Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-17 / 88. szám
8 I RÖVIDEN Kína nagy barátja Magyarország Brüsszel. Az Európai Unió szerette volna elítélni Kínát azért, mert Hongkongban továbbra is egy önkényeskedésre lehetőséget adó törvény alapján tartóztatna le ellenzéki politikusokat. Magyarország miatt ez lekerült a napirendről. A tervek szerint a jövő héten hétfőn tartandó uniós külügyminiszteri ülésen döntöttek volna erről az állásfoglalásról, azonban Magyarország arra hivatkozva, hogy az „EU-nak már így is túl sok vitája van Kínával”, leállította ezt a folyamatot. Külügyi kérdésekben csak egyhangúsággal, tehát valamennyi tagállam támogatásával lehet döntést hozni, Magyarország pedig nem első esetben blokkolja ezzel a módszerrel az EU egységes nemzetközi fellépését. (hvg, ú) Hongkongi tüntető börtönbüntetése Peking. 20 hónap börtönbüntetésre ítélték Jimmy Lai hongkongi médiamogult illegális tiltakozás szervezése és a megmozduláson történt részvétel miatt. A 73 éves Jimmy Lait, aki a hongkongi demokráciapárti mozgalom egyik lapja, az Apple Daily tulajdonosa, egy 2019. augusztus 18-i, engedély nélküli tüntetés miatt mondták ki bűnösnek. A kérdéses gyülekezésen 1,7 millióan tüntettek a hongkongi kiadatási törvény utóbb visszavont módosítási tervezete ellen, amely lehetővé tette volna gyanúsítottak kiadását a szárazföldi Kínának. (MTI) Irán 60 százalékra dúsított uránt Teherán. Irán 60%-ra dúsított uránt állított elő -jelentette be a kemény vonalasnak számító Mohammed Kalibaf, az ország parlamentjének elnöke, aki korábban a Forradalmi Gárda parancsnoki tisztét is betöltötte. Iránban júniusban tartanak elnökválasztást, és elemzők Kalibafot is lehetséges indulónak tartják. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes a hétenjelezte, hogy az iszlám köztársaság 60%-os urándúsításba kezd, nem sokkal azt követően, hogy vasárnap szabotázs miatt bekövetkezett, nagy erejű robbanást jelentettek a natanzi nukleáris létesítményből. A támadással Teherán Izraelt vádolja. (MTI) Iszlamisták kincsei kerültek elő Bagdad. Az észak-iraki Moszul romjai között felfedezték az Iszlám Állam dzsihádistáinak egyik kincstárát. A terrorszervezet volt székhelyén, az egyik összeomlott épület alatt iraki biztonsági erők 1,59 millió dollár készpénzt, több kilogramm ezüstöt és aranyérméket találtak. A szélsőségesek bankját egy bejelentés alapján sikerült megtalálni. A pénzt és a nemesfémeket az iszlamisták minden bizonnyal a helyi lakosoktól kobozták el. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 17. I www.ujszo.com Ukrajna atomfegyvert szeretne ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez - mondta a berlini ukrán nagykövet a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban. Keleti szomszédunk 1994-ben mondott le végleg az atomfegyverek birtoklásáról. Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a 90 ezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Műholdas felvételek szerint az orosz hadsereg jelentős számú hadi eszközt, köztük kis hatótávolságú ballisztikus rakétákat vonultatott fel az ukrán határtól 200 kilométerre. Valós orosz fenyegetós Ez a művelet a közkeletű német vélekedéssel szemben nem csupán „erőfitogtatás vagy kardcSörtetés”, hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása. Kifejtette, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A nyu-A géppuska már nem elég Ukrajna megvédésére? (TASR/AP) menti választást tartanak Oroszországban. A felmérések szerint Putyin elnök és a kormánypárt népszerűségi mutatói meglepően gyengék, és az utóbbi időben egyre nagyobb és egyre bátrabb ellenzéki tömegtüntetések zajlottak több orosz nagyvárosban. A nemzeti érzelmekre ható, patrióta katonai akció mindig sokat lendít a kormány megítélésén, így volt ez a krími beavatkozás esetén is. Az erődemonstráció további oka lehet, hogy Joe Biden beiktatásakor keményebb Oroszország-politikát ígért, mint amilyet elődje, Donald Trump folytatott. Az ukrajnai lépés sokak szerint egyértelmű jelzés Washingtonnak, hogy Moszkva nem tűri a leckéztetést, illetve keményen megtorolja az orosz érdeksérelmeket. gáti szolidaritásról biztosító szavak mellett modem fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez - mondta a diplomata. Jelezte: hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna „nukleáris státuszának” megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését. Nukleáris hatalom volt Ukrajna az 1994-es budapesti memorandum nevű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó-egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát. A szerződés biztonsági garanciái Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán területi integritását vagy politikai függetlenségét érintő fenyegetés, illetve erőszak alkalmazása esetére vonatkoznak. Ukrajna ennek eredményeként 1994 és 1996 között leszerelte a világon a harmadik legnagyobbnak számító nukleáris fegyverarzenálját. Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel. Moszkva szempontjából fontos politikai ösztönző lehet a katonai lépésre, hogy szeptember 19-én parla-Lezárt Kercsi-szoros Az ukrán külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki, miután Oroszország bejelentette, a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi- és egyéb hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva. A kijevi tárca felhívta a figyelmet arra, Oroszország az ilyen cselekedeteivel ismételten megsérti a nemzetközi jogi normákat és alapelveket, bitorolja Ukrajnának mint part menti államnak szuverén jogát, mivel éppen Ukrajna jogosult a hajózást szabályozni a Fekete-tengernek azon a részén. Kijev emlékeztetett arra, az ilyen cselekedetek megsértik a hajózás szabadságának jogát, amelyet nemzetközi dokumentumok szavatolnak. (MTI, ú) Hevesen reagált Oroszország az új szankciókra Erőt mutat. Joe Biden amerikai elnök a szankciók bejelentésekor. (tasr/ap) Az USA nem kívánja, hogy Moszkva és Washington között elmérgesedjen a feszültség, dacára az ellene bevezetett friss szankcióknak - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök. Moszkva válaszul elküldi az amerikai a nagykövetet és 10 diplomatáját. Washington/Moszkva. „Az Egyesült Államok nem akarja az eszkaláció és konfliktus körforgását elindítani Oroszországgal. Stabil, kiszámítható kapcsolatokat szeretnénk” - mondta Joe Biden. Az amerikai elnök egyben figyelmeztette Moszkvát, hogy amennyiben folytatja „beavatkozását az amerikai demokráciába, kész további válaszintézkedésekre”. Hangsúlyozta, hogy az új szankciók jóval súlyosabbak is lehettek volna. „Tovább is mehettünk volna, de letettem erről. Úgy döntöttem, hogy arányos választ adunk” - tette hozzá. Csütörtökön kiderült, az amerikai kormány pénzügyi szankciókat léptet életbe Óroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra. Az elnöki rendeletet részletező közleményben a kormány egyértelműen az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SVR) és a Cozy Bear és Dukes nevű orosz hackercsoportokat teszik felelőssé azért az átfogó, tavalyi kibertámadásért amelynek során a SolarWinds nevű szoftver felhasználásával számítógépes bűnözőknek sikerült behatolniuk az Egyesült Államok kormányzati intézményeinek és kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeinek számítógépes hálózatába. Varsót becsméreltók A NATO-tagországok támogatása az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók ügyében modem „vazallusság” - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arra reagálva, hogy Varsó kiutasított három orosz diplomatát, több országban pedig bekérették az orosz nagykövetet. „A NATO- országok láncreakciója az amerikai szankciók támogatására az erkölcstelen blokkfegyelem megnyilvánulása, amikor a döntéseket nem valós tények alapján, hanem parancsra hozzák meg, álszolidaritást kifejezve. Ez nem szolidaritás, de még csak nem is kampányszerűség. Ez 21. századi vazallusság” - mondta. Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke azt mondta, Lengyelország az Egyesült Államok „igazi vazallusaként” viselkedik, és „nem akar elmaradni a washingtoni nagy testvértől” sem a retorikában, sem a tettekben. A politikus szerint Varsó „ruszofób” gesztusa, amelyre semmi oka sem volt, „tovább mélyíti a szakadékot” az orosz-lengyel viszonyban. Szluckij ellenlépéseket helyezett kilátásba. Visszavágott a Kreml Moszkvában Washington lépése miatt a külügyminisztériumba kérették John Sullivan amerikai nagykövetet. Ott a tárca tájékoztatása szerint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes közölte vele, hogy ellenintézkedések sorozata jön, amelyekért Washingtont terheli a felelősség, amely „azzal a bejelentett szándékával ellentétben, hogy pragmatikus kapcsolatokat építsen ki Oroszországgal, újabb súlyos csapást mért rájuk”. Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra, azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, utazzon haza konzultációra, és kiutasít további 10 amerikai diplomatát-közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hozzátéve: Varsó hasonló intézkedésére válaszolva kiutasít három lengyel diplomatát. Pénzügyi korlátozások Londoni pénzügyi elemzők véleménye szerint a Moszkva ellen csütörtökön bejelentett új amerikai szankciók lényeges vonása, hogy a csomag pénzügyi része nem érinti az orosz szuverén adósságeszközök másodpiaci forgalmazását, és ha ez a jövőben is így marad, a piaci hatás várhatóan korlátozott lesz. Liam Peach, az egyik legnagyobb, londoni központú globális pénzügyigazdasági elemzőház, a Capital Economics közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó közgazdásza a szankciók utáni helyzetértékelésében kiemelte: az intézkedéscsomagnak - gazdasági és piaci szempontból - a diplomáciai résznél súlyosabb eleme az, hogy június 14-től amerikai pénzügyi szolgáltatók nem vehetnek részt a rubelben denominált orosz szuverén adósság elsődleges piaci forgalmazásában. Az elemző szerint ugyanakkor hangsúlyozni kell azt is, hogy az amerikai kormány nem élt a gyakran „nukleáris opcióként” emlegetett eszközzel, vagyis nem terjesztette ki a pénzügyi szankciókat az orosz államkötvények másodpiaci forgalmazására. A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltatási csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az amerikai intézkedések nem fenyegetik Oroszország pénzügyi stabilitását, de az orosz jegybank valószínűleg pótlólagos támogatást kíván nyújtani a piacoknak. (MTI)
