Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-17 / 88. szám
www.ujszo.com | 2021. április 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Birkák a nyájban? Ha a volt kormányfő közönséges, sértő és megalázó a közbeszéd is BOLEMANT LILLA C -vitamint vagy vizet adnak be az orvosoknak - mondja egy ismerősöm, arra utalva, hogy az orvosok is egy világszintű összeesküvés részei, és ahhoz, hogy rávegyék az embereket az oltásra, nekik is példát kell mutatniuk, mintha beoltatnák magukat. Egy éve az a hír járta, hogy az orvos pénzt kap, ha a halál okaként a Covid-vírust írja be. De kitől is? Az a rengeteg titkos információ, ami a világhálón kering! Egy idő után elment a kedvem, hogy megpróbáljak bárkivel is vitatkozni, higgye már el, hogy amibe belehalt a rokona, az nem influenza volt, és a krónikus betegségével még élhetett volna soksok évig. Javasoltam, hogy több forrásból is tájékozódjon, és akkor a valósághoz közelibb képet kap. Ez sem segített, csupán azt értem el, hogy én kaptam sokkal több videót, cikket, amik arról szóltak, az oltóanyag nem hatékony, csupán birkaként akolba akarják terelni az emberiséget. Hát persze! Hiszen nyáj immunitásról beszélnek. És ki akar birka lenni? Mindenkinek legyen szabad választása! Erről szól az a beadvány is, amit a hágai nemzetközi bírósághoz nyújtott be szlovák állampolgárok egy csapata azzal, hogy akaratuk ellenére egy orvosi kísérlet része voltak, amikor kötelezően részt kellett venniük az országos tesztelésen. Ezeknek a vírustémában (és minden egyébben) „tudományosan” tájékozott embereknek csak az nem jut eszükbe, hogy a viselkedésükkel ők korlátoznak másokat - mert ugye abból a szempontból is nézhetjük a dolgot, hogy aki beoltatja magát, az szeretné magát védettnek érezni. De ha körülötte veszélygócok szaladgálnak, akik meg vannak győződve, hogy az ő immunrendszerük tökéletes és nincs szükségük oltásra, akkor a beoltott is veszélybe kerül. Hasonlóan terjedő veszély, ahogyan az exminiszterelnök próbálja félrevezetni az embereket. Minősíthetetlenül sértő, megalázó kijelentéseket tesz olyan szakemberekre, orvosokra, tudósokra, aki életüket a tudománynak szentelik, és keresik az utat a járvány leküzdésére. Az ország vezetői adják meg az alaphangot. Ha olyan közönségesek, amilyen a volt kormányfő, közönséges, sértő és megalázó a közbeszéd is, a közönséges, buta emberek megengedik maguknak, hogy bárkit gyalázatos módon bántalmazzanak. Igen, szóbeli bántalmazás az, ahogyan például az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal vezetőjét, családját és alkalmazottait rágalmazza a „vezető”. Ennek hatására naponta kapnak fenyegető, durva hívásokat, mert nem engedélyezik a Szputnyik használatát, miközben ez nem is az-ő dolguk. Hiszen az oltóanyagot a miniszter rég engedélyezhette volna. Hol is van a gond? Sajnos még a magasan képzett, intelligensnek látszó emberek között is sokan Vannak, akik féligazságoknak, álinformációknak, összeesküvéselméleteknek hisznek. Talán valami hiányzik az életükből, valamit keresnek, a megértést, az elismerést, a szeretetet. Úgy érzik, itt megkaphatják? Vagy az összetartozás érzését, a nyáj szellemet keresik? A vezér már megvan hozzá. Csak követni kell, lehetőleg gondolkozás nélkül. Az első ölelés (Mads Nissen - TASR/AP) Járvány, remény, ölelés az év fotóján Adón Mads Nissan felvétele nyerte a World Press Photo versenyen az óv fotója díjat. A szeretetet és együttérzést szimbolizáló képen egy brazil idősotthonban a hónapokig tartó izolálás után először ölel meg egy nővér egy 85 éves asszonyt az úgynevezett ölelőfüggöny védelmében, és az átlátszó függöny sárga szegélye pillangószámyként veszi körül őket. „Életünk ikonikus képe, rendkívüli pillanat. Látjuk a kiszolgáltatottságot, a szeretetet, a veszteséget, az elválást, a pusztulást, de ami fontos, a túlélést is. Szárnyakat, a repülés és a remény szimbólumát”-írta a zsűri. (MTI) Az ukrán határon Európáról van szó BRAUNSTEINER ÁRON Viszonylag sokat olvashattuk az utóbbi napokban Joe Biden amerikai elnök nevét, főleg az Oroszország elleni szankciók és az afganisztáni haderőkivonás kapcsán. De nem csak Biden és az Egyesült Államok a főszereplő, hiszen mindkét lépés koordinálva volt a NATO-val. A közös sajtótájékoztatón Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-fötitkár - lényegében Európát képviselve - hangsúlyozta a közös döntések fontosságát, ahogy a bevonuláskor, úgy a kivonuláskor is. Európában sokan pont ezt várták a Biden-kormánytól, a visszatérést a kedélyes atlanti kapcsolatokhoz. Trump alatt az Egyesült Államok sokszor egyoldalú döntéseket hozott, az európai államfők a Twitteren tudtak meg bizonyos lépéseket, új irányokat. ANATO-n belül is ellenséges volt az elnök, a védelmi kiadások emelését követelte az európai tagoktól. Az tény, hogy az Egyesült Államok többet költ a hadseregre, mint az összes többi NATO-tagállam együtt, és sok tagállam nem teljesíti a megegyezés szerinti minimális 2 százalékos kiadást. Viszont Biden tudja, hogy megéri ez a különbség, mert míg az US A a védelmet biztosítja Európa számára, addig Európa a legitimitást. 2001. szeptember 11 -e után az afganisztáni invázió óriási legitimitást nyert azzal, hogy nem egyedül tette az amerikai hadsereg, hanem az egész NATO, a szerződés 5. cikkelye alapján. Az más kérdés, hogy a lassan húsz éve húzódó konfliktus mostanra nagyon alacsony támogatottsággal bír. A szeptember 11 -i terrortámadások után érthetőnek tűnt sokak számára, és most is inkább az iraki háborút emlegetik nagy baklövésként és félrevezetésként. Ma már legendásak azok az ENSZ-ülések, ahol hamis bizonyítékok alapján próbálta a Bush-kormány meggyőzni a nemzetközi közösséget a megszállás szükségéről. Ugyan a beavatkozás körüli vita és a nem egységes NATO-fellépés joggal rontotta az iraki invázió legitimitását, végül az USA és a „limitált tettre készek koalíciója” mégis elkezdte az iraki háborút. De így is koalícióra volt szükségük, nem tudtak egyedül lépni. Amikor az utóbbi négy év alatt Trump egyedül hozott döntéseket, romlott az ország iránti bizalom és a nemzetközi elismertsége is. Nem egy elemző figyelmeztetett az izolálódó USA lépései kapcsán, hogy azok nem az erőt sugallták, hanem pont a gyengeséget. Kína, Oroszország és Washington más riválisai felbátorodva nézték ezt az elkülönülést. A Biden-kormány talán legkomolyabb nemzetközi lépése eddig a Kína elleni szankciók voltak. Nem azért, mert különlegesen agresszívak vagy merészek, hanem mert az EU-val és Nagy-Britanniával egyeztetve lettek kiszabva. Ezek a nyugati szankciók az első ilyen koordinált lépések 1989 óta Kína ellen. A szövetségesekkel való kapcsolatok ápolásának egy példája az orosz szankciókban látható. Ugyan a kongresszus felhatalmazta Bident az Északi Áramlat 2 földgázvezeték szankcionálására is, ez mégsem került bele a végső csomagba, mert az érintett németek ellenezték. A NATO-cinikusok körében ez az észak-atlanti együttműködés elavult, haszontalan. Viszont az orosz csapatösszevonások az ukrán határon megint csak emlékeztetnek a NATO eredeti küldetésére - Európa védelmére. Emlékeztet arra, hogy Európa az Egyesült Államokra hagyatkozik a védelem terén, és a kapcsolat ugyan nem mindig rózsás, reálpolitikai szinten maradt a régi mondás: „Ez van, ezt kell szeretni”. És jobb, ha a szövetségesünk legalább meghallgat minket. FIGYELŐ Gyász helyett szappanoperát! Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez a Fülöp herceg halálhíre utáni műsorváltozások miatt. II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el. A BBC közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem. A társaság a halálhír bejelentése után összes hazai televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és a herceg halálával kapcsolatos híreket, emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített. A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását aznap felfüggesztették. A változás miatt elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef fözővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át. A médiatársaság beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején. A BBC szabadkozva azt írta:,.Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki”. A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy „néhány néző” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra. A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt. (MTI)
