Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-29 / 73. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. március 29. | www.ujszo.com A mianmari hadsereg vérengzése Csakszombaton legalább 114 embert öltek meg a biztonsági erők (tasr/ap) RÖVIDEN Egyre romlik Navalnij állapota Moszkva. Alekszej Navalnij egészségi állapota folyamatosan romlik a büntetőtáborban, ahová még februárban szállították. A bebörtönzött orosz ellenzéki ve­zető hátfájásra és lábfájdalmakra panaszkodik. Pár napja azt mondta az ügyvédjének, úgy ér­zi, lebénul a lába, ez utóbbi az elmúlt napokban annyira rossz lett, hogy attól tart, elveszítheti a lábát. Navalnij egy nyilvános ellenőrző bizottsághoz fordult, hogy métjék fel az állapotát. Őrei éjjel óránként felébresztik, ezzel akarják rontani az egész­ségét, a börtön pedig nem haj­landó engedélyezni, hogy meg­vizsgálhassa egy civil orvos. (444) Frontális támadás Mozambikban Maputo. Mozambik északkeleti részén iszlamista fegyveresek megtámadták a Total francia energetikai vállalat külföldi szakembereit evakuáló, 17 járműből álló konvojt, csak 7- nek sikerült elmenekülni. A kö­zel 200 embert érintő rajtaütés­nek sok áldozata van, többen eltűntek. Ezzel párhuzamosan mintegy száz iszlamista elfog­lalta az 50 ezres Palma városát, nehézfegyverek bevetésével. A kormányerők a támadásban ko­moly veszteségeket szenvedtek. Szemtanúk szerint az egész te­lepülés romokban hever, sokan meghaltak. (MTI) Kína szankciókkal sújt amerikaiakat Poking. Kína szankciókat je­lentett be amerikai és kanadai magánszemélyekkel, továbbá a két ország egyes szervezeteivel szemben, válaszul arra, hogy korábban Washington és Ottawa más országokkal közösen kínai állampolgárokra szabott ki bün­tetést az északnyugat-kínai Hszincsianggal összefüggésben. Nemzetközi jogvédő szerveze­tek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlint vallású kisebb­ségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormány­zat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat. (MTI) Katolikus templom ellen támadtak Jakarta. Öngyilkos merénylet történt tegnap az indonéziai Ce­­lebesz (Szulavézi) déli részén található Makassar egyik katoli­kus templománál, többen meg­sebesültek. Az 1,5 milliós Ma­­kassarban jelentős keresztény kisebbség él. A hatóságok szerint két feltételezett merénylő vesz­tette életét a támadásban. A szélsőségesek motorbiciklin ér­keztek a Jézus Szent Szíve ka­­tedrálishoz, ahol a biztonságiak feltartóztatták őket. Argó Yu­­wono rendőrségi szóvivő 14 se­besültről számolt be. A 260 mil­lió lakosú Indonézia a világ leg­nagyobb muszlim országa. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rangun/Washington. Legalább 114 tüntető vesztette életét szombaton Mianmarban a katonai puccs elleni, 2 hónap­ja tartó tüntetósek újabb megmozdulásain. Nyugati katonai vezetők közösen ítélték el a mianmari hadsereg kegyetlenkedéseit. Tegnap folytatódtak a tüntetések. Rangunban, Mandalayban és más városokban is megjelentek tüntetők, akik szinte naponta tiltakoznak a feb­ruár 1-jei puccs óta, amely leváltotta Aung Szán Szú Kji megválasztott vezetőt. Az indokínai ország máso­dik legnépesebb városában, Manda­layban 13 tüntetőt öltek meg a kato­nák, akiket azért vezényeltek ki, hogy elfojtsák a tiltakozásokat. A közeli Sagaing régióból 9 halálos áldozatot jelentettek, míg a gazdasági főváros­ból, Rangunból hetet. A hírportál ál­tal összesített halottak között van egy ötéves kisfiú is. Egy egyéves gyere­ket a szemén talált el egy gumilöve­dék. Szombaton haltak meg legtöb­ben a február eleji katonai puccs óta tartó tiltakozásokon. Előző nap az ál-Minszk. Több mint száz embert vettek őrizetbe a hatóságok a hétvé­gén a fehérorosz fővárosban azon a helyszínen, ahol ellenzéki felhívásra ismét Aljakszandr Lukasenka elnök uralma ellen tiltakoztak, a lefogottak között volt a legnagyobb független médiaplatformok három szerkesz­tője is. Minszknek azt ä terét, ahol a délutánra meghirdetett tüntetésnek kellett volna kezdődnie, rendőrségi jármüvek és rabszállító kocsik vet­ték körül, az oda vezető utakat is le­zárták. A rendőrség néhány tucat embert vett őrizetbe ezen a helyszí­nen - derült ki a fehérorosz ellenzéki médiacsatomákon megosztott vide­ókból, amelyeken fekete ruhás rend­őrök tartóztattak le embereket, köz­tük egy szerű j árókelőknek tűnőket is. Az őrizetbe vettek között volt Galina Ulaszik és Anna Kaltigina, a TUT.by ellenzéki oldal két szerkesztője - kö­zölte portáljuk. Egy másik csatorna, 25 évre szélé együttműködési megállapodást kötött egymás­sal Irán ás Kína. Az átfogó, politikai, stratégiai és gazda­sági területre kiterjedő egyez­ményt Vang Ji kínai külügy­miniszter és iráni partnere, Dzsavád Zarif írta alá. Teherán. Az iráni kormánynak meggyőződése, hogy a hosszú távú megállapodás,fagyon hatékonyan” előmozdítja majd a kínai-iráni vi­szony elmélyítését - hangoztatta Szajed Hatebzade iráni külügyi szó­vivő. Az egyezmény részletei egye­lőre nem ismertek, ami azonban máris tudható, hogy Teherán szerint ez egy 25 évre tervezett együtt­működési program, „teljes útiterv” politikai, stratégiai és gazdasági zá­radékokkal. Peking részéről a meg­állapodás része az Új Selyemút né­ven ismert infrastrukturális projekt­nek. Kína az Iráni Iszlám Köztársa­lami tévé útján a katonai kormányzat figyelmeztette a tüntetőket, hogy a tiltakozások résztvevőit „fejbe vagy hátba lőhetik”. A szombati tüntetések véres leverése ellenére tegnap újra ut­cára vonultak a tüntetők Mianmar­ban. A biztonsági erők több helyszí­nen újra brutálisan léptek fel a tünte­tőkkel szemben, legalább ketten éle­tüket vesztették. Bagóban a katonák tüzet nyitottak egy gyászmenetre, amely az előző nap meggyilkolt, húszéves tüntetőt kísérte utolsó útjá­ra. Mintegy 3000 falusi menekült el vasárnap a délkelet-mianmari Karen államból a szomszédos Thaiföldre, mert a hadsereg olyan térségeket kez­dett bombázni, ahol egy etnikai ala­pon szerveződő fegyveres csoport te­vékenykedik. A puccs óta összesen több mint 420 tiltakozót öltek meg. A szombati vérengzést számos or­szág és nemzetközi tisztségviselő bí­rálta. António Guterres ENSZ- fötitkár elmondta:,A- folyamatos ka­tonai erőszak elfogadhatatlan, és ke­mény, egységes és határozott nem­zetközi választ kíván.” Antony Blin­ken amerikai külügyminiszter meg­rökönyödésének adott hangot a vé­rengzést követően, amely szerinte megmutatta, ajunta kész feláldozni a polgárok életét néhány kiváltságos a Nása Niva arról számolt be, hogy főszerkesztőjét, Jahor Marcinovi­­csot és egy fotóst is őrizetbe vettek a téren. A platformok, amelyek rend­szeresen megosztják a követőik által az őrizetbe vételekről és a rendőri brutalitásról készített videókat, je­lentős információforrásul szolgál­nak a fehéroroszországi kormányel­lenes tüntetésekről. Az AP amerikai hírügynökség úgy értesült, hogy az őrizetbe vettek között legalább öt új­ságíró van. Egyelőre nem tudni, hogy milyen vádat emelnek ellenük, de a tavalyi tiltakozásokról tudósító egyes újságírókat kétéves börtönnel sújtották a hatóságok. A megmoz­dulások heti rendszerességűvé vál­tak a fővárosban és azon kívül is, mi­után a tavaly augusztusi választáso­kon Lukasenka elnyerte immár ha­todik egymást követő elnöki mandá­tumát, amit az ellenzéki képviselők megkérdőjeleztek. (MTI) ság legnagyobb kereskedelmi part­nere annak ellenére, hogy iráni ada­tok szerint a két ország közötti ke­reskedelem volumene csökkent a Teherán elleni 2018-as amerikai kedvéért. Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szé­gyenletesnek és gyávának nevezte a biztonsági erők túlkapásait, akik vá­logatás nélkül lőttek menekülőkre és gyerekekre is. Az Amnesty Interna­tional nemzetközi jogvédő szervezet a nemzetközi közösséget bírálta, mert szerinte nem tesz eleget azért, hogy véget érjen az erőszak Mianmarban. Budapest. A napokban több vi­déki városban is megjelent egy új, ingyenes lap, amely több százezer példányban hirdeti a kormányzati propaganda és bulvárhírek ötvöze­tét. A Magyar Narancs szerint a City7 nevű lapcsaládot a kor­mánypárti sajtó egyik legfonto­sabb kiadóvállalata, a Mediaworks állítja elő és terjeszti, elsősorban azokban a városokban, amelyek­nek a vezetését 2019-ben elvesz­tette a Fidesz. Az ingyenes újság a hét második felében Szombathe­lyen, Szekszárdon, Pécsett és Mis­kolcon is megjelent, a Magyar Na­rancs korábban pedig azt írta, hogy Tatabányán, Hódmezővásárhe­lyen, Szegeden, Salgótarjánban, Egerben, és Nagykanizsán is meg­jelenik majd. Főleg ellenzéki vezetésű városokra koncentrálnak, de nem kizárólag, Szekszárdon például a fideszes Acs Rezső a pol­szankciókat követően. A két ország közötti forgalom 2020-ban mintegy 16 milliárd dollár volt, míg 2014-ben 51,8 milliárd dollár. Korábban Kína az iráni olaj egyik legjelentősebb Tizenkét nyugati országnak - az USA-nak és szövetségeseinek - leg­magasabb rangú katonái közösen ítélték el a mianmari hadsereg ke­gyetlenkedéseit. Ritkán fordul elő, hogy különböző országok katonai parancsnokai közösen állnak ki va­lami mellett vagy ellen. A mianmari katonai vezetők mindeddig figyel­men kívül hagytak minden bírálatot. gármester, aki viszont annyira elé­gedett a City7-tel, hogy az önkor­mányzat újságja ezután csak ha­vonta jelenik majd meg. A kiad­vány komolyabb közéleti hullámot keltett Pécsen, ahol a várost vezető ellenzéki koalíció közleményben reagált az új kormányközeli pro­pagandalapra: „Komolyan bízunk abban, hogy a Fidesz helyi politi­kusai nem vállalva a szekunder szégyent minél hamarabb elhatá­rolódnak ettől a szennytől. Amíg ezzel szórják tele a várost, nem kell lekapcsolni a közvilágítást ahhoz, hogy sötét legyen Pécsett.” A hetente megjelenő újság tar­talmának egyharmadát a helyi el­lenzéket vagy nem fideszes város­­vezetést támadó és Fidesz-barát helyi hírek töltik majd meg, har­madát a Mediaworks budapesti központjában írt bulvárhírek, har­madát pedig reklámmal. (444, Tx) vásárlója volt. Az átfogó paktum ér­telmében olajért cserébe 25 éven át komoly kínai invesztíciókat ígér a perzsa államnak, ami megkönnyít­heti a kitörést Irán nemzetközi el­szigeteltségéből, és ezzel Peking aláássa Washington törekvéseit. A két ázsiai ország szerződésével épül a tengely az Egyesült Államok ellen, Kína úgy ássa alá Washington törekvéseit a térségben, hogy közben az eddig kevésbé létező közel-keleti befolyását is növeli. Kína és Irán be­jelentették, hogy a következő 25 év­ben Peking 400 milliárd dollárt fek­tet be a perzsa államban, utóbbi pe­dig kedvezményes áron olajat szállít a kínai gazdaságnak. Afrika, Dél-Kelet-Ázsia, Dél- Amerika és a Balkán után egy újabb olyan régiót ismerhetünk meg, ahol Kína bejelentkezett, felvenné a ver­senyt a másik nagy gazdasági hata­lommal, vagyis az Egyesült Álla­mokkal. (MTI, Tx) Minszki letartóztatások Erősödik a propaganda Kína nyomul Iránban, az USA őszinte sajnálatára Kínai, iráni, a két jó barát. A két ország külügyminisztere a szerződéssel, (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents