Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-22 / 92. szám
6 I RÉGIÓ 2021. április 22.1 www.ujszo.com Érsekújvárban tizenkét történelmi nevezetességre szavazhatnak A zsinagógánál lévő emlékmű is a bemutatott nevezetességek között található (A szerző felvétele) RÖVIDEN Ismét elárasztják az ágrendszert Csallóköz. Április 8-án megkezdődött a szárazföldi Dunadelta ágrendszerének tavaszi mesterséges elárasztása, amely 34 napon át tart majd. A minden évben ismétlődő elárasztás évek óta most először valósul meg magasabb vízhozammal, ami azt jelenti, hogy Doborgaznál eléri a másodpercenkénti 90 köbmétert is. A tavaszi elárasztás a bősi erőmű megépítése előtti természetes állapotot hivatott szimulálni, amikor az Alpokban olvadó hó lezúdult a Dunán és elárasztotta a folyót környező sík területet, életteret adva ezzel a lápos, mocsaras vidéket kedvelő őshonos élőlényeknek és növényeknek. Hála a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ) kezdeményezésének, amely petícióban kérte a környezetvédelmi minisztériumot a vízhozam növelésére, ebben az évben első ízben a ta(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) vaszit követi a nyári elárasztás, amely május 21 -tői június 4-ig tart majd. Ennek még nagyobb, közel másodpercenkénti 120 köbméteresre tervezett vízhozama lesz. Ján Budaj környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy nemcsak Szlovákiában, de egész Európában érzékeljük a klímaváltozás hatásait, éppen ezért a Duna melléki területek magas vízhozamú elárasztásai ezen az európai viszonylatban is kiemelt területeken különösen fontosak. (sk) SZÁZ ILDIKÓ Vetítéssel egybekötött bemutatót tervezett a Háromhidak Polgári Társulás, melyen ötvenhárom történelmi és kulturális nevezetességet mutatott volna be a lakosoknak a Lóg(Új)vár program keretében. Végül online előadást tartottak az érdeklődőknek, és szavazást indítottak arról, mely épületeket, emlékhelyeket tartják jelentősnek, gondozásra méltónak a városban. KE133IH1 Berta András, a Háromhidak Polgári Társulás tagja fotósként dokumentálta az érsekújváriak számára jelentős feszületeket, épületeket, szobrokat. Izgalmas és átfogó prezentációjához Frantisek Dániel helytörténész, a társulás elnöke készített ismertetőt, a szervezők bevonták a fiatalabb generációt, és a húszas éveiben járó Adrián Komaneket kérték fel az ötvenhárom nevezetesség bemutatására. Lebombázták, tönkretették Az Egykor Érsekújvárban előadáson elhangzott, hogy a város lakosai igencsak könnyelműen viselkedtek a város kulturális, történelmi örökségével, és amit nem tett tönkre a szőnyegbombázás, azt az új lakótelepek, városrészek építése során tették tönkre, bontották le. Az értékmentő társulás tagjai a bemutatott emlékhelyekből fotógalériát készítenek, melyet a városházán és a Matica slovenská helyi székházában függesztenek ki. Út menti feszületek titkai Csaknem ezerötszázan tekintették meg az érsekújvári online előadást, a lakosok a történelmi vonatkozású helyek, építmények közül tizenkettőre szavazhatnak. Rendkívül érdekes az érsekújvári út menti feszületek története, melyeket rendszerint közadakozásból, vagy egy-egy házaspár adományából, hálából emeltek. Ilyen a Szentháromság-kápolnánál lévő, vagy az egykori koleratemetőnél lévő feszület, de út menti kereszt került az egykori szegényház, vagy a vesztőhely közelébe is, ám ezek eredetéről a mai lakosok már keveset tudnak. Bemutatták a Szent József köztemetőben lévő, a temető megnyitásakor 1926-ban emelt feszületet, valamint a ravatalozónál lévő fakeresztet, melyet 2011-ben a Háromhidak Polgári Társulás állított a város és az adakozók támogatásával a bombázás áldozatainak emlékére. A három szőnyegbombázás kapcsán elhangzott, hogy a harmadik volt a legiszonyatosabb, hétszáz bombát dobtak le a városra, mintegy négyezer lakos halálát okozva, és csaknem hatezren maradtak hajlék nélkül a városban. A társulás 20lóban felújította Nepomuki Szent János barokk szobrát, melyet 1763-ban állítottak Nyárhídon, Érsekújvár egykori településén. A kis park építésekor azokat a Nyitra folyóban talált, mintegy ötszáz éves téglákat használták fel, melyeket az olasz Baldigar fivérek a várárok megerősítésére használhattak fel. Az árvíz elleni védelem védőszentjének másik szobra a Berek parkerdőben található. Jelentős vasúti csomópont Történelmi nevezetességnek számít Ocskay László kuruc brigadéros 1710-es lefejezésének a helyét jelölő, az egykori vár bástyáinak mintájára készült dombormű a város főterén. Történelmi nevezetesség ma már az 1929-ben gyártott és 1966-ig szolgáló gőzmozdony, amelyet a Háromhidak városrészbe négy évvel ezelőtt helyezett ki a társulás. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épült az állomásnál található víztorony, mely arra emlékezteti az érsekújváriakat, hogy az első vonat 1850-ben haladt át a jelentős csomópontnak számító vasútállomáson, és az utasokat cigány muzsikával fogadták. Az állomást később bombatalálat érte, csak a víztorony maradt fenn. Az új vasútállomást 1971-ben építették. Éddig többen is szavaztak már az utolsóként, ötvenharmadikként bemutatott Kálvária melletti kútra. Azon tizenkét ásott kerekes kút egyike, amelyet az egykori várban használtak. Az eredeti kerekes kutat 1910-ben alakitották át, és előszeretettel fogyasztották vizét a lakosok, valamint a Kálváriára érkező zarándokok. A hatvanas évek óta nem működő kutat a közelmúltban javították meg, és az érsekújvári önkéntesek a részvételi költségvetésből kapott támogatásból parkosították a környéket. • Bemutatjuk a Felvidék borászatait • Mii tervez a Szlovákiai Magyar Borászok Polgári Társulása? • 7 felejthetetlen célpont szőlőhegyi túrázóknak Keresse az újságárusoknál az Új Szót április 28-án, szerdán!
