Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-14 / 85. szám

141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. április 14. I www.ujszo.com Különös, sokszínű légkör egy exobolygó körül Egy exobolygó körül szokat­lanul sokszínű légkört fedeztek fel az olaszországi Galileo Nemzeti Teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo - TNG) se­gítségével. A víz mellett öt további mo­lekulát tartalmaz az atmoszféra a nemzetközi kutatócsoport közlése szerint. Az Osztrák Tu­dományos Akadémia Űrkutató Intézetének (IWF) részvételé­vel zajlott kutatás eredményeit a The Nature című tudományos folyóiratban mutatták be. A tudósok azt remélik, hogy olyan bolygóra bukkannak a Naprendszeren kívül, amely hasonlatos a Földhöz és ame­lyen akár az élet bizonyos for­mái is megtalálhatók. Sok eddig felfedezett exobolygó „forró Jupiterre” hasonított. A most vizsgált HD209458b jelű bolygó is ezek közé tarto­zik. Bár életre nem alkalmas égitest, légköre és keletkezési története érdekes a szakértők számára. A La Palma szigeten lévő TNG segítségével megvizsgálták a bolygó légkörét és öt szenet és nitrogént tartalmazó molekula­fajtára bukkantak a víz mellett: szén-monoxidot, hidrogén-cia­­nidot, metánt, ammóniát és ace­tilént találtak. Ez arra utalhat, hogy a bolygó a csillagától nagyobb távolság­ban jött létre, majd közelebb került hozzá - mondta Luca Fossati, a grazi intézet kutató­­csoportjának vezetője, a tanul­mány társszerzője. Ez az egyik első exobolygó, melyet már 20 évvel ezelőtt fel­fedeztek. Mérete és tömege nagyjából a Jupiterével azonos, de 20-szor közelebb kering anya­csillagához, mint a Föld a Nap­hoz. Ennek megfelelően ez az Orion csillagképben megtalálha­tó bolygó szélsőségesen forró: a tudósok becslése szerint mintegy 1800 Celsius-fokos. (MTI) A dinoszauruszok koponyájának különös díszítettsége ÖSSZEFOGLALÓ A dinoszauruszok számos csoportjánál a koponyán kiilönfále alakú, máretű ás funkciójú csontkinövásak találhatók: különös tarájok, tülkök, tüskák, gallérok vagy piramis alakú kidudorodások. Egy klasszikus példa a Tricera­­tops (képünkön), amelynél az 1 mé­ter átmérőjű, nyakat védő csontpajzs előterében három, támadásra és vé­delemre egyaránt alkalmas csontos szarv mered előrefelé. De nem csak a Ceratopsiáknál találunk ezen a té­ren változatosságot. Koponyadíszí­tettség tekintetében az egyik leg­markánsabb csoport a páncélos di­noszauruszoké, ennek kialakulását és egyedfejlődésen keresztüli válto­zását még alig vizsgálták. A bakonyi dinoszaurusz-lelő­helyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz leletanyaga egyedül­álló lehetőséget biztosított az ELTE Őslénytani Tanszék és a kanadai Guelph-i Egyetem munkatársainak, hogy jobban megértsék a közel 130 millió éven keresztül létezett cso­portnál e csonttani jellegzetesség ki­alakulását, változatosságát és lehet­séges szerepét. „Az elmúlt 20 év kutatásainak kö­szönhetően mára több részleges ko­ponya és töredékes koponyaelem került elő Iharkútról, melyek ennek a négyméteres, tüskés növényevő különböző fejlettségű egyedeihez tartoztak: amíg a legkisebb koponya alig volt 15-17 cm, a legnagyobb el­érte a 35-40 cm-f ’ - mondja a kuta­tást vezető Ősi Attila paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékét ve­zető egyetemi tanár. Magyar János és Rosta Károly, az ELTE Őslénytani Tanszék munka­társai a koponyák egyes darabjairól háromdimenziós rekonstrukciókat készítettek, melyeket aztán digitáli-Bizonyítást nyert, hogy a mai hüllőknél tapasztalható folyamatokhoz hasonlóan a páncélos dinoszauruszoknál sem egyetlen folyamathoz kötődött a koponyadíszítettség kialakulása (Shutterstock) san összeillesztve és a hiányzó ré­szeket kitöltve, a létrejött koponya rekonstrukciókon össze tudták verni azok kiterjedését és alakját. A kuta­tócsoport a budaörsi Zeiss CT- berendezésével megvizsgálta a csontok belső szerkezetét is, így az alig egytized milliméteres digitális szeletekből megismerhették, milye­nek is ezek a 85 millió évvel ezelőtti csontok belülről. A kutatásban részt vevő Matthew Vickaryousszal, a Guelph-i Egye­tem professzorával közösen hason­lították össze az Észak-Amerikából ismert Euoplocephalus-koponya dí­szítettségét a hazai leletekkel. Amíg az észak-amerikai rokon formánál a koponya díszítettségét részben az okozza, hogy az állat egyedfejlődé­se során csontelemek forrnak hozzá a koponyacsontokhoz és teszik azo­kat dudorossá, tüskéssé, addig a Hungarosaurus esetében ennek nyomát sem találták. Utóbbinál egész egyszerűen maguk a kopo­nyacsontok vastagodnak meg és váltak díszítetté, ami néhol 4-5 ern­es taréjok, dudorok formájában nyilvánul meg. „Ezzel bizonyítást nyert, hogy a mai hüllőknél tapasz­talható folyamatokhoz hasonlóan a páncélos dinoszauruszoknál sem egyetlen folyamathoz kötődött a ko­ponyadíszítettség kialakulása” - magyarázza Ősi Attila. A kutatás másik fő eredménye, hogy végre különböző fejlettségű egyedeken figyelhették meg a kopo­nya díszítettségének kialakulását. Ebből derült ki, hogy a koponya dí­szítettséget okozó csontdudorok és taréjok (a Hungarosaurus esetében pl. a szemüreg fölött) már az egyed­fejlődés korai szakaszában, még egyáltalán nem kifejlett egyedeknél is erőteljesek voltak. Hogy ezeknek a csontképletek­nek pontosan mi lehetett a funkció­juk, arra egyelőre nincs egyértelmű válasz. A funkció tekintetében a mai, csontdudorokkal, taréjokkal rendelkező állatoknál (pl. gyíkok, krokodilok, madarak) is sokféle vá­lasz van - illetve több esetben nem is ismerjük azt. Abból azonban, hogy már az egyedfejlődésnek vi­szonylag korai fázisában is jelen volt az erőteljes koponyadíszítés, arra gondolhatunk, hogy talán in­kább a saját fajtársak felismerésé­ben, mint a nemek közti különbség hangsúlyozásában lehetett szere­pük. Ennek tisztázásához azonban további és teljesebb leletanyagra van szükség. (ELTE TTK) Elhalasztották az első helikopteres repülést a Marson MTI-HÍR Műszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterónek első, vasárnap estére - közép­­európai idő szerint hétfő hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az első lett volna egy idegen bolygó felszínén. Az űrügynökség szombati közle­ménye szerint probléma lépett fel az Ingenuity nevű repülő szerkezet ro­mijaink nagy sebességű tesztje köz­ben, ezért a tesztet félbe kellett sza­kítani. Az első rotortesztek sikere­sek voltak, ezért a NASA pénteken még azt közölte, hogy a helikopter készen áll az első kísérleti repülésre, a magasba emelkedésre és egy hely­ben maradásra. Az űrkutatási hivatal újabb közleménye szerint a rotorok nagy sebességű tesztje közben ke­letkezett probléma, amikor a repü­lést vezérlő számítógépet repülési üzemmódba kapcsolták. Ezért az el­ső valós tesztrepülést legkorábban Az 1,8 kilogramm súlyú drón első körben három méter magasra próbál majd felemelkedni a Mars rendkívül ritka lég­körében, és 30 másodpercnyi egy helyben lebegés után visszatér a felszínre (Shutterstock) április 14-én hajtják végre, miután kivizsgálták és kijavították a hibát. Az ultrakönnyű helikopter a Per­severance Mars-járóhoz erősítve ér­kezett meg a vörös bolygóra február 18-án. A drónszerű eszköz hivatott arra, hogy megkezdje a „repülés ko­rát” a Marson. A NASA közleménye szerint az Ingenuity a pénteki teszt közben fellépő technikai hiba ellené­re „egészséges és biztonságos”, to­vábbra is küldi az adatokat. Az 1,8 ki­logramm súlyú drón első körben há­rom méter magasra próbál majd fel­emelkedni a Mars rendkívül ritka légkörében, és 30 másodpercnyi egy helyben lebegés után visszatér a fel­színre. A tervek szerint összesen öt, fokozatosan nehezedő manővert fog végrehajtani egy hónap alatt és a re­pülések közben nagy felbontású fényképeket fog készíteni. A nagy­jából 85 millió dollárból fejlesztett Mars-helikopter forradalmasíthatja az űrkutatást. ANAS A szerint a Mars­helikopterek alkalmasak lehetnek sziklafalak, barlangok és mély krá­terek feltérképezésére, továbbá tudo­mányos műszerek szállítására, vala­mint felderítőként segíthetik az em­berek és a robotok munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents