Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-22 / 92. szám
www.ujszo.com | 2021. április 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kancellár kerestetik Kormányzó erővé léphetnek elő a Zöldek Németországban ff sszel véget ér egy korszak O Németországban: 16 év után új nevet kell megtanulnunk, nem Angela Merkel lesz a kancellár. Jó eséllyel a CDU/CSU kereszténydemokratapártszövetség adja a következő kancellárt is, így aztán jelöltekben sem volt hiány. Merkel eredetileg Annegret Kramp-Karrenbauert jelölte utódjának, de az ő támogatottsága gyorsan összeomlott a CDU/CSU-ban, és világossá vált, új listavezetőre van szükség a szeptemberi választásra. A CDU-ban folyó kemény csatát januárban Armin Laschet, Észak- Rajna-Vesztfália miniszterelnöke nyerte, és úgy tűnt, ezzel a CDU7 CSU pártszövetség kancelláijelöltje is megvan. Ám Markus Söder, a bajor CSU testvérpárt elnöke szintén kancellári álmokat dédelgetett, és nyilvánvalóvá vált, hogy megküzdeni is kész érte. Söder pozíciója nem volt könnyű, mert a kétpárti szövetségben a CSU a kisebb partner, és a múltban csak kétszer adott kancelláijelöltet. Helmut Kohlnak és Angela Merkelnek köszönhetően pedig az elmúlt évtizedekben a nagyobb testvérpárt dominált, de a CDU-nak most nincs hasonló kaliberű politikusa. Ajelölt, Armin Laschet sok csatát megélt veterán, például 2017-ben nehéz helyzetből tudott választást nyerni Németország legnépesebb tartományában. De nem tartozik a karizmatikus politikusok közé, így a német közvélemény nem igazán tudja kancellárként elképzelni. Viszont a CSU vezetőjének, Markus Sódernek tagadhatatlan bajor karizmája van és sikeresen ápolja a határozott vezető imázsát, még akkor is, ha a CSU az utolsó bajor tartományi választáson nagyon leszerepelt. A polgárok egyértelműen Söder oldalán állnak, a közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU választóinak 72 százaléka őt tartja alkalmasabbnak a kancellári posztra. De ez nem volt elég, ugyanis a CDU vezetése nagy többséggel kiállt Ármin Laschet mellett. Épp ideje volt, hogy a CDU/CSU a héten lezárta a kérdést, mert az immár legnagyobb vetélytárs, a Zöldek minden különösebb dráma nélkül Annalena Baerbockot választották kancelláijelöltnek. A Zöldek hűek maradtak modem progresszív imázsukhoz: egy fiatal nőt indítanak. Ráadásul a Zöldek társelnöke, Robert Habeck elegánsan utat engedett Baerbocknak, ami erős kontraszt a kereszténydemokrata pártszövetségben zajló ádáz küzdelemmel. A felmérések szerint a Zöldek már Németország második legerősebb pártja, és csak neki van esélye, hogy esetleg a CDU/CSU nélkül alakítson kormányt. A Zöldek az elmúlt években felnőttek a feladathoz, és sikeresen használják ki, hogy a fiatal választók számára egyre fontosabb a környezetvédelem. Mindamellett a Zöldek pragmatikusak is tudnak lenni, tartományi szinten a kereszténydemokratákkal és a baloldali pártokkal egyaránt képesek együtt kormányozni. A két legerősebb német párt tehát ellentétes kancellárjelölttel kezdi a kampányt. Míg Armin Laschet egyértelműen a jelenlegi politikai status quo képviselője, Annalena Baerbock a változásé. Hogy ennek mi lesz a végeredménye, nehéz megjósolni. De egyre több választó fárad bele a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták közös kormányzásába, ezért a Zöldeknek ősszel jó esélyei lehetnek, persze a járvány ott is alaposan beleszólhat a dolgokba. Például sokat javíthat a kereszténydemokraták kilátásain, ha a nyár végéig sikerül beoltani a felnőtt lakosságot. Csak egy dolog biztos, az elkövetkező hónapok a kereszténydemokraták és a Zöldek küzdelméről fognak szólni, a többi pártnak nincs esélye kormányalakításra. DUDÁS TAMÁS Matoviéés Babiá (Cartoonizer) A robbanás fényében FELEDYBOTOND Joe Biden alig három hónapja amerikai elnök, de meghúzott pár új határvonalat. A NATO-szövetségesek friss fellépése az európai orosz kémjátszmákkal szemben részben az amerikai erősítés gyümölcse lehet. Emellett ellenlépés, hogy az oroszok figyelmét megossza, az új ukrán konfliktus helyett. Abban pedig csak reménykedhetünk, hogy az európai orosz befolyásépítésre ezúttal már stratégiai figyelem irányul. A Csehországban elkövetett robbantásról már tudjuk, hogy az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) 29155-ös egységének akciója volt. Az eddig azonosított elkövetők között feltűnnek a későbbi salisburyi orosz ügynökök, akik Szergej Szkripalt mérgezték meg Novicsokkal. Mindezt a megbízhatónak tekintett Bellingcat tényfeltáró szervezet is megerősítette, a cseh források mellett. De a valódi mintázat nem a csehországi robbantásból látszik, hanem annak fényében: 2014-től az orosz befolyásolási kísérletek újabb fokozatra kapcsoltak. Emlékezetes, hogy abban az évben kezdődött az ukrajnai konfliktus, és a Kremlnek bőven volt oka arra, hogy újabb frontokat nyisson. Orosz műveletek egész sorát láthattuk ezután Európában: a Szkripalféle gyilkossági kísérlet mellett több orosz emigránst sikeresen likvidáltak Nagy-Britanniában, Bécsben és Berlinben; a német Bundestag informatikai rendszerét feltörték, az amerikai energetikai rendszerbe kiberfegyvereket telepítettek, az észak-macedóniai NATO-csatlakozást minden eszközzel gátolták, a menekültválság óta elképesztő dezinformációs kampányokat finanszíroznak, és ez így volt azóta minden nagyobb választásnál, kezdve az Egyesült Államoktól Franciaországon át a brexitnépszavazásig. Ehhez hozzátehetjük azt a több mint háromtucatnyi kiemelt és folyamatos katonai erőfitogtatást (légi és tengeri műveletek, légtérsértések), amelyek egy része különösen kockázatos volt. Az eredmény? Svédország újra fegyverkezni kezdett, a finnek rengeteget gyakorolnak, a norvégok felajánlották az összes repülőterüket és kikötőjüket az amerikaiaknak. A Fekete-tenger felvonulási területté vált, a kibertérben pedig dagad a háború. Mindenki többet költ védelmi kiadásokra, felpörgött a fegyverbiznisz. Mégis, az Éurópai Unióban minden tagállami szinten ragad. Nincs érdemi összefogás, Moszkva mindig eléri, hogy bilaterálisán működhessenek a kapcsolatai. Ehhez persze szükség van arra, hogy európai döntéshozókat vásároljanak meg az oroszországi energiaszállításokkal, és radikális csoportokat finanszírozzanak. Sikeresen polarizálták a kérdést, hogy ki oroszbarát, és ki ellenfél. így a tényszerű vita lehetetlenné vált, nincsenek árnyalatok, és persze évek óta jóval kisebb az esélye egy európai összefogásnak. Amíg az orosz ügy ideológiai üggyé silányul, addig Moszkva osztja a lapokat, és nem fordítva. így a németek egyedül megépítik az Északi Áramlatot, a középeurópai országok még mindig külön-külön egyezkednek a gázárakról és atomerőművekről, sem érdemi szankciók nincsenek, sem döntő lépés az ukrán vagy épp a fehérorosz ügyben. Még csak patthelyzet sincs, hanem egyszerűen működik az orosz szalámitaktika az európai összefogással szemben. (Megjegyzendő: a kínaiaknak is bevált a recept.) A kiutasított orosz diplomaták sora (Csehországból, Lengyelországból, Bulgáriából, nemsokára talán Szlovákiából) jelez egy pillanatnyi fellángolást. De mire lesz ez elég? A német-francia tengelynek előbb erőt kellene mutatnia, hogy utána egyezkedhessen az oroszokkal, az európai érdekek mentén. Nyilvánvaló, hogy európai erő nélkül csak az orosz érdekek szerint lehet egyezkedni a Kremllel. Az őszi oroszországi választás nem segít: Putyinnak a hatalma, befolyása, vagyonának megtartása a tét, ezek miatt pedig kevés dolog lehet számára túl drága. A Covid utáni európai gazdaság viszont keresi az orosz piaci lehetőségeket, ez pedig nehezíti már a középtávú stratégiák alkalmazását is. Hiszen a rövid távra választott politikusok aligha merik meglépni, hogy vállalva néhány szűkebb esztendőt megteremtsék egy barátságosabb orosz rezsim kialakításának körülményeit. Márpedig enélkül Putyin még akár több mint egy évtizedig politikai tényező maradhat a titkosszolgálati, harcászati és egyéb műveletek fokozása árán. a rács mögött Embereink Azért a parlamentben ie zajlik az élet, például már nemcsak a Smer, hanem a Sme rodina is megpróbálja kihozni a vizsgálati fogságból az őrizetbe vett embereit. Még akkor is, ha ennek újabb kormányválság lesz az ára. „Persze Boris Kollár nem állhat ki a kamerák elé és nem kiabálhatja azt, amit Fico, hogy a politika irányítja a rendőrséget, az pedig lecsap és őrizetbe veszi a kormány ellenfeleit. Hiszen a Sme rodina is a kormány része” - úja a Denník N kommentárja. Konkrétan Vladimír Pcolinskyról, az SIS vizsgálati fogságba helyezett igazgatójáról van szó. Bár Robert Fico 12 évig kormányzott, és az alatt egyszer sem említette, hogy túl szigorú és hosszú a vizsgálati fogság Szlovákiában, de már annyi emberét vitték be, hogy elő kellett állnia egy törvénymódosítással, amivel hamarabb ki lehet hozni őket. És Pcolinsky miatt most találkoztak az érdekei a Sme rodináéval. Mivel az ellenzéki Smer javaslatát el tudta kaszálni az igazságügyi minisztérium, Kollárék szinte teljes mértékben átvették azt és a sajátjukként teijesztették elő. A vizsgálati fogság lerövidítését javasolják 7 hónapról 3-ra. „A Sme rodinát nem érdekli, hogy ez hogyan befolyásolná a többi bűnügy kivizsgálását, és olyan gyanúsítottak, vádlottak szabadlábra kerülésétjelentené atárgyalásig, akik befolyásolhatják a tanúkat vagy az eljárást. A lényeg, hogy velük együtt Pcolinsky is kijönne a rács mögül. Ezzel a Sme rodina csak igazolja, hogy ugyanolyan párt, mint a Smer, a létrehozását, a felépítését, céljait és működését tekintve egyaránt. Elejétől fogva tudni lehetett, hogy a Sme rodina a leggyengébb láncszeme ennek a kormánykoalíciónak, de Matovic miatt idáig ez is elfelejtődött” - úja a lap. ' (úsz) FIGYELŐ Nyomkövető a durva élettársnak Elektronikus nyomkövetők használatát vezetik be Romániában a családon belüli erőszak visszaszorítására, a távoltartási végzések hatékonyabb érvényesítését remélik az intézkedéstől. A tervezetet előkészítő liberális párt képviselője az Adevarul című lapnak elmondta, apró lépésekkel, fokozatosan javítottak a szabályozáson. Az erőszakoskodó házastársat 2012 óta lehet távoltartási végzéssel eltávolítani az áldozat közeléből, 2018 óta pedig a bántalmazót azonnal kitilthatják egy ötnapos ideiglenes rendelettel akár a saját lakásából is. Rendőrségi statisztikák szerint azonban egyetlen év alatt több mint ezer végzést szegnek meg a bántalmazok. Most az agresszorra rögzített lábbilincs GPS-adatai alapján a rendszer azonnal riasztja a rendőrséget, ha az illető a megsérti a védelmi távolságot, így a legközelebbi járőr még idejében közbeléphet. A rendszer telepítésének és ötszáz lábbilincs beszerzésének költségét az első ötéves kísérleti fázisban 3,5 millió euróra becsülik. A 2014-ben készített felmérésében részt vevő romániai nők 24 százaléka állította, hogy fizikai és/vagy szexuális erőszakot szenvedett el partnerétől. (MTI)
