangoskönyv? Előbb el kell távolodnom A hullaégetőtői. Ebben is, akárcsak a Temető-könyvben, van valami megfejthetetlen, nem meg­határozható. Nagyon el kell dobnod a fantáziádat, hogy megtaláld, meg­fejtsed, kiről is szól a történet. Rég­óta izgat a tragikus sorsú Sarah Kane életműve, és El Kazovszkij, az orosz származású magyar festőművész, grafikus, díszlet- és jelmeztervező alakj a. De érdekel a krimiirodalom is, Agatha Christie-t nagyon szeretem. És aki ugyancsak megfogott, az Bor­bély Szilárd. A Nincsteleneket is szí­vesen felolvasnám. A szerző a Vasárnap munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents