Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-24 / 94. szám

www.ujszo.com | 2021. április 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Városon olcsó, falun drága Minden út Csádba vezet, mindegyik busznak ott a végállomása? F ppen nem történt semmi, E amikor Bandika és Ervin összetalálkoztak a kemé­nyítőgyár mögött. Bandika szomorúan újságolta Ervinnek, hogy meghalt az egyik kedvenc afrikai politikusa, Idriss Déby csádi elnök. Azem Bermendao Agouna, a csádi hadsereg szóvivője az állami televí­zióban jelentette be, hogy az elnök az ország északi részén kialakult harcok frontvonalán vesztette életét, ahol a felkelők előrenyomulását próbálták megállítani. Most gondoljon bele, kedves kuzin. Ez az ember éppen most kezdte volna az új ciklusát, ugyanis a nemrég tartott választást is megnyerte. Biztosan sok terve volt még, hiszen mindössze 1990 óta volt elnök. Ervinre teljesen átragadt a szomorúság, és be is vallotta rögvest, hogy Csád neki is az egyik kedvenc országa. Dzsibuti és a Salamon-szi­­getek után Csádot kedvelem a leg­jobban. Bandika először csak meg­értőén bólogatott, majd amikor kiér­tek a cipzáijavító műhely elé, meg­kérdezte, megkérdezheti-e, hogy Er­vin miért éppen ezeket az államokat zárta a szívébe. Ervin sosem volt ilyesmiben szégyellős, el is mondta, azért szereti ezeket az országokat, mert egyrészt nem tud róluk semmit, másrészt sosem találkozik velük a hírekben. Szeretném egyszer vala­hogy meghálálni az ott lakóknak, hogy semmi olyat nem csinálnak, amivel a hírekbe kerülnének. Példát vehetne róluk sok más ország, úgy gondolom. Csád még így is kitűnik közülük, gyerekkoromban ugyanis sokáig nem értettem, miért van min­den buszmegállóra felírva, hogy ÚSAD. Mindegyik buszjáratnak Csádban lenne a végállomása? Tényleg minden út Csádba vezet? Aztán szóltak, hogy ez nem így van, a buszok végállomása nem Csádban volt, hanem az aktuális sofőr háza előtt, este hazaért vele, reggel pedig már indult is, szállította az embereket a munkahelyükre, iskolába, ilyesmi. Ekkor értek oda „A homályos tekintetű homárhoz” címzett lakóte­lepi csapszékhez. Rózsika, a csapos éppen a frissen mosott kockás abro­szokat csipeszelte a szárítókötélre. A két jó barát megtudta tőle, hogy a homár az elmúlt hónapok során tu­lajdonost váltott. Az új vezetőség pedig máris döntött egy új üzletpoli­tikáról, melynek első lépéseként megváltoztatják az egység nevét. Ezután Rózsika törzsvendégei „A rettenthetetlen rókagombához” cím­zett vendéglőben fogyaszthatják ugyanazt, mint ajárvány előtt. Meg lesz minden nap pogácsa, ilyen üvegbúra alatt - sorolta tovább az új korszak új vívmányait a mackónad­­rágos munkaerő. Ervin teljesen fel­­villanyozódott a fejleményektől, és megkérdezte, helyben sütik-e majd a pogácsát. Nem, úgy hozzák, mert pékségük is van - hangzott a válasz. Tudjátok, ezek olyanok, hogy csak azért van kocsmájuk, hogy eladhas­sák ott a pogácsájukat, amelyet abban a pékségben sütnek, ami csak azért van nekik, hogy a kocsmájukba on­nan szállíthassák a pogácsát. Egy euróba fog kerülni darabja. Szerinte­tek sok? Bandika kifújta a füstöt, és annyit mondott: városon olcsó, falun drága. A szerző a Vasárnap munkatársa Bosirov és Petrov orosz titkos ügynökök mesélnek az orosz állami tévének arról, hogy turistaként járják Európát (Cartoon izer) Tizenkót százalék NYERGES CSABA lovákia polgárainak tizenkét százaléka j elölhette be első f"'Wf vagy második helyen a magyar nemzetiséget a népszám- i m látási kérdőíven. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet ÉLJ az Új Szó szerkesztősége készíttetett az AKO közvéle­mény-kutató céggel. A megkérdezettek 9,8 százaléka mondta azt az AK.O- nak, hogy magyar a nemzetisége, és további 2,2 százaléka azt, hogy a nép­­számláláson második helyen jelölte be a magyar nemzetiséget. Mivel közvélemény-kutatásról van szó, a kapott adatok természetesen eltérhet­nek a tényleges számoktól. Azokra még jó ideig várni kell. Azonban a megjósolt eredmény így is nagyon biztató. Erőt, hitet, tá­maszt adhat minden szlovákiai magyarnak. Nekünk különösen, hiszen a létünk függ ezektől a számoktól. Nincs még egy közösség, amelynek a sorsajobban összefonódna a felvidéki magyarság jövőjével, mint a Szlo­vákia egyetlen magyar nyelvű napilapját kiadó alkotóműhelyé. Örömmel tudósítunk arról, ha a magyar iskolák fejlesztik képzéseiket, növelik az oktatás színvonalát annak érdekében, hogy minél több szülő hozzájuk írassa a gyermekét. Külön öröm, amikor arról számolhatunk be, hogy a magyar óvodákban, iskolákban odafigyelnek a szülőföld, a helyi értékek bemutatására, a kötődés erősítésére. Elmondják a gyerekeknek, mit hoztak létre a korábbi generációk a településen, mennyi mindenkire és mi mindenre lehetnek büszkék, miért érdemes helyben maradni, ápolni az éltető hagyományokat. Biztosan a magyar iskolák oktatói is örülnek ezeknek a számoknak, an­nak, hogy van, lehet utánpótlás, és sikeres a fáradozásuk. Nincs még egy közösség, amelynek sorsajobban összefonódna a felvidéki magyarság jö­vőjével, mint a magyar iskolák pedagógusaié. Örömmel tudósítunk arról, ha a szlovákiai magyar pártok olyan haté­kony érdekképviselet létrehozásán fáradoznak, ami lehetővé teszi, hogy újra meghatározó tényezővé váljanak a szlovák parlamentben. Hiszen így lehet a leghatékonyabban dolgozni a Felvidék dinamikus fejlődéséért. Azért, hogy legyen elég vonzó munkahely és jó legyen itt élni. Biztosan a szlovákiai magyar pártok is örülnek ennek az eredménynek, ami sürgeti, hogy pontot tegyenek az erős Szövetségre. Hiszen nincs még egy közös­ség, amelynek sorsajobban összefonódna a felvidéki magyarság jövőjé­vel, mint a szlovákiai magyar közéleté. Örömmel mutatjuk be a szlovákiai magyar kulturális élet sikereit, a ma­gyar színházak kreatív előadásait, az online tárlatokat. Minden művészi megnyilvánulást, ami arról szól, hogyan élhetünk túl nehéz időszakokat, hogyan maradhat meg az emberségünk, identitásunk. Hiszen nincs még egy közösség, amelynek sorsajobban összefonódna a felvidéki magyarság jövőjével, mint a szlovákiai magyar művészvilágé. Örömmel mutatunk'be gazdag életutakat, szép, emberi történeteket jó­­akaratú összefogásokról, amelyek erősíthetik a közösségi érzést. Szép számmal vannak ilyenek. És örömmel számolunk be helyi gazdasági si­kertörténetekről, mert a közülünk kikerülő, prosperáló vállalkozók is ér­demben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jobb élet reményében ne vándo­roljanak el a Felvidékről a szlovákiai magyarok. A sorsunk a saját kezünkben van, hogy valóban lesz-e, marad-e ez a ti­zenkét százalék. Ki más lehetne ebben érdekelt, mint mi magunk, mind­annyian. FIGYELŐ 6 óv az SZFE-maszk miatt késelő férfinek Hat év börtönre ítélte egy budapesti bíróság azt a férfit, aki februárban csak azért késeit meg egy nőt a bu­szon, mert a Színház- és Filmmű­vészeti Egyetem felszámolása ellen tiltakozók SZFE-maszkját viselte. A férfi a maszk láttán feldühödött, kötekedett a nővel, majd megszúrta az arcán. A bíróság megállapította, hogy tettének motivációja a lakos­ság egy csoportja ellen érzett ellen­szenv volt, és „a cselekményt több ember előtt, bennük riadalmat, fé­lelmet keltve” követte el. (mti) A tavalyi volt az eddigi legmelegebb év Európában Talán nem így éreztük, mert kevesebbszer volt, de összes­ségében mégis a legmelegebb év volt, és tovább emelkedett az átlaghőmérséklet. „2020 volt a legmelegebb év Eu­rópában a feljegyzések kezdete óta” - közölte az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata éves klí­majelentésében. Az ősz és a tél soha nem volt melegebb, mint 2020-ban: a téli átlaghőmérséklet 1,4 fokkal ha­ladta meg a korábbi rekordot és 3,4 fokkal az 1981 és 2010 közötti évek átlagát. Különösen magas volt hő­mérséklet Északkelet-Európában. 2020 globálisan is a három legme­legebb évei közé tartozik, és különö­sen aggasztó a hőmérséklet emelke­dése Szibéria sarkvidéki térségében, (átlagban 4,3-6 fokos emelkedés). Az elmúlt 5 év globális átlaghőmérsék­lete 1,2 fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti, az iparosodás előtti át­lagot. Az Északi-sarkvidék eddigi második legmelegebb éve volt a ta­valyi, az 1981-2020-as átlagot 2,2 fokkal meghaladó értékkel. Az üveg­házhatású gázok koncentrációja sem volt még ilyen magas a műholdas mérések 2003-as kezdete óta. Ajárvány itt nem érződik A világjárvány miatti korlátozások sem tudták elejét venni, hogy 2020 a három legmelegebb év egyike legyen - erősítette meg a Meteorológiai Vi­lágszervezet (WMO) is. A járvány rövid távon ugyan csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, de az üveg­házhatású gázok koncentrációja to­vább nőtt. Ráadásul a tavalyi évben az óceáni La Nina-jelenség hűtő hatása is érvényesült, anélkül még rosszabb lett volna a helyzet. Nem irgalmaz Petted Taalas, a WMO főtitkára szerint a jelentés ismét megerősítette, hogy a klímaváltozás irgalmatlan. Fel kell készülni a szélsőséges időjárás­ra, amely milliók halálát és jelentős károkat okozhat. A szakadék szélén vagyunk. Re­kordmértékben olvadnak a jégmezők és a gleccserek, valamint a szárazság, a hőhullámok, az erdő- és bozóttü­­zek, a trópusi viharok szintén rekord­­mértékűek. Hűtő festék Az eddigi legfehérebb festéket ál­lították elő amerikai kutatók, hogy javítsák az épületek hűtését és hoz­zájáruljanak az éghajlatváltozás ke­zeléséhez. Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és ami a lé­nyeg: a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a kör­nyező levegő hőmérsékleténél 4,5 fokkal hidegebbre hűtötte a felüle­teket még közvetlen, erős napsugár­zásban is - írta a The Guardian. A tetők fehérre festése évszáza­dok óta bevett gyakorlat, de az ed­digi legjobb festékek a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza, az ibolyántúli fényt pedig elnyelik, így nem tudják a felülete­ket hűteni. Az új festék csökkent­­heti a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén­dioxid-kibocsátást. Az ultrafehér festéket a hagyomá­nyosakhoz hasonlóan lehet gyártani és árban sem térnek el. A teszteken kopásállónak bizonyult, a tartósságát még vizsgálni kell, ezután lehet tö­megesen forgalmazni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents