Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-24 / 69. szám
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com | 2021. március 24. 9 Önértékeléssel búcsúzott a gazdasági miniszter A tegnap leköszönt gazdasági miniszter, Richard Sulik (középen) és két államtitkára, Ján Oravec (b.) és Karol Galek (j.) szerint az elmúlt egy évben még többet tehettek volna a vállalkozókért, ha a kormánypártok között nem nőtt vol na a feszü Itség (TASR-feivétei) Padlón a szlovákiai idegenforgalom MOLNÁR IVÁN Pozsony. Egymillión! euró - nagyjából ekkora összeget fordított a gazdasági tárca a koronavírus-járvány negatív hatásainak az enyhítésére a frissen lemondott gazdasági miniszter, Richard Sulik szerint. A tárca tevékenységével azonban nem mindenki elégedett. A gazdasági tárca kedden azt követően számolt be az elmúlt egy évben elért eredményeiről, hogy Zuzana Őaputová államfő elfogadta Richard Sulik (SaS) miniszterelnökhelyettes, gazdasági miniszter lemondását. „Az egyik legnagyobb eredménynek a vállalkozók bérleti díjaira folyósított állami támogatást tartjuk. Csak erre több mint 60 millió eurót fordítottunk, amivel 40 ezer kérvényezőn segíthettünk” - mondta el Sulik, aki kiemelte a busztársaságoknak nyújtott támogatást is. „Összesen mintegy egymilliárd eurónyi támogatást és kölcsönt folyósítottunk a rászorulóknak” - tette hozzá a távozó miniszter. Bérleti díjak A vállalkozók azonban már korántsem ilyen elégedettek a tárca teljesítményével. A bérleti díjakra nyújtott támogatások szabályait például eleve elhibázottnak tartják. Ezek szerint ugyanis a vállalkozóknak meg kell egyezniük az ingatlanok bérbeadóival, az állam ugyanis ugyanakkora arányban (legfeljebb 50%) járul hozzá a bérlők által fizetett bérleti díjakhoz, mint amennyit a bérbeadók elengednek. Ha a bérbeadó ragaszkodik az eredeti díj teljes összegű kifizetéséhez, ezt teljes egészében a bérlőnek kell állnia. Vladimír Machalík, a Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Szövetségének (SZVPS) az ügyvezető igazgatója lapunknak ezzel kapcsolatban már korábban elmondta: mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy az éttermeknek csak alig valamivel több mint 40 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. „Az éttermek jobban jártak volna az állam közvetlen támogatásával, ahelyett, hogy ki vanA gazdasági tárca első éve ► A vállalkozók bérleti díjaira több mint 60 millió eurót fordítottak, amivel 40 ezer kérvényezőn segíthettek. ► Összesen egymilliárd eurónyi támogatást és kölcsöntfolyósítottak a rászorulóknak. ► A hivatali bürokrácia felszámolása érdekében kidolgozott első csomagban 115, a másodikban 469 intézkedéssel rukkoltakelő. nak téve a bérbeadók kénye-kedvének” - mondta el Machalík. A minisztérium tevékenységét befolyásolta a frissen lemondott tárcavezető és a kormányfő, Igor Matovic elmérgesedett viszonya is. „Az univerzális kárpótlási törvényt például háromszor nyújtottuk be a kormányba, és háromszor dobták vissza, annak ellenére, hogy abba beépítettük az egyeztetés során felmerült elemeket” - mondta el Sulik. A vállalkozók is értékelik ugyanakkor a szaktárca hivatali bürokrácia felszámolásával kapcsolatos intézkedéscsomagjait. „Míg az első csomagban 115 intézkedéssel rukkoltunk elő, a másodikban már 469-cel” - mondta el Ján Oravec gazdasági államtitkár, aki szerint a kormányba már benyújtották a harmadik csomagot is, amelyet azonban egyelőre blokkoltak. Mohi is elstartolhat A gazdasági tárca másik államtitkára, Karol Galek szerint az előző kormány által rájuk hagyott legsúlyosabb örökség, a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkja esetében is sikerült előrelépést elérniük. „Ősszel megkezdhetik a harmadik blokk reaktorának a feltöltését és a beindítását” - mondta el Galek. Csak emlékeztetőül: az eredeti tervek szerint a harmadik blokkot 2012-ig, a negyediket 2013-ig szerették volna átadni, a határidőket azonban azóta is tologatták. A két új blokk építésének az elhúzódásával párhuzamosan nőttek a költségek is. Míg eredetileg 2,8 milliárd eurós kiadásokkal számoltak, mára ez 6,2 milliárd euróra nőtt. MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az év eleje óta tartó lezárások miatt újra padlóra került a szlovák idegenforgalom. A szállodák látogatottsági adatai csak tavaly áprilisban voltak ennél is rosszabbak. A koronavirus-járvány gyors térj edése miatt a kormány az idei év elejétől szigorú korlátozásokat vezetett be, ami a legnagyobb érvágást a szállodatulajdonosoknak okozta. „Míg tavaly januárban csaknem 450 ezren szálltak meg a szlovákiai szállodákban, az idei év első hónapjában nem egész 27 ezren, akik közül csupán 5 ezer volt a külföldi” - nyilatkozta lapunknak 50 milliós károk a mezőgazdaságban Pozsony. A globális felmelegedéssel együtt járó időjárási kilengések és a kártevők tavaly több mint 50 millió eurós kárt okoztak a szlovákiai mezőgazdasági termelőknek - derül ki a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) legfrissebb felméréséből. A kamara szerint a károk a megművelt területek nagyjából tizedét érintették. Az SPPK is elismeri azonban, hogy a jelzettnél is nagyobb lehet a baj, hiszen a felmérésükben csak a tagjaikat ért károkat mérték fel. Jana Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A szállodák látogatottsága így 94 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, ami a járvány tavalyi kitörése óta a második legrosszabb adat. Ennél is nagyobb visszaesést csak tavaly áprilisban mértek. „Az említett 27 ezer turista is főként csak azokból tevődött össze, akik még tavaly decemberben szálltak meg a turistaközpontokban, és pár napot még az idei év elején is maradtak. Rajtuk kívül még a fürdővendégek és az üzleti úton levők sorolhatók ide” - tette hozzá Morhácová. A sípályák lezárása miatt a legnagyobb visszaesést a téli sportokra specializálódó turistaközpontokban mérték. Holéciová, az SPPK szóvivője szerint a szárazság tavaly nagyjából 104 ezer hektáron tette tönkre a termést, mintegy 22,5 millió eurós veszteséget okozva a gazdáknak. A legnagyobb károk az őszi búzában, a repcében és a kukoricában keletkeztek. A fagy 76,6 ezer hektáron pusztított, 13 milliós kiesést okozva a gyümölcsösökben, a repcében és az őszi búzában. A rágcsálók elsősorban Nyugat-Szlovákiában és Zemplén déli régióiban dézsmálták meg az őszi búzát, a repcét, a cukorrépát és a tavaszi árpát, 2,7 millió eurós kárt okozva. A jégverések 3 ezer hektárt tettek tönkre, a kár pedig elérte a 880 ezer eurót. (sb) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8619 KB Lengyel zloty 4,6191 Cseh korona 26,198 KB Magyar forint 366,51 Horvát kuna 7,5755 KB Román lej 4,8893 Japán jen 128,99 KB Svájci frank 1,1066 Kanadai dollár 1,4938 KB USA-dollár 1,1883 Privatbank! 1,22—1,16 26,72—25,42 — Postabank 1,23-1,16 27,12-25,04 380,91-351,61 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,15 26,92-25,43 382,88-349,90 Tatra banka 1,23-1,15 26,98-25,16 384,71-348,07 CSOB 1,22-1,16 26,86-25,52 Általános Hitelbank 1,23-1,15 27,04-25,37 383,27-350,27 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) GAZDASÁGI HÍRMORZSA A világjárvány miatt megugrott a készpénz iránti kereslet Az Európai Központi Bank (EKB) szerint a koronavírusjárvány paradox helyzethez vezetett: az elmúlt egy évben a forgalomban levő euró mennyisége 156 milliárd euróval nőtt, annak ellenére, hogy a fizetésekhez és tranzakcióhoz használt készpénz mennyisége csökkent. London. Az EKB adatai szerint az elmúlt egy évben annak ellenére nőtt 156 milliárd euróval a forgalomban levő készpénz mennyisége, hogy a tranzakcióknál már kevesebb készpénzt használnak az emberek. Az ok a 12,2%-os növekedésre az euróbankj egyek mennyiségében az, hogy az európai háztartások jelentős készpénzt halmoztak fel a járvány miatti bizonytalan időkre - adta hírül a Portfolio.hu online gazdasági újság a brit Financial Times cikkét szemlézve. Annak ellenére, hogy a koronavírus idején jelentősen felfutottak az online vásárlások, a bankkártyás és telefonos fizetések, nagyon sok háztartás úgy reagált a járványra, hogy kivette a bankban levő megtakarításainak egy részét, és készpénzben kezdte el otthon gyűjteni. Pedig a boltok jó ideje ösztönzik az érintésmentes fizetéseket, ezzel is csökkentve a fertőzések lehetőségét. Ez a váltás különösen olyan országokban jelentett nagy változást, mint Németország, ahol a bolti tranzakciók háromnegyede korábban készpénz1 ben történt. Az EKB azonban azt mondja, hogy a legfrissebb fizetési felmérések szerint a készpénzes tranzakciók visszaestek az eurózónában. Ez és a kiskereskedelmi szektorban végbemenő digitalizáció azt eredményezné a várakozások szerint, hogy csökken a bankjegyek iránti kereslet, de ez nem történt meg. Ez a paradoxon azért állhat fent a jegybank szerint, mivel az emberek értékmegőrzésre használják a készpénzt, ráadásul az eurózónán kívül is nőtt a kereslet az euróbankj egy ekiránt. A forgalomban levő euróbankjegyek a tavaly februári 1,28 ezermilliárd eurós szintről 1,43 ezermilliárd euróra nőttek idén februárban, ami a leggyorsabb növekedési ütem a 2008- as válság óta. Tavaly júliusban az EKB által megkérdezett 10 emberből 4 azt mondta, hogy gyakrabban használja az érintésmentes fizetést a boltokban. Ezt alátámasztja, hogy 2016- ban a boltokban a készpénzes fizetés még 53%-ot tett ki, ez 2019-re 47%ra csökkent, az elmúlt egy évben is az látszódott, hogy visszaszorult a készpénzes fizetés. Nagyok ugyanakkor a különbségek a pénzhasználatot illetően az egyes európai országok között. Hatból egy görög azt mondta az EKB 2019-es felmérése során, hogy készpénzt használ a lakbér vagy a hitel fizetésére, a megkérdezett olaszok ötödé a rezsit fizeti készpénzben, miközben a megkérdezett franciák és hollandok közül szinte senki nem használ készpénzt az előbbiek kiegyenlítésére. Az emberek készpénztartaléka 1270 és 2310 euró közé tehető az eurózónában fejenként, ebben benne van a bankban és egyéb széfekben őrzött készpénz is. Az EKB azt mondja, hogy ha a készpénzt valóban egyfajta menekülőeszközként kezelik az emberek piaci turbulenciák idején, akkor szükség lehet bizonyos készpénzt kötelező jelleggel tartaniuk a bankoknak, hogy válság idején meg tudjanak birkózni a készpénz iránti extra kereslettel. (portfolio.hu)
