Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-14 / 85. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. április 14. I www.ujszo.com Különös, sokszínű légkör egy exobolygó körül Egy exobolygó körül szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel az olaszországi Galileo Nemzeti Teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo - TNG) segítségével. A víz mellett öt további molekulát tartalmaz az atmoszféra a nemzetközi kutatócsoport közlése szerint. Az Osztrák Tudományos Akadémia Űrkutató Intézetének (IWF) részvételével zajlott kutatás eredményeit a The Nature című tudományos folyóiratban mutatták be. A tudósok azt remélik, hogy olyan bolygóra bukkannak a Naprendszeren kívül, amely hasonlatos a Földhöz és amelyen akár az élet bizonyos formái is megtalálhatók. Sok eddig felfedezett exobolygó „forró Jupiterre” hasonított. A most vizsgált HD209458b jelű bolygó is ezek közé tartozik. Bár életre nem alkalmas égitest, légköre és keletkezési története érdekes a szakértők számára. A La Palma szigeten lévő TNG segítségével megvizsgálták a bolygó légkörét és öt szenet és nitrogént tartalmazó molekulafajtára bukkantak a víz mellett: szén-monoxidot, hidrogén-cianidot, metánt, ammóniát és acetilént találtak. Ez arra utalhat, hogy a bolygó a csillagától nagyobb távolságban jött létre, majd közelebb került hozzá - mondta Luca Fossati, a grazi intézet kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány társszerzője. Ez az egyik első exobolygó, melyet már 20 évvel ezelőtt felfedeztek. Mérete és tömege nagyjából a Jupiterével azonos, de 20-szor közelebb kering anyacsillagához, mint a Föld a Naphoz. Ennek megfelelően ez az Orion csillagképben megtalálható bolygó szélsőségesen forró: a tudósok becslése szerint mintegy 1800 Celsius-fokos. (MTI) A dinoszauruszok koponyájának különös díszítettsége ÖSSZEFOGLALÓ A dinoszauruszok számos csoportjánál a koponyán kiilönfále alakú, máretű ás funkciójú csontkinövásak találhatók: különös tarájok, tülkök, tüskák, gallérok vagy piramis alakú kidudorodások. Egy klasszikus példa a Triceratops (képünkön), amelynél az 1 méter átmérőjű, nyakat védő csontpajzs előterében három, támadásra és védelemre egyaránt alkalmas csontos szarv mered előrefelé. De nem csak a Ceratopsiáknál találunk ezen a téren változatosságot. Koponyadíszítettség tekintetében az egyik legmarkánsabb csoport a páncélos dinoszauruszoké, ennek kialakulását és egyedfejlődésen keresztüli változását még alig vizsgálták. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz leletanyaga egyedülálló lehetőséget biztosított az ELTE Őslénytani Tanszék és a kanadai Guelph-i Egyetem munkatársainak, hogy jobban megértsék a közel 130 millió éven keresztül létezett csoportnál e csonttani jellegzetesség kialakulását, változatosságát és lehetséges szerepét. „Az elmúlt 20 év kutatásainak köszönhetően mára több részleges koponya és töredékes koponyaelem került elő Iharkútról, melyek ennek a négyméteres, tüskés növényevő különböző fejlettségű egyedeihez tartoztak: amíg a legkisebb koponya alig volt 15-17 cm, a legnagyobb elérte a 35-40 cm-f ’ - mondja a kutatást vezető Ősi Attila paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékét vezető egyetemi tanár. Magyar János és Rosta Károly, az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai a koponyák egyes darabjairól háromdimenziós rekonstrukciókat készítettek, melyeket aztán digitáli-Bizonyítást nyert, hogy a mai hüllőknél tapasztalható folyamatokhoz hasonlóan a páncélos dinoszauruszoknál sem egyetlen folyamathoz kötődött a koponyadíszítettség kialakulása (Shutterstock) san összeillesztve és a hiányzó részeket kitöltve, a létrejött koponya rekonstrukciókon össze tudták verni azok kiterjedését és alakját. A kutatócsoport a budaörsi Zeiss CT- berendezésével megvizsgálta a csontok belső szerkezetét is, így az alig egytized milliméteres digitális szeletekből megismerhették, milyenek is ezek a 85 millió évvel ezelőtti csontok belülről. A kutatásban részt vevő Matthew Vickaryousszal, a Guelph-i Egyetem professzorával közösen hasonlították össze az Észak-Amerikából ismert Euoplocephalus-koponya díszítettségét a hazai leletekkel. Amíg az észak-amerikai rokon formánál a koponya díszítettségét részben az okozza, hogy az állat egyedfejlődése során csontelemek forrnak hozzá a koponyacsontokhoz és teszik azokat dudorossá, tüskéssé, addig a Hungarosaurus esetében ennek nyomát sem találták. Utóbbinál egész egyszerűen maguk a koponyacsontok vastagodnak meg és váltak díszítetté, ami néhol 4-5 ernes taréjok, dudorok formájában nyilvánul meg. „Ezzel bizonyítást nyert, hogy a mai hüllőknél tapasztalható folyamatokhoz hasonlóan a páncélos dinoszauruszoknál sem egyetlen folyamathoz kötődött a koponyadíszítettség kialakulása” - magyarázza Ősi Attila. A kutatás másik fő eredménye, hogy végre különböző fejlettségű egyedeken figyelhették meg a koponya díszítettségének kialakulását. Ebből derült ki, hogy a koponya díszítettséget okozó csontdudorok és taréjok (a Hungarosaurus esetében pl. a szemüreg fölött) már az egyedfejlődés korai szakaszában, még egyáltalán nem kifejlett egyedeknél is erőteljesek voltak. Hogy ezeknek a csontképleteknek pontosan mi lehetett a funkciójuk, arra egyelőre nincs egyértelmű válasz. A funkció tekintetében a mai, csontdudorokkal, taréjokkal rendelkező állatoknál (pl. gyíkok, krokodilok, madarak) is sokféle válasz van - illetve több esetben nem is ismerjük azt. Abból azonban, hogy már az egyedfejlődésnek viszonylag korai fázisában is jelen volt az erőteljes koponyadíszítés, arra gondolhatunk, hogy talán inkább a saját fajtársak felismerésében, mint a nemek közti különbség hangsúlyozásában lehetett szerepük. Ennek tisztázásához azonban további és teljesebb leletanyagra van szükség. (ELTE TTK) Elhalasztották az első helikopteres repülést a Marson MTI-HÍR Műszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterónek első, vasárnap estére - középeurópai idő szerint hétfő hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az első lett volna egy idegen bolygó felszínén. Az űrügynökség szombati közleménye szerint probléma lépett fel az Ingenuity nevű repülő szerkezet romijaink nagy sebességű tesztje közben, ezért a tesztet félbe kellett szakítani. Az első rotortesztek sikeresek voltak, ezért a NASA pénteken még azt közölte, hogy a helikopter készen áll az első kísérleti repülésre, a magasba emelkedésre és egy helyben maradásra. Az űrkutatási hivatal újabb közleménye szerint a rotorok nagy sebességű tesztje közben keletkezett probléma, amikor a repülést vezérlő számítógépet repülési üzemmódba kapcsolták. Ezért az első valós tesztrepülést legkorábban Az 1,8 kilogramm súlyú drón első körben három méter magasra próbál majd felemelkedni a Mars rendkívül ritka légkörében, és 30 másodpercnyi egy helyben lebegés után visszatér a felszínre (Shutterstock) április 14-én hajtják végre, miután kivizsgálták és kijavították a hibát. Az ultrakönnyű helikopter a Perseverance Mars-járóhoz erősítve érkezett meg a vörös bolygóra február 18-án. A drónszerű eszköz hivatott arra, hogy megkezdje a „repülés korát” a Marson. A NASA közleménye szerint az Ingenuity a pénteki teszt közben fellépő technikai hiba ellenére „egészséges és biztonságos”, továbbra is küldi az adatokat. Az 1,8 kilogramm súlyú drón első körben három méter magasra próbál majd felemelkedni a Mars rendkívül ritka légkörében, és 30 másodpercnyi egy helyben lebegés után visszatér a felszínre. A tervek szerint összesen öt, fokozatosan nehezedő manővert fog végrehajtani egy hónap alatt és a repülések közben nagy felbontású fényképeket fog készíteni. A nagyjából 85 millió dollárból fejlesztett Mars-helikopter forradalmasíthatja az űrkutatást. ANAS A szerint a Marshelikopterek alkalmasak lehetnek sziklafalak, barlangok és mély kráterek feltérképezésére, továbbá tudományos műszerek szállítására, valamint felderítőként segíthetik az emberek és a robotok munkáját.