Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-29 / 73. szám
www.ujszo.com | 2021. március 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Szuezi trombózis Gigászi hajók, laza révkapitányok SIDÓH. ZOLTÁN K is lépés egy hajónak, nagy lépés a világkereskedelemnek - így értékelhető, hogy az Ever Given, a Szuezi-csatomát elzáró gigászi konténerszállító hajót a hétvégén mintegy 5 centivel sikerült elmozdítani. Ha a héten sem sikerül újraindítani a forgalmat, az fájó ellátási zavarokat okozhat Európában. A szó szerint Afrikától Ázsiáig érő 400 méter hosszú hajó orrának környékéről már elkotortak 20 ezer tonna homokot, a hajóból kiszivattyúztak 9000 tonna ballasztvizet. Továbbá még nagyobb vontatóhajókat vetnek be, talán a dagály is segít, Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök pedig tegnap elrendelte a teherhajó részleges kirakodásának előkészítését. A 220 ezer tonnás szállító múlt kedden a Földközi-tengert a Vöröstengerrel összekötő csatorna déli végénél, egy szűk szakaszon fordult keresztbe, ahol csak egy irányban közlekedhetnek a hajók. Miért jelent ekkora problémát a torlódás? Nos, az 1869-ben megnyitott Szuezi-csatomán keresztül halad át a tengeri kereskedelem 12 százaléka, átlagosan naponta 50-53 teherhajó szokott ott átkelni. Alig egy hét alatt máris legalább 360 hajó torlódott fel, köztük néhány méretes olajtanker. A18 300 konténerrel beszorult Ever Given leginkább az Ázsia és Európa közötti kereskedelmet sújtja. Aki türelmetlen, a Jóremény ségfoknál megkerülheti Afrikát, ám ez mintegy két héttel nyújtja el a menetidőt, a többletfogyasztásról nem is szólva. Az egyre nagyobb torlódás komoly kiesést okozhat az európai cégek termelésében, különösen amióta egyre inkább átálltak az ún. justin-time (az éppen időben típusú, raktárkészlet nélküli) gyártásra. Késhetnek a rendelt áruk (ruhaneműk, alkatrészek, elektronikai cikkek), de megnehezíti az ásványi olaj áramlását is, tehát akár a benzinárak is nőhetnek. A népszerű kínai netes rendeléseink szintén elakadhatnak. Látjuk, egyetlen hajó felfordulást okoz Los Angelestől Rotterdamon át Sanghajig, ami jól demonstrálja, mennyire törékeny a modem kereskedelmi láncolat. Az igaz, hogy az 1967-es hatnapos háború után évekig zárva volt az időközben 193 kilométer hosszúra nyúlt csatorna, ám az utóbbi évtizedekben a baleset miatti leghosszabb lezárás is csak 3 napig tartott, egy zátonyra futó orosz tankhajó okozta 2004-ben. Csakhogy azóta a teherhajók sokkal nagyobbak lettek, így egy zátonyra futás jóval nagyobb bajt okozhat. Emellett elképesztően meredeken nőtt az egy hajóra felpakolható konténerek száma: az Allianz szerint 50 év alatt 1500%-kal nőtt a hajók kapacitása, és csak az elmúlt 10 év is duplázódást hozott. Ebből adódóan gigantikus teherhajók kezdték szelni az óceánokat, melyekkel a régi infrastruktúra egyre kevésbé tudja tartani a lépést: a jóval kisebb hajókra kitalált Szuezicsatomát is többször kellett már bővíteni és mélyíteni. Legutóbb 6 éve, 8 milliárd euró árán igyekeztek járhatóbbá tenni a nagyobb hajók számára. Mégsem eléggé, ugyanis a 60 méter széles Ever Givennek a kritikus szakaszon csak 140 méter csatomaszélesség maradt, a hajó két oldalán legfeljebb 30-40 méter. És végül az emberi tényezőt se feledjük. Az egyiptomi révkapitányok esetenként lazán állnak hozzá a monstrumok kormányzásához, nemegyszer a parancsnoki híd helyett gyorsan a hajó konyháját keresik fel... Arról nem is szólva, hogy egyre nagyobb hajókat irányít egyre kisebb legénység. Emiatt a fedélzeten sokkal kevesebb a pihenőidő, feszítettebb a munka, így nő a hibázás valószínűsége. A négy futballpályányi Ever Givenen is mindössze 25 ember szolgál... (Kotrha) Kínai laborból szabadult ki a vírus? A CNN hfrtelevíziónak adott interjúban arról beszélt Robert Redfield, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) volt igazgatója, hogy a koronavírus a vuhani laboratóriumból szabadult ki. „Továbbra is azt gondolom, hogy a kór eltelj edésének oka, hogy a vírus elszabadult a vuhani laboratóriumból. Mások nem hisznek ebben. Rendben. A tudomány végül rá fog jönni” - fogalmazott Redfield. Egy elmélet szerint a vírus eredetileg a denevéreket fertőző variánsból mutálódott, így alakult ki az emberekre veszélyes törzs. Vannak azonban, akik - osztva Redfield véleményét - úgy vélik, a vírus valamilyen módon a Vuhani Virológiái Intézetből szabadult ki. Az Axios amerikai hírportál szerint ez az egyetlen laboratórium Kínában, amely engedélyt kapott a legveszélyesebb kórokozók vizsgálatára. Redfield arról is beszélt, hogy általában amikor egy vírus átterjed állatról emberre, „eltart egy ideig, mire kialakul az ember és ember közötti átvitel”. „Nem hiszem, hogy ez valahogy egy denevérről terjedt át az emberre, és abban a pillanatban, ahogy a vírus az emberbe került, az egyik legfertőzőbb változat lett, amelyet az emberiség ismer. Szerintem ennek biológiai szempontból nincs értelme” - fogalmazott a volt igazgató. A Fehér Ház az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalására vár, utána alakítja ki véleményét a vírus eredetéről, „emellett nemzetközi vizsgálatot szorgalmazott, és megvizsgálja a történteket, a vírus eredetét és a kínai átláthatóság hiányát”. Az Egészségügyi Világszervezet elkészítette jelentését a koronavírus eredetéről - jelentette be a Covid-19 eredetével foglalkozó vizsgálati csoport vezetője, Peter Ben Embarek. Elmondta, hogy a 400 oldalas dokumentum egy utolsó szakértői ellenőrzésen esik át, és valószínűleg a napokban nyilvánosságra hozzák. „Nyilvánvalóan számos elmélet létezik” - ezt Joe Biden fertőző betegségekkel foglalkozó főtanácsadója, Anthony Fauci mondta. „Vannak más közegészségügyi tisztviselők, akik úgy gondolják, hogy a vírus több héten át terjedhetett Kínában, mielőtt egy laboratóriumban azonosították” - tette hozzá. (mti) I 7 Hű barátaink LAMPLZSUZSANNA M ár hosszabb ideje szembesítem magam a kérdéssel, hogy miről írjak. Nem szenvedek témahiányban, hiszen a jelenlegi politikai, társadalmi és egészségügyi helyzet számos inspirációt kínál, és van is velük kapcsolatos mondanivalóm. De nem akarok hozzájárulni az általános levertséghez. Ezért most a könyvekről fogok írni. Amelyek, tudvalevő, az ember legjobb barátai. Persze nem könnyű manapság könyvet választani. Azokat a könyvtípusokat, amelyek eddig megfeleltek, az utóbbi időben valahogy hárítjuk. Az egyik legkedveltebb zsáner a krimi. Az ember szeret félni, ha közben tudja, hogy biztonságban van. Teát iszogatunk, kekszet ropogtatunk borzongás közben, mert milyen jó, hogy ezek máshol, s főleg másokkal történtek meg, nem velünk. De egy könyvkereskedői statisztika szerint mostanában kevesebben olvasnak krimit. Már elegünk van a félelemből, rettegésből, szorongásból, még ha ez nem is valódi, hanem csak a szerző agy szüleménye. Ugyanakkor megnőtt a kereslet a történelmi témájú könyvek iránt. A jelenből is elegünk van, ezért fordulunk a múlthoz? Belőle próbálunk erőt meríteni, tanulságokat levonni? Vagy a gyökereinket keressük? Talán mindez együtt. így gyógyítanak bennünket a könyvek. Meg másképp is. Ismerősömhöz mentőt kellett hívni. Az orvosnő azt tanácsolta neki, hogy csináljon magának egy nyugodt napot. Olyasmivel foglalkozzon, ami örömet szerez neki. Igen, legszívesebben olvasnék, válaszolta a páciens, csak nincs mit. Már minden könyvemet elolvastam, a könyvtárak zárva, az interneten újonnan megrendelt könyvek pedig még nem érkeztek meg: Erre az orvosnő felajánlotta neki, hogy szívesen kölcsönöz a saját könyvtárából. Sőt, nem bánná, ha könyveket cserélnének, mert lassan ő is kifogy a sajátjaiból. így is kezdődhetnek barátságok ember és könyv, ember és ember között. Gyógyító barátságok. Szó szerint. Egy barátnőm hosszú idő után végre eljutott a másik járásban levő hétvégi házába. Este lefeküdt a kanapéra és olvasni kezdett. Távollétében a házat egy fiatal rokon pár felügyelte, nem tudtak az érkezéséről, és arra sétálva látták, hogy fény van odabenn. Csak nem tolvaj? Amikor a roló alatti keskeny résen meglátták az olvasó tulajdonost, megnyugodtak és bekopogtak. A barátnőm ezt a következőképpen mesélte el. „Egyszer csak kopogást hallok, de olvastam tovább. Aztán megint kopogtak. Feltápászkodtam, hogy megnézzem, ki kopácsol éjnek idején. Akkor kaptam észbe, hogy nem Pozsonyban vagyok.” Ánnyira belemerült a könyvbe, hogy teljesen megfeledkezett a valóságról. Vannak emberek, akik még nem fedezték fel az olvasás gyönyörűségét. Azt gondolom, hogy épp ez a mozgásainkban korlátozó időszak a legjobb arra, hogy megismerjük a könyvek csodálatos világát, s gyermekeinknek példát mutatva őket is ráneveljük az olvasásra. FIGYELŐ Változna Matovié, ha a széke változik? A három- vagy négypárti átalakított kormányban Igor Matovic távozó miniszterelnök pénzügyminiszter lenne - a részéről nyilvánvalóan arra ment ki a kormányválság elnyújtása, hogy legalább miniszteri széke legyen. Persze az egész új felállásról még folytatódnak a tárgyalások, de az biztos, hogy Matovic továbbra is meghatározó szereplő maradna a négy (vagy három) pártelnök koalíciós tanácsában és a kormányban is. Pénzügyminiszterként pedig csak két lépésre a kormányhivataltól és az új kormányfőtől, akit amúgy is ő jelölt és ő a pártfonöke. Szóval az OEaNO elnökén fog múlni, hogy mekkora mozgásteret ad az utódnak, Eduard Hegemek, ha létrejön ez a csere - írja a Trend kommentálja. (úsz) Kizárták a diktátor dalát Nem vehet részt Fehéroroszország az idei Eurovíziós Dalfesztiválon, mivel másodjára sem sikerült politikamentes dalt beneveznie. Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége már március 11 -én elutasította Fehéroroszország elsőként benevezett, Ja naucsu tyibjá (Megtanítlak) című dalát, mivel az kigúnyolja az Aljakszandr Lukasenka elnök ellen tüntetőket. „Megtanítlak engedelmeskedni” - énekli a Galasy ZMesta együttes a dalban, melynek metaforái arról szólnak, hogy a Lukasenka ellen tüntetőket megtévesztette vagy lefizette a Nyugat, vagy a különféle külföldi civil szervezetek kábítják őket, de aki végignéz a fehérorosz tájon, a földeken, a mezőkön, az rájön erre, a tüntetőket pedig megtanítják úgy táncolni, ahogy a vezér fittyül. Az Eurovíziós Dalfesztivál elutasította a másik nevezést is, ugyanannak az együttesnek egy másik dalát, mert szintén alkalmas arra, hogy a versenyt politikai célokra használja Minszk. A fehérorosz állami tévé a döntést politikai indíttatásúnak nevezte. Egyébként Lukasenka már több mint tíz éve - biztos, ami biztos - betiltotta Fehéroroszországban a szovjet rendszerváltás, a peresztrojka slágerét. Viktor Coj 1986-os, Változást akarok (Chacsú peremen) című daláról van szó, amely afféle könnyűzenei himnusza volt a peresztrojkának, ezért Lukasenka feketelistára tette. (mti, tasr, úsz)
