Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-16 / 62. szám
KOZELET 2021. március 16. | www.ujszo.com Kormányválság: a sokismeretlenes egyenlet FINTAMÁRK Pozsony. A három koalíciós párt három különböző módon igyekszik pontot tenni a kormányválság vágáre, ám az egyelőre nem látszik, voltakóppen mi segíthetne megakadályozni a Matoviökormány összeomlását. Richard Sulik egyértelmű ultimátumot adott Matovicnak: kicsivel több mint egy hete van eldönteni, marad-e a posztján, vagy lemond, és átadja a kormány irányítását másnak - ellenkező esetben a párt országos tanácsa jövő szerdán arról szavaz majd, elhagyja-e a kormányt. „A kormányzásunk első éve után a káosz szó jellemzi legjobban ezt az időszakot” - mondta Sulik hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján. Felrótta Matovicnak, hogy nemcsak a járványt, az országot is képtelen volt kezelni, rendszerszintű lépések helyett a mikromenedzsment útját választotta. „Konfliktusa van az államfővel, az újságírókkal, tudósokkal és az emberekkel. Megengedhetetlen, hogy az emberek 80 százaléka nem bízik a kormányfőben” — vélte Sulik, aki szerint Matovicnak nincsenek meg a képességei ahhoz, hogy ebben a bonyolult helyzetben vezesse az országot. Sulik tárgyalna Hegerről Az SaS tehát a miniszterelnök távozását követeli, ám nem szeretne előrehozott választást, sem a koalíció felbomlását - a négypárti koalíció alapjain akarják újraépíteni a kormányt, és nem fogják megszavazni az előrehozott választásról szóló javaslatot sem a parlamentben, ha érkezne ilyen. Sulik kijelentette, ha Matovié távozásának az az ára, hogy ő maga is lemond a gazdasági miniszteri posztról, akkor megteszi. „Sőt, a legjobb megoldásnak azt tartjuk, hogy egyetlen pártelnök se legyen tagja a kormánynak” - tette hozzá. A sajtóban azzal kapcsolatban, ki válthatná Igor Matovicot, már korábban felmerült Eduard Heger pénzügyminiszter neve. Sulíkot róla is kérdezték a sajtótájékoztatón: az SaS elnöke azt mondta, Heger olyan Balról: Richard Sulik (SaS) elsősorban a kormányfő, Igor Matoviő távozását követeli; Veronika RemiSová (Za íudí) Suilkot is csatolná a kormányfőhöz; Boris Kollár (Sme rodina) azt állítja, nincsenek különösebb követeléseik, nem akarnak személycseréket, ezért saját munkaügyi miniszterét, Milan Krajniakot mondatta le; Matoviő meg egész nap hallgatott. Az OLaNO frakcióülése után a párt képviselői kijelentették: kiállnaka kormányfő mellett és nem akarják, hogy Igor Matoviő távozzon a kormány éléről. (TASR-feivéteiek) politikus, akiről szívesen folytatnának tárgyalásokat a partnerekkel. RemiSová Az SaS-hez hasonló felhívást intézett a miniszterelnökhöz a legkisebb koalíciós párt, a Za l’udí is. Veronika Remisováék követelései azonban két részletben eltérnek az SaS ultimátumától: a Za l’udí nem határozott meg időpontot, ameddig Matoviőnak le kell mondania - illetve Richard Sulik távozását is kérik. Remisová a sajtótájékoztatóján azt mondta, nem akarják sokáig húzni az időt, a változásnak minél hamarabb végbe kell mennie. „Remélem, hogy Matoviő kormányfő és Sulik úr a sarokba dobják az egojukat, és államférfiúi döntést hoznak” - mondta a pártelnök, ám később az újságírói kérdésekre válaszolva, minden bizonnyal megelégednének azzal is, ha csak Matoviő távozna. Arra a kérdésre, hogy mit szól Sulik ötletéhez a pártelnökmentes kormányról, Remisová azt mondta, részéről ennek nincs akadálya, ő is készen áll lemondani a beruházási, informatizálásért felelős és régiófejlesztési miniszteri posztjáról, ha a kormányválság megoldásának ez az útja. Az előrehozott választás és a kisebbségi kormányzás lehetőségét is kizárták, j árhatatlan útnak tartj ák. Abban az esetben, ha Matoviő nem távozik, a Za l’udí elnöksége összeül, és eldönti, hogy hogyan tovább - nem árulták el, ám nem is zárták ki, hogy ebben az esetben távoznának a koalícióból. Mária Kolíková igazságügyi miniszter azonban egyértelműen állást foglalt: ő Matovié maradása esetén egészen biztosan távozna a kormányból. „Én Igor Matoviő kormányában már nem tudok működni” - jelentette ki a sajtótájékoztatón. Kollár csavarja A legrövidebb sajtótájékoztatót Boris Kollár, a Sme rodina elnöke tartotta, ám ez tartogatta a legnagyobb csavart is. „Az összes párt azt mondja, nem akarnak előrehozott választást, csak egymást szólítják lemondásra. Nekünk nem voltak személyi követeléseink” — mondta Boris Kollár, aki kijelentette: ezek a személyi feltételek nem vezetnek sehová. „Teljesen mindegy, ki ül ott, teljesen irreleváns, kizárólag az emberek a fontosak. Ha Sulik és Matoviő lemond, átülnek a parlamentbe, és ott folytatják. Ráadásul pártelnökök, és tovább járnak majd a koalíciós tanács üléseire is, és átviszik a konfliktust is. Egy megoldás van, ezeknek az uraknak ki kell békülnie és vissza kell venniük az egojukból” - jelentette ki Kollár, aki ezután Milan Krajniak családügyi minisztert engedte a mikrofonhoz. Krajniak pedig bejelentette, lemond miniszteri posztjáról - és csupán egy félmondatban jelezte, hogy ezt egyfajta gesztusnak szánta. „Hogy megmutassuk, hogy mi képesek vagyunk lemondani valamiről azért, hogy ennek a válságnak végre vége legyen” - jelentette ki. Mi lesz a vóge? Igor Matoviő kiszámíthatatlan, és egyáltalán nem kizárt, hogy annak ellenére sem fog belemenni az alkuba, hogy tulajdonképpen mindhárom koalíciós partnere ebbe az irányba tolja, és nyomást gyakorol rá - mondta lapunknak Grigorij Meseznikov politikai elemző, a Közéleti Kérdések Intézetének (IVÓ) igazgatója. Az elemző hozzátette: az SaS és a Za l’udí követelései érthetőek, ám az őt is meglepte, hogy Boris Kollár kéretlenül beáldozta Milan Krajniakot, aki még csak nem is tartozott a különösebben élesen bírált miniszterek közé. „Kollárék sajtótájékoztatójában az legalább egyértelmű volt, hogy kijelentették, kisebbségi kormányzásba nem mennének bele. A Krajniak-féle gesztusnak azonban nem látom értelmét” - mondta Meseznikov, hozzátéve, nem akar spekulálni arról, mi állhat valójában a háttérben. Matoviőra jelenleg hatalmas nyomás nehezedik, és sok múlik azon is, mit szeretne pártja, az OEaNO - jelenleg ugyanis az ő térfelükön pattog a labda, és ez a párt ugyanis már nem ugyanaz, mint korábban volt, már nem függ olyan mértékben pártelnökétől, mint néhány évvel ezelőtt. Nagy kérdés az is, ki válthatná Matovicot, ha úgy alakul, hogy végül lemond. „Nem feltétlenül karizmatikus személyiségre van szükség, inkább jó menedzserre, aki nem az érzelmeket helyezi előtérbe, és képes a megegyezésre, kiszámítható” - mondta Meseznikov, aki szerint Eduard Heger pénzügyminiszter, akinek neve már bekerült a körforgásba, hasonló típusú politikus - nem konfliktusos, tárgyilagos, ráadásul Matoviő is mélységesen bízik benne. Idén olcsóbban megúszhatjuk a húsvétot MOLNÁR IVÁN Húsvótig nem egész három hetünk maradt hátra, és addig ugyan még sok minden változhat, ami azonban biztos, hogy a hagyományos ünneplésnek idén is búcsút inthetünk. Az egyetlen pozitívuma az egésznek, hogy ennek köszönhetően több pénz marad a pénztárcánkban. Pozsony. Egyelőre nem lehet tudni, mit tartogat számunkra a kormány húsvétra, nagy valószínűséggel azonban idén is szigorú járványügyi megszorítások várhatók, vagyis a húsvéti ünnepekre jellemző országos népvándorlás ezúttal is elmarad. A rendőrség ráadásul egyre nagyobb szigorral lép fel a szabálysértők ellen, így valószínűleg a legnagyobb „hagyományőrzők” is kétszer meggondolják, hogy kockáztatják-e a több mint ezereurós büntetést. A visszafogottabb ünneplés egyedüli pozitív hozadéka - természetesen a járvány teijedésének a megfékezése mellett - a kiadásaink csökkenése lehet. „A húsvéti ünnepek normál esetben 200 és 300 euró közötti összeggel csapolják meg egy átlagos szlovákiai család kasszáját. Idén ez - attól függően, hogy az adott család mennyire fogja vissza magát - nagyjából 90-170 euróval lehet alacsonyabb” - nyilatkozta lapunknak Peter Gurecka, a Partners Group SK pénzügyi szolgáltató társaság szakértője. Olcsóbb élelmiszer A legnagyobb összeget húsvétkor is az élelmiszerekre fordítjuk. „A család ünnepi menüjére, a locsolóknak készített hidegtálakra, süteményekre, kalácsokra, üdítőkre, alkoholra az elmúlt években háztartásonként átlagosan csaknem 150 eurót fordítottunk, ami idén nagyjából 50 euróval csökkenhet” - állítja Gurecka. Idén azonban nem csupán azért lehet takarékosabb a húsvét, mert kevesebbet fogyasztunk, több élelmiszernek az ára is csökkent az egy évvel korábbihoz képest. „A legfrissebb adataink szerint az elmúlt hónapban a zöldségekhez és gyümölcsfélékhez nagyjából 5, a húshoz csaknem 1,5 százalékkal olcsóbban juthattunk hozzá, mint egy évvel korábban. A tejtermékek ára gyakorlatilag stagnált, és csak a kenyér és péksütemények ára nőtt enyhébb mértékben, alig 1,5 százalékkal” - nyilatkozta Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Drágább benzin A húsvéti ünnepekhez hozzátartozik a családlátogatás is, ilyenkor jóval több autó van az utakon a szokásosnál, ám, ha betartjuk a szigorú járványügyi szabályokat, idén ez is elmaradhat. „Erre az előző években általában 20-100 eurót fordítottunk családonként, vagyis ha tartjuk magunkat a járványügyi szabályokhoz, az idei húsvéti ünnepek során nagyjából ekkora összeget spórolhatunk az üzemanyagon” - állítja Gurecka. Aki mégis autóba ül, megszegve a szabályokat, annak - a már említett büntetésen kívül - fel kell készülnie arra is, hogy idén nagyobb összeget hagy ott a benzinkúton a tavalyinál. Stefan Adamec, a Statisztikai Hivatal árszintet figyelő részlegének a vezetője szerint az üzemanyagárak csak az elmúlt egy hónapban majd 5 százalékkal nőttek. A benzin.sk üzemanyagportál felmérése szerint a szlovákiai kutakon a 95-ös benzin literenkénti átlagára tavaly húsvét táján, vagyis április közepe felé 1,10, a gázolajé 1,05 euró körül mozgott. Ugyanezen portál szerint az elmúlt napokban a 95-ös benzin literjéért már 1,33, a gázolajért pedig 1,18 eurót kértek. Egy 60 literes üzemanyagtartály teletöltése a gázolajt tankolok számára jelenleg így csaknem 8, a benzint tankolok számára pedig majd 14 euróval kerül többe a tavaly húsvétinál. Azoknak sincs azonban jó hírünk, akik úgy döntenek, hogy hallgatnak a szakemberekre, idén az ünnepek alatt is otthon maradnak, és inkább majd telefonon keresztül tartják a kapcsolatot a rokonsággal. „A telefontársaságok szolgáltatásai csaknem 8 százalékkal ugrottak meg az egy évvel korábbiakhoz képest” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte egyébként a járvány jelenlegi hullámának a lecsengését követően az infláció fokozatos gyorsulásával számolhatunk, az év második felére az átlagos árszint így már 2 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbit.
