Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-17 / 63. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. március 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Gyerekeket fejeztek le az iszlamisták Maputo. Gyermekeket is lefejeztek az iszlamista lázadók az észak-mozambiki Cabo Delgado tartományban, ahol rohamléptékben súlyosbodik a humanitárius válság, és csaknem 670 ezer embert üldöztek el otthonukból - közölték nemzetközi segélyszervezetek. Az ENSZ adatai szerint a térségben drámai mértékben, egy év alatt ötszázezerre nőtt az otthonukból elűzöttek száma, és mintegy egymillió ember szorul élelmiszersegélyre. Sok menekült sorsa az eleve szegény családok nagylelkűségén múlik, kiteijedt a víz- és élelmiszerhiány, illetve a közegészségügyi ellátás hiánya a térségben. A 2017-ben kezdődött északmozambiki konfliktusban több mint 2600-an haltak meg. (MTI) Aggályait fejezte ki a NATO-főtitkár Ankara. Komoly aggályait fejezte ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára a NATO-tagállam Törökországgal kapcsolatban az Európai Parlament külügyi és védelmi bizottságának ülésén. Stoltenberg a F öldközi-tenger keleti medencéjében található gázlelőhelyek kapcsán kialakult vitát, Ankara döntését az orosz Sz—400-as légvédelmi rendszerek beszerzéséről és a demokratikusjogok törökországi helyzetét említette példaként. (MTI) Zavargások a jemeni Ádenben Áden. Kormányzati épületeket rohamoztak meg jobb szolgáltatásokat követelő tüntetők az átmenetijemeni fővárosban, Ádenben. A tiltakozók a romló életkörülmények és az összeomló szolgáltatási rendszerek ellen tüntettek Ádenben, amely Jemen átmeneti fővárosa azóta, hogy a húszi síita lázadók 2014-ben elfoglalták Szanaát, a fővárost. A tüntetők áthatoltak az elnöki palota kapuin. Jemenben 2014 augusztusa óta polgárháború dúl az Irán által támogatott húszi felkelők és a rijádi száműzetésben élő Abed Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket 2015 óta támogat a szaúdiak vezette arab koalíció. (MTI) Az RMDSZ kerüli az átláthatóságot Kolozsvár. Civil szervezetek a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) azzal vádolják, hogy ki szeretné vonni magát a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosító törvény hatálya alól. A közpénzek felhasználásáról szóló törvénytervezetet megtorpedózó RMDSZ szerint csak azoknak a civil szervezeteknek kellene beszámolniuk a kapott közpénzek elköltéséről, amelyek kormányhatározattal nyerték el a közhasznú státust. Az RMDSZ és egyes kisebbségi szervezetek nem tartoznak ezek közé. (MTI) 10 éve tart a szíriai polgárháború MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Továbbra is politikai rendezést sürget az amerikai, a német, a francia, a brit és az olasz külügyminiszter a szíriai polgárháború 10. évfordulóján közzétett közös nyilatkozatában. A polgárháború 2011-os kezdete óta több mint 13 millió szíriai menekült el az országból. „Feltétlenül szükség van arra, hogy a szíriai rezsim és támogatói komolyan részt vegyenek a politikai rendezési folyamatban, és engedjék, hogy a humanitárius segélyek elérjék a rászorulókat” - olvasható Antony Blinken amerikai, Heiko Maas német, Jean-Yves Le Drian francia, Dominic Raab brit és Luigi di Maio olasz tárcavezető nyilatkozatában. Hozzátették, hogy az idén tartandó elnökválasztás nem minősíthető sem szabadnak, sem tisztességesnek, és nem vezethet a nemzetközi kapcsolatok normalizálásához a damaszkuszi vezetéssel. A külügyminiszterek szerint a politikai rendezési folyamat minden sziriai állampolgár részvételét igényli, így azokét is, akik külföldre menekültek. Az évszázad áldozatai Az öt tárcavezető szerint nem szabad hagyni, hogy a tragédia egy új abb évtizedig tartson. Hozzáfűzték, hogy mindemellett a háborús bűncselekmények nem maradhatnak megtorlatlanul. Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja , megjegyezte, hogy a szíriai polgárháború már csaknem olyan hosszú ideje folyik, mint az első és a második világháború együttvéve. „A szíriai tragédia az egyik legsötétebb fejezetként fog bevonulni a legújabb kor történelmébe. A szír nép ennek az évszázadnak a legnagyobb áldozatai közé tartozik” - tette hozzá. Aleppó, a szír nagyváros romjai. Az országa szomszédok játszótere lett. (tasr/ap) 13 millió menekült A 2011 március derekán békés kormányellenes tüntetésekkel kezdődött válság véres polgárháborúvá fajult, amelyben Oroszország és Irán a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormányt, Törökország pedig a határai mentén aktív - mérsékeltnek mondott - ellenzéki milíciákat támogatja. Jelenleg a damaszkuszi kormány Szíria területének mintegy 60 százalékát ellenőrzi, az ország egyes tájai azonban a rezsim ellenzékének kezén vannak, a török határ melletti öveket (közülük 22 ezer gyerek). A háború miatt a korábbi lakosság több mint fele - több mint 13 millió ember - kényszerült elmenekülni otthonából, és közülük több mint ötmillióan külföldön kerestek menedéket. A 13 millió menekült az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint az ország lakosságának 60 százaléka. A szíriai fiatalok 47%-a vesztette el valamelyik hozzátartozóját vagy közeli barátját az országot tíz éve sújtó háborúban - derül ki a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) felméréséből. A lakosság szenvedései nem enyhülnek, a szíriai gazdaság összeomlásával az élelmiszerárak és ezzel az éhezők száma az országban rekordmagasságokat ért el. A Világélelmezési Program szerint a szír lakosság csaknem kétharmadának nem biztosított az élelmiszer-ellátása. zetben pedig a török hadsereg és annak szíriai szövetségesei alakítottak ki biztonsági zónát. A harcok miatt mintegy 400 ezren vesztették életű-A menekülő szírek milliói váltották ki a 2015-ös migrációs válságot (TASR/ap) Kimék durván beszóltak Kicsit erősödött a Fidesz Phenjan. Ha békét akar az új amerikai kormány, akkor,Terülnie kell a balhét” - jelentette ki tegnap Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un északkoreai vezető húga, aki maga is magas tisztséget tölt be az országot irányító kommunista Koreai Munkapártban. A nagy befolyással rendelkező Kim Jo Dzsong főleg az éppen folyamatban lévő amerikai-délkoreai közös tavaszi hadgyakorlatokat kifogásolta. A nyilatkozatot egy nappal az amerikai külügyminiszter és a védelmi tárcavezető szöuli látogatása előtt tették közzé. „Megragadjuk ezt az alkalmat, hogy figyelmeztessük a földünkön lőporszagot eregetni próbáló új amerikai vezetést. Ha nyugodt álmokat szeretne a következő négy évben, inkább tartózkodjon a balhékeltéstől, amint éppen első lépéseit teszi” - hangoztatta Kim Jo Dzsong. Antony Blinken amerikai tárcavezető tegnap, négynapos távol-keleti látogatása első állomásán, Tokióban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel Eszak-Korea nukleáris leszerelésén fog dolgozni. A Fehér Ház közlése szerint Eszak-Korea eddig visszautasította az Egyesült Államok párbeszédre irányuló próbálkozásait, a Biden-kormány nem tudta felvenni a kapcsolatot Phenjannal. (MTi.Tx) Budapest. Bővült a Fidesz és a Jobbik tábora, kiélezett maradt a verseny a kormánypártok és a hatpárti ellenzék között - derül ki a Závecz Research legfrissebb közvélemény-kutatásából. A Fidesz elmozdult a mélypontról: a decemberi 30% után februárban 31, most 33%-ra nőtt a tábora a teljes népességen belül. A Demokratikus Koalíció és a Jobbik holtversenyben az ellenzéki oldal legerősebb pártjai. A Jobbik tavaly év végén 7, egy hónappal ezelőtt 9 százalékon állt, most pedig 11 %-on. A DK februárban a választókorúak 10 százalékára számíthatott, ezúttal 11%-ra. Mögöttük a Momentum áll, az előző hónapokéval azonos, 6 százalékos táborral. Az MSZP támogatottsága nem változott, ezúttal is 5 százalékot kapott. A februári 32%-ról 27 százalékra csökkent azok aránya, akiknek nincsen kedvelt pártjuk. A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 46%-os, a második helyen a DK áll, 16%-kal. A 6 együttműködő ellenzéki párt és a Fidesz versengése rendkívül szoros. Egy hajszállal az ellenzéki együttműködés listája vezet: 37, illetve 36%-on állnak. Az utóbbi időben valamivel szűkült az ellenzék előnye. (Tx) London máris trükközik a brexittel Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az Európai Unió átmeneti ós technikai jellegű intézkedósek miatt indított jogi eljárást Londonnal szemben a brit EU-tagság megszűnósónek (brexit) feltótelrendszeróhez csatolt északírországi eljárási protokoll megsértése címén. London. Boris Johnson nyilatkozatának közvetlen előzményeként az Európai Bizottság felszólító levelet küldött a brit kormánynak a kötelezettségszegési eljárás megindítása felé tett első lépésként, miután London március elején egyoldalúan kiterjesztette a Nagy-Britanniából Észak-írországba irányuló áru- és kisállatszállítmányok ellenőrzésének bevezetése előtti türelmi időszakot. Ez a türelmi időszak március végén járt volna le, de a brit kormány októberig meghosszabbította anélkül, hogy erről előzetesen tárgyalt volna az ÉU-val. Észak-Irország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Az Európai Bizottság hétfői levelében Maros Sefcovic, a testület intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke azt írta: az észak-írországi protokoll a nagypénteki megállapodás védelmének, a béke és a stabilitás megőrzésének egyetlen eszköze. Sefcovic szerint ugyanígy ez a jegyzőkönyv biztosítja, hogy ne váljon szükségessé a fizikai határellenőrzés újbóli bevezetése Észak-Irország és Írország határán, és a protokoll betartásával lehet csak megőrizni az EU egységes belső piacának integritását. Az észak-írországi protokoll - éppen azért, hogy ne legyen szükség az ír-északír határon fizikai ellenőrzésre - gyakorlatilag Nagy-Britannia és Észak-írország között, az ír-tengeren alakított ki belső határt. Ezt az északírországi kormány nagyobbik pártja, a többségi britpárti unionista mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt hevesen bírálja, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás kikezdi az Egyesült Királyság alkotmányos és gazdasági integritását. Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként a 499 km-es ír-északír határon - amely a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára - hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs. (MTI) Mianmar: már 150 áldozat is lehet Genf. Legalább 150 ember vesztette életét a mianmari biztonsági erők brutális fellépése nyomán a február 1-jei mianmari katonai puccs óta, közülük 11-en az elmúlt 24 órában - közölte tegnap Ravina Samdaszáni, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának szóvivője. A hétvégén legalább 57 ember lelte halálát, miközben a mianmari biztonsági erők egyre gyakrabban vetnek be halálos fegyvereket a békés tiltakozókkal szemben - mondta a szóvivő. A világszervezet számadatai óvatos becsléseken alapulnak, és azokra a halálesetekre vonatkoznak, amelyek tényét sikerült is megerősíteni. Az önkényes őrizetbe vételek és kínzások mellett százak tűntek el gyanús körülmények között. (MTI)
