Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-23 / 68. szám
Petíció a KOZELET 2021. március 23.1 www.ujszo.com ketreces állattartás ellen Szlovákiában a tojótyúkok több mint 83 százalékát ketrecekben tartják ftASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai állatvédők a baromfi ketreces tartásónak a teljes betiltását követelik, ás ennek érdekében hétfőtől egy online petíciót is elstartoltak. A tojástermelők szerint az állatvédelmi szigorításoknak a pénztárcánk látja kárát. Az uniós állatvédelmi szabályok szigorítása ellenére Szlovákiában továbbra is a ketreces állattartás dominál. ,A tojótyúkok több mint 83 százalékát ketrecekben tartják, az állatvédelmi szabályok bevezetésében így az uniós sereghajtók közé tartozunk, miközben a fogyasztók részéről egyre nagyobb az igény az alternatív tartástechnológiából származó tojások iránt” - nyilatkozta Martina Kamenská, a Humánus Haladás (Humánny pokrok) állatvédő szervezet projektmenedzsere. Állatbarát tenyésztést A tojók tartási technológiájának négy formája ismert. A ketrecesben a tyúkokat ketrecekbe szorítják úgy, hogy egy-egy tojónak A4-es formátumú területet biztosítanak. Az állatvédő szervezetek szerint a tojótyúkok a ketrecben szó szerint szenvednek, hiszen korlátozzák őket a természetes viselkedési formák gyakorlásában: képtelenek kiteregetni a szárnyaikat, porfurdőzni, kapirgálni, fészket építeni. Az alternatív technológiákban a tyúkok ezzel szemben nincsenek ketrecekbe zárva, vagyis szabadabban mozoghatnak. A szabadtartásban a tojók az istállón kívül a szabad levegőn is mozoghatná, az ökológiai állattartási technológiákban pedig mindezek mellett a legszigorúbb szabályokhoz kell igazodniuk a termelőknek. Online aláírásgyűjtés Kamenská szerint a ketreces tartás annak ellenére dominál, hogy a szlovákiai kiskereskedelem 75 százalékát lefedő legnagyobb üzletláncok már jelezték, hogy 2025-től nem vesznek át ketreces tartásból származó tojást. „Épp ezért úgy döntöttünk, hogy elindítunk egy online petíciót a ketreces állattartás betiltása érdekében, amelyben arra kérjük a politikusokat, hogy tegyenek meg mindent a lehető leghamarabbi átállásért” - mondta el Kamenská, aki szerint az online petíciót a www.zakazklietok.sk honlapon tették közzé, ahol a ketreces tartással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal is megismerkedhetünk. Megérzi a pénztárcánk Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének (UHS) az igazgatója már korában jelezte, hogy az üzletláncok ketreces tartással kapcsolatos követelései teljesen indokolatlanok, hiszen az uniós szabályok csak azt követelik meg, hogy a termelők a ketreceket cseréljék le nagyobbakra, nem pedig azt, hogy térjenek át az alternatív tartási technológiára. „Ha mégis sor kerül a teljes tiltásra, azt a fogyasztók is megérzik. A számításaink szerint egy klasszikus, tízdarabos dobozért az üzletekben átlagosan 50 centtel nagyobb összeget kémek a kereskedők, ha a tojások nem ketreces, hanem alternatív tartási technológiákból származnak. A szabadtartásból származó tojás dobozáért minimum egy euróval, az ökológiai állattartási módszerekből származóért pedig minimum 1,50 euróval fizetünk többet” - állítja Molnár, aki szerint az ökológiai tartás kötelezővé tétele esetén egy átlagos család éves kiadásai akár 135 euróval is nőhetnek. Kamenská ezzel szemben a Focus közvélemény-kutató ügynökség egy korábbi felmérésére hivatkozik, amely szerint a ketreces tartás felszámolását a szlovákiai fogyasztók 60 százaléka támogatja, és a megkérdezettek több mint fele akár nagyobb összeget is hajlandó lenne fizetni a tojásért, ha ez cserébe a modernebb, az állatok számára is elfogadhatóbb körülményeket biztosító tartástechnológiából származna. „Hogy a ketreces tartás betiltásával nem lógnánk ki a sorból, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy - több uniós tagállam mellett - a szomszédos országok közül ezt már Csehországban és Ausztriában is meglépték, és rendkívül szigorú szabályokat vezettek be Németországban és Franciaországban is” - tette hozzá Kamenská. Nem igazán segített az ország legszegényebb régióin az állami pénzosztogatás MOLNÁR IVÁN Az elmúlt öt évben több mint 62 millió eurót fordított az állam a legszegényebb húsz járás felzárkóztatására és a munkanélküliség csökkentésére. Az Állami Számvevőszék (NKÚ) legfrissebb jelentése szerint azonban a bürokratikus és átláthatatlan pénzszórásnak semmi látszatja. Pozsony. Az ország keletebbre fekvő, legszegényebb járásai a rendszerváltás óta magas munkanélküliséggel küzdenek, a befektetők nagy része továbbra is nagy ívben elkerüli őket, és ezekben a vállalkozási kedv is jóval elmarad a többi régióban tapasztalttól. A végeredmény: még nagyobb szegénység és a fiatalok tömeges elvándorlása. Ezen a trenden szeretett volna fordítani az állam a legkevésbé fejlett járások támogatásáról szóló, 2015-ben elfogadott jogszabállyal. Az intézkedés 20 olyan járást (Nagykürtös, Losonc, Rozsnyó, Rimaszombat, Kassa-vidék, Nagymihály, Tőketerebes, Szirma, Sztropkó, Gölnicbánya, Mezőlaborc, Poltár, Kisszeben, Szobránc, Felsővízköz, Varannó, Nagyrőce, Késmárk, Lőcse, Bártfa) érintett, amelyekben a munkanélküliség aránya meghaladta a 13 százalékot. Ezek a járások a támogatási programnak köszönhetően kedvezőbb körülmények között juthattak hozzá az uniós és régiófejlesztési támogatásokhoz, és vonzóbb feltételeket teremtettek az itt letelepedő beruházóknak is. A fő cél a foglalkoztatottság növelése volt, aminek köszönhetően az akkori kormány reményei szerint sikerült volna csökkenteni ezen járások lemaradását az ország többi régiójától. Drága kampányfogás Az elképzelés - legalábbis az Állami Számvevőszék legfrissebb felmérése szerint - azonban egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „A támogatási rendszer átláthatatlan és bürokratikus, az érintett járások az erre a célra elkülönített 74 millió euróból az elmúlt öt évben így csak 62 millió eurót tudtak felhasználni” — nyilatkozta Karol Mitrík, az NKÚ elnöke. Az említett összeget szerinte ráadásul nem elsősorban arra használták fel, amire eredetileg szánták, vagyis a foglalkoztatottság növelésére, hanem például az elöregedett úthálózatot próbálták meg rendbe tenni. „Emiatt azonban az említett járások többsége továbbra is a legnagyobb munkanélküliséggel küszködő régiók közé tartozik. Jól szemlélteti a támogatások hatékonyságát, hogy az említett járásokkal szomszédos régiók támogatások nélkül is gyorsabb fejlődést tudtak felmutatni. A pénzosztás így legfeljebb kampánycélokat szolgált az előző kormány pártjai számára” - emlékeztetett Mitrík az előző kabinet kihelyezett kormányüléseire, amelyeken a milliós pénzosztásokról döntöttek. Alacsony hatékonyság Az Állami Számvevőszék szakemberei szerint az állam ott követte el a legnagyobb hibát, hogy az esetek jelentős részénél nem szabott meg mérhető kritériumokat a pénzosztásnál, így például azt sem, hogy mennyi új állást kellene létrehozni. „A munkanélküliséget nem lehet azzal csökkenteni, hogy az önkormányzat új traktort vásárol, vagy felújít egy utat, márpedig a támogatások 40 százalékát, nagyjából 23 millió eurót, ilyesmire használták fel” - mondta el Mitrík. Az olyan projektekre, amelyeknél ígéretet tettek az új állások létrehozására, összesen 34 millió eurót fordítottak. Ezeknek köszönhetően 1700 új állást hozhattak volna létre, egy-egy munkahely létrehozására 20 ezer eurót fordítva. Mitrík szerint azonban az ellenőreik képtelenek voltak felmérni, hogy az említett célokat milyen mértékben sikerült teljesíteni, mivel a járási hivatalok és az állami intézmények erről semmilyen statisztikát nem vezettek. Tanultak a hibákból? „A felmérésünk eredményeit elküldtük a parlament közigazgatásért és régiófejlesztésért felelős bizottságának, kiegészítve a helyzet javításához elengedhetetlen ajánlásokkal” - mondta el Mitrík, aki szerint a kormánynak ezek alapján olyan jogszabály-módosítást kellene kidolgoznia, amelynek köszönhetően hatékonyabban használhatnák fel a legelmaradottabb járások felzárkóztatására fordított összeget. , Az elmaradott régiók támogatása az elmúlt egy évben látványos változáson ment át” - reagált az Állami Számvevőszék jelentésére Veronika Remisová régiófejlesztésért, beruházásokért és informatizációért felelős miniszter. Szerinte az Integrált regionális operatív programban (Irop) tavaly márciustól nyolc felhívást tettek közzé, összesen 167 millió euró értékben, és javítottak az elosztási mechanizmuson is. Az Intézkedés olyan régiókat érintett, amelyekben a munkanélküliség aránya meghaladta a 13 százalékot (TASR-feivétei)
