Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-12 / 83. szám
www.ujszo.com I 2021. április 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A Szövetség esélye Kulcsfontosságú lesz a megfelelő pártelnök kiválasztása SÁNTA SZILÁRD A világ megváltozott (a tündék nyelvén I amar prester aen) - ezzel a mondattal kezdődik A Gyűrűk Ura - A Gyűrű Szövetsége című film. A formálódó, bejelentett Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók közös magyar párt megalakulását is a megváltozott helyzet Hívta életre. Az a fölismerés, hogy egyedül nem megy, ha a cél a parlamentbejutás. A Híd nagyon messze került a bejutási küszöbtől, az MKP és az Összefogás pedig együtt sem tudott közelebb kerülni hozzá. Ennek belátása és a közös cél hasznos pragmatizmust szülhet. Messzemenő következtetést nem lehet levonni az első közvéleménykutatás eredményeire alapozva, a Focus ügynökség pontosan 5 százalékra mérte a Szövetséget, hiszen a gyengébb eredményt meg a közvélemény-kutatók pontatlan magyar mintájával szokták magyarázni a magyar pártok. Mégis, az eredmény biztató. Teljesen érthető a választói gyanakvás, amely az egységesülést kíséri, hiszen a választóknak az elmúlt tíz évben mást mondtak. Hosszan lehetne sorolni az érveket, hogy miért nem fog működni és min bukhat meg a közös párt, de ahogy egy kezdő tanulmányíró mondaná, ez szétfeszítené az írás kereteit. Még az is valószínű, hogy nagy pénzben senki sem fogadna a hosszú, boldog, békés frigyre. Mindazonáltal, ha a jelenlegi parlamenti arányokra tekintünk és a Matovic-kormány nem létező kisebbségpolitikáját nézzük, akkor érezzük, hogy egy jól összerakott magyar párt stabilitást hozhat a szlovák törvényhozásba. Egy olyan magyar párt, amely a populista, rendszerellenes pártok mellett a szlovák demokraták szövetségese lenne a demokrácia építésében. Úgy, ahogy legszebb pillanataiban az MKP és később a Híd is az volt. Egy olyan magyar párt, amely Dél- Szlovákia gazdasági erejének növelésén dolgozik (amiből minden ott élő nemzetiség profitál), és a kisebbségi ügyeket a leghatékonyabban tudja képviselni, mert neki van erről a legnagyobb tudása, érzékenysége stb. A siker záloga lehet a pártelnök személye, aki jó tudja működtetni a párton belül a fékek és ellensúlyok rendszerét, vagyis azt, amit a párt kifelé is közvetít, a sokszínűség és a kisebbségi vélemény figyelembe vételét, ugyanakkor erőt is kell mutatnia, egyben kell tartania a sokféleséget. A megfelelő jelölt kiválasztása kulcsfontosságú lesz, hiszen a legtöbb esetben vele azonosítják a Szövetséget. Egészen biztató volt például az MKP, a Híd és az Összefogás legutóbbi közös sajtótájékoztatója, ahol azt a 15 pontot ismertették, amellyel a Heger-kormány programját bővítenék. A megfogalmazott ajánlások, követelések prezentálása összeszedett volt. De hogy milyen mélyről indul az új formáció, azt pontosan jelzi, hogy a szlovák média nem vett tudomást az eseményről. Az egységesülés mellett döntő három párt külön-külön már elbukott. Együtt még nem. Minden fönntartásunk ellenére megérdemelnek egy esélyt, több nem is lesz. Sok hűhó a Szputnyikért SZILVÁSSY JÓZSEF Mértékadó felmérések szerint Szlovákiában mintegy 500 ezer polgár csak az orosz Szputnyik V-vakcinával hajlandó beoltatni magát a koronavírus ellen. Célirányos kutatás hiányában legfeljebb csak találgathatjuk, vajon milyen indokkal jutottak erre az álláspontra. De a saját egészségéért elsősorban mindenki önmaga felelős, vagyis teljes joguk így dönteni. Ám egyelőre nem juthatnak hozzá ehhez az oltóanyaghoz, holott 200 ezer adagot már csaknem hat hete tárolnak egy kelet-szlovákiai gyógyszerraktárban. Az áldatlan helyzet előidézőit sem nehéz megnevezni. A főkolompos egyértelműen a Szputnyik V külföldi forgalmazását végző orosz befektetési alap, amely sokáig vonakodott uniós forgalmazási engedélyt kérni az Európai Gyógyszerügynökségtől. A magyar kormány eltekintett e szabály alkalmazásától, és a késlekedő nyugati vakcinaszállításokra hivatkozva, viszonylag gyors budapesti bevizsgálást követően zöld utat adott az orosz terméknek, amivel kétségtelenül felgyorsította a magyarországi oltást. Igor Matovic még kormányfőként követni akarta Orbán Viktor példáját, és nagy titokban - a szlovák külügyminisztert is megkerülve - Moszkvába repült, ahol az orosz befektetési alap vezérigazgatójával, akit csak „Kirill úr”-ként emleget, kétmillió orosz vakcina forgalmazásáról egyezett meg. Az első szállítmányt személyesen, Marek Krajcí társaságában önjelölt hősként fogadta a kassai repülőtéren. Ez végül a két politikus bukásához vezetett, az exkormányfő azonban nem adta fel, s a múlt héten ismét az orosz fővárosban vizitált, hogy Kirill úrék ne kérjék már vissza az oltóanyagot. Az oroszok viszont azon háborodtak fel, hogy a szlovákiai bevizsgálással megbízott pozsonyi gyógyszerellenőrző intézet közölte: a gyártók az ilyenkor szükséges dokumentumoknak még a felét sem küldték el, így nem dönthetnek felelősségteljesen arról, hogy mennyire hatásos, illetve kockázatos ez a gyógyszer. Ráadásul a szlovákiai szállítmányból vett minta nem mindenben volt azonos a Lancet orvosi szaklapban közölt adatokkal. Minderre Moszkva válasza annyi volt, hogy a vizsgálatokat végző szlovák laboratóriumnak nincs megfelelő uniós akkreditációja. Matovic erre Budapestre robogott, ahol a magyar kormányfőtől kért segítséget az oroszok által is elismert laboratóriumi vizsgálatokhoz. És ismét felrúgta a diplomáciai szabályokat, mert nem óhajtotta, hogy a budapesti szlovák nagykövet jelen legyen a tárgyaláson, amit a feltehetően tolmácsként jelen lévő Gyimesi György - a szlovák külügyminiszter rosszallását kiváltva - azzal magyarázott, hogy csak így születhetett meg az egyezség. Matovic egyébként ismét a beteges összeesküvés-elméletét hangoztatta, hogy Szlovákiában a Szputnyiknak túl sok magas beosztású ellenzője van, és a Facebookon idiótának nevezte őket. Néhány órával később Eduard Heger kormányfő a közrádióban igyekezett tisztára mosni a szlovák tudósokat és koalíciós partnereit Matovic sértő fföcskölésétől. Sokszor lesz még ilyen kínos feladata, ha nem zabolázza meg öntörvényű pártelnökét, aki egyébként azzal is érvel, hogy a Szputnyikkal már több mint ötven országban oltanak, s újabban a németek és az olaszok is komolyan érdeklődnek az orosz oltóanyag iránt. Csak azt hallgatja el, hogy jelenleg Magyarországot kivéve a legtöbb uniós állam csak azután hajlandó tárgyalni a Szputnyik megvásárlásáról, ha az oroszok kérik és megkapják az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. E lépéssel igazolhatnák, hogy gyógyászati, és nem propagandacélokat követnek a Szputnyikkal. A világhírű német Paul Ehrlich Intézet végzi majd a benyújtott dokumentumok és a minta elemzését. Szakértők szerint hamarosan több millió nyugati oltóanyag érkezik az unióba, ezért az orosz vakcina jelentősége csökkenhet. Ám aki továbbra is ettől remél védelmet az alattomos kór ellen, annak az igényét is mielőbb ki kellene elégíteni nálunk is. Hatvan éve járunk a világűrbe, Gagarin most űrhajóként van fent Újabb Szojuz űrhajó csatlakozott pénteken a Nemzetközi Űrállomáshoz kát orosz és egy amerikai űrhajóssal, az űrhajét Gagarlnrél nsvaztéksl. A világ első űrhajósa, Jurij Gagarin 1961. április 12-én startolt BajkonurbólaVosztok-1 fedélzetén, 108 perc alatt egyszer megkerülte a Földet és szovjet területen landolt. Ma az űrállomáson (ISS) is megünneplik az évfordulót. Gagarin, a fémmunkásból pilótává lett, örökké mosolygó, népi hőssé vált kozmonauta űrutazását Moszkva nagy győzelemként értékelte a világűr meghódításáért az USA-val folytatott versenyben, ő pedig korai és rejtélyes haláláig a szovjet propaganda eszköze volt. Gagarin a műszaki főiskola repülőklubjában szeretett bele a repülésbe, 1957-ben a légierő pilótája lett, majd jelentkezett az űrprogramba. Háromezer jelölt közül választották ki. Ebben az is közrejátszhatott, hogy társai közül ő volt a legalacsonyabb és a legkönnyebb, így jobban elfért a szűkös kabinban és az űrhajónak kisebb súlyt kellett vinnie. (A legenda szerint ajelölt German Tyitov volt, de Nyikita Hruscsov pártfötitkár bekérette a jelöltek tablóját, és a fotogénebb Gagarin képére bökött: ő repül.) őrnagykónt landolt A szenzációs hírt a szovjet propaganda alaposan kihasználta a kommunizmus felsőbbrendűségének bizonyítására. Gagarint már űrrepülés közben őrnaggyá avatták, majd ezredes lett. Mindenféle kitüntetést megkapott, afféle két lábon járó propagandafegyverként beutazta az egész világot. Ásványt, aszteroidát és Hold-krátert is neveztek el róla. A repüléstől viszont eltiltották, nehogy balesetet szenvedjen. Csak 1968-tól repülhetett újra vadászgéppel, s máig tisztázatlan körülmények között 1968. március 27-én légi baleset áldozata lett, 34 éves volt. A hagyományos szovjet titkolózás miatt ma is akadnak, akik kétségbe vonják, hogy Gagarin járt az űrben, s ha igen, elsőként. Áz űrkutatásra óriási erőket összpontosító Egyesült Államok 1969-ben vágott vissza, amikor amerikai űrhajós lépett a Holdra. A hidegháborús űrverseny lezárásaként 1975-ben az Apollo-Szojuz projektben hajtották végre az első közös amerikai-szovjet űrrepülést. Az űrhajózásban új fejezetet nyitottak az újrahasználható amerikai űrsiklók (1981-2011). Öt járt a kozmoszban, összesen 300 asztronautával. Az első, a Columbia éppen az űrhajózás napján, 1981. április 12-én szállt fel. Pénzhiány és korrupció Nagy tapasztalatai és berendezései ellenére Oroszországnak ma gondjai vannak az újítással és pénzügyi problémái a korrupció miatt. Tavaly Moszkva az amerikai Elon Musk cége, a SpaceX miatt elveszítette a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) történő szállítás monopóliumát, ez újabb bevételkiesést jelent a Roszkozmosznak, amely több millió dollárt számlázott a NASA-nak minden egyes ISS-re történő repülésért. A Roszkozmosz főnöke mindig nagy tervekről beszél, a Kínával közösen építendő Hold-űrállomástól ultramodern új űrhajók építéséig, de elemzők szerint ehhez nincs pénz. Tavaly jelentette be Oroszország, hogy több mint 10 százalékkal csökkentette a Roszkozmosz 2025-ig előirányzott kiadásait. Ennek ellenére az új, többször felhasználható űrhajó kifejlesztésével megbízott RKK Energia orosz cég bejelentette, hogy 2023-ra tervezi az első ember nélküli repülést, és kezdi a modellek tesztelését. Vitalij Jegorov orosz szakértő rámutatott, hogy a NASA-tól eltérően a Roszkozmosz bizalmatlan a többi állami és magánpartnerrel, attól tart, hogy mások kapják a költségvetési pénzeket. Az ISS alkonya Az amerikai-orosz feszültségek tovább gyengítették az űregyüttműködést. Á 2000-ben indított ISS- projekt várhatóan 2030 előtt véget ér, és nincs tervben hasonló program. A Nemzetközi Űrállomás első modulját, a Zaiját (Hajnal), 1998. november 20-án bocsátották fel, pályára állításával elindult az emberiség legnagyobb és legdrágább, nemzetközi kozmikus vállalkozása. Az űrállomás létesítéséről szóló szerződést az év januáijában írták alá 15 ország (Kanada, Japán, Oroszország, az USA és az Európai Űrügynökség 11 tagállama). A lakhatóvá vált űrbázisra az amerikai William McMichael Shepherd, valamint az orosz Jurij Gidzenko és Szergej Krikaljov 2000. november 2-án érkezett elsőként, (mti)
