Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-15 / 61. szám
www.ujszo.com I 2021. március 15. RÉGIÓ Oltás várakozás nélkül SOMOGYI KATALIN Napok óta káosz és méltatlan ügyességi verseny jellemzi a 60 év felettiek oltásra való regisztrációját. Ráadásul egykét kivételtől eltekintve a vakcinálás sem ment simán. Nekem szerencsém volt. Sikerrel vettem a „fürge ujjak versenyét”, s mivel hozzám legközelebb Komáromba regisztrálhattam, amikor próbálkoztam, oda kaptam időpontot. A kórház legtávolabbi, P pavilonjában végzik az antigéntesztelést, a mellette lévő bejárat irányít az oltópont felé. Nem baj, hogy korábban érkeztem, mert alig lézeng pár ember. Nincs várakozási idő, a megadott időpontnál jóval előbb sorra kerültem. Az oltóponton szolgálatot teljesítő katonától mindenki megkapja a kitöltendő kérdőíveket, az anamnézisünkkel kapcsolatos kérdésekre kell, a saját érdekünkben, őszintén válaszolni. Ezt követően irány a folyosó, ahol ellenőrzik a személyi igazolványunkat a rendszerbe megadott adatok alapján. Az ellenőrzést végző nővér enyhe rosszallással a hangjában jegyzi meg: „Nem értem, miért nem regisztrál mindenki a saját lakhelyén. Nem csoda, hogy a komáromiaknak nem jut hely, ha fél Pozsony ide jön oltásra” - közölte, miután a lakcímemre pillantott. Valószínűleg nem volt része az elmúlt napok regisztrálási kálváriájában, ezrek igyekeztek oltásra regisztrálni a lakhelyükhöz legközelebb eső járásokban, ahol nyílt oltópont, mert történetesen a saját járásukban a lehetőségek száma nulla volt. A következő helyiségben kerül sor az oltásra. Mindenkitől megkérdezik, melyik kaijába kéri az injekciót, és mire felocsúdunk, már be is vagyunk oltva. Megkapjuk az oltásról szóló igazolást, és irány a kötelező pihenő az erre kialakított váróteremben. Ha kommunikatív társaság verődik össze, az oltás utáni 15-20 perces pihenő alatt sok mindent megtudhat az ember. Egyebek mellett azt is, hogy teljesen mindegy, milyen oltóanyagot kapunk, csak legyünk beoltva. Történeteket hallhatunk a rémisztő mellékhatásokról, amelyeket szerencsére mindenki túlélt. „A lányom regisztrált be, már napok óta figyelte a portált, hogy a fékemnek és nekem időpontot szerezzen. Én 68 éves vagyok, a féljem 69. Légszívesebben Dunaszerdahelyen mentünk volna oltásra, mert a járásban lakunk, de a Nagyszombati járásban egyáltalán nem nyílt erre lehetőség, úgyhogy a lányunk a Nyitrai járásban Komárommal próbálkozott. Én bekerültem, de a férjemet már nem igazolta vissza a rendszer. A lányom szerint percek alatt megtelt Komáromban a néhány száz szabad hely. Mivel csak egyenként lehet regisztrálni, mire újból elkezdte bevinni a férjem adatait, már elfogytak a helyek” - mesélte egy, az oltásra regisztrált 60 év feletti nő. „Engem is a gyerekeim regisztráltak.-Mesélték, felváltva figyelték a portált estétől hajnali ötig, hogy gyorsan lecsaphassanak a megnyíló szabad időpontokra. Én is Léváról vagyok, de Komárom volt a legközelebb, ahol regisztrálni tudtak engem” — tudtam meg egy 65 éves férfitől. „Igaza volt Zuzana Caputová államfőnek, amikor azt mondta, hogy a hétvégi regisztráció a gyerekek és unokák kétségbeesett versenyfutása volt szüleik és nagyszüleik életének megmentéséért. Méltatlan minden résztvevőhöz” - zárta egy fiatal, aki 63 éves édesanyját kísérte el az oltásra. I 3 A járvány miatt több településen rendhagyó módon tartották meg a március 15-ei megemlékezést, így volt ez Királyfiakarcsán is. Dohorák Szilvia, a helyi óvoda igazgatónője az óvodásokkal és a Manó Klub tagjaival rövid, zenés-verses műsort készített, melyet tegnap délután a hangosbemondón keresztül hallhattak a helyi lakosok. A műsor Kis Kata „Magyar vagyok" című dalával indult, az óvodások és a nagyobb diákok szavalataival folytatódott, végül a Himnusszal zárult. „Minden higiéniai előírást szigorúan betartottunk, maszkot viseltünk, fertőtlenítettünk. Csak az éppen szereplő vehette le a maszkot a szereplés idejére" - mondta az igazgatónő. A 20 perces emlékműsort a Királyfiakarcsához tartozó valamennyi Karcsán hallhatta a lakosság. (Képarchívum) RÖVIDEN Módosul a buszok menetrendje Érsakújvár/Léva/Vágsallye. Március 15-től, azaz hétfőtől az Érsekújvári járásban a tanítási napokon érvényes menetrend szerint közlekednek az autóbuszok. A Komáromi, Lévai és Vágsellyei járásban továbbra is a nyári szünidőben érvényes menetrendek maradnak érvényben - értesült az Új Szó Csepregi Zoltántól, a megye közlekedési koordinátorától. A rendelet visszavonásig érvényes. Kivétel a 402444-es számú Zselíz-Famad-Oroszka vonal, melyet a párkányi kirendeltség üzemeltet a Lévai járásban is. Ezen a vonalon hétfőtől a tanítási napokon érvényes menetrend lép életbe. Közlekedni fognak a 3,5,13,15, 18 és 34-es számújáratok. Nem közlekednek a 7,16,31-es számú járatok. Részletek az üzemeltető honlapján: https://arriva.sk/nove -zamky/live/ (buch Egy bájos kis kastély, amely új gazdára vár SZÁSZI ZOLTÁN Szemet gyönyörködtetően szép környezetben, a kialudt vulkáni csúcson látható várrom és egy lankás domboldal közti mélyedésben áll egy igen tetszetős, láthatóan jé állapotú kis kastély Ajnácskő északkeleti részén. Az Ebeczky-lak, vagy más néven a Kubinyikúria. Annak ellenére, hogy Ajnácskő első írásos emléke csupán 1320-ból származik, a hely sokkal régebbtől lakott, s a vára is feltételezhetően már a tatárjárás korában létezett. Helytörténet dióhéjben 1247-ben IV. Béla király a zólyomi várispánnak, Detre fia Mikónak, egyik előkelőjének adományozta a vidéket. A Hont-Pázmány nemzetségből való Veik fia Sándortól, aki a 14. századbeli kiskirály Csák Máté előtt meghódolt, később Károly Róbert elkobozta a várat, és Szécsenyi Tamásnak adta a birtokot. Egész 1424-ig e családé volt a vár, amikor Miklós bárót hamis pénzverésen kapva Luxemburgi Zsigmond elkobozta, így lett királynéi birtok. Majd a husziták garázdálkodtak itt, kiűzésük után a Pálóczyaké lett Ajnácskő. Ennek a családnak utolsó férfisalja a mohácsi csatában elesett, így 1540-ben a hírhedt Balassa Menyhérté, majd őutána a Kubinyi családé lett a falu és a vár. Mígnem az oszmán had többször is el nem foglalta, innen sanyargatva a vidéket. A félholdas zászlós törököt 1593-ban verte ki innen Prépostváry Bálint végvári vitéz és vezér. így lett Fülek várának tartozéka. 1645- ben még négy évre sikerült az oszmán seregnek beletelepedni, majd 1649-ben Fekete György serege érkezésének hírére felrobbantották a várat. Végvári szerepe miatt újjáépítették, ekkor lett a Vay családé - 1744-ben még bútorozott szobás palotáról ír a leltár a várban, ahol a Vay lányok laknak - majd a Vécsey családé lett, és falun belül ismét birtokosokká váltak a Kubinyiak. Ajnácskő történelme, mint látható, rendkívül zaklatott, s csak a 18. század végén rendeződtek itt békésebbé a viszonyok. Legközeíebb Nagybaíog lempíomál mulatjuk be. Hangulatos, érdekes kis kúria az Ebeczkyek egykori lakhelye (A szerző felvétele) A kastély és lakéi Több forrás azt állítja, hogy a ma Ebeczky-kúriának nevezett kastélyt a Kubinyi család építtette, az építés idejét 1810 és 1820 közé teszik. Egy téglalap alaprajzú, északkelet-délnyugati homlokzati tájolású, robusztusán vastag, metszett kőből épített, tiszta klasszicista stílusban emelt építmény ez a kúria, amelyhez most mintegy másfél hektárnyi terület tartozik, régebben bizonnyal nagyobb volt ez a beltelek. Délnyugati részén egy oszlopos, attikás portikusz, északkelet felé timpanonos előtetős bejárat díszíti a kúriát. Két nagy eredeti kéménye osztott cserépkályhás fűtésre utal. Külsejét finom és visszafogott vakolatdíszekkel tették szebbé, az udvarában egy hatalmas magtár és más gazdasági épületek is meg-Tájoló Ajnácskőre a Rimaszombat és Fülek közti 571-es útról a 2783-as útra letérve lehet eljutni. Az Ebeczky-kúria a község északkeleti részén, a 48.216/19.957 GPS- koord in étáknál található. találhatók. Az építtető Kubinyiak után a Vécsey éké lett, majd nagy valószínűséggel házasság útján került az ináncsi Ebeczky család birtokába, de erre vonatkozó egyértelmű adat egyelőre nem került elő. Az ajnácskői kastély a 20. század fordulóján Ebeczky Élek birtokában volt, ő 60 évesen 1900-ban hunyt el, és itt is temették el, a kastélyhoz közeli fák tövében. Az Ebeczky család szerteágazó rokonságának egyébként a közeli Egyházasbást is birtoka volt, egyik híres tagja, Ebeczky Emil az ajnácskői kastély birtokosának másodunokatestvére volt, feltételezhetően kutatásai során megfordulhatott itt. Ebeczky Emilnek a környék régészeti és őstörténeti emlékeinek megmaradása köszönhető. O volt az, aki az Ajnácskő melletti Pogányváron a bronzkori kultúrák leleteit és a Csontos árokban az őslények maradványait felkutatta és megőrizte, emellett mint királyi tanácsosnak fontos szerepe volt a gömöri bányászat és ipar fellendítésben is. Ebeczky Eleknek két leánya volt, Ebeczky Róza, aki a fáji Fáy családba került házasság révén, és Ebeczky Anna, aki Ajnácskőn maradt, hajadonként. Mint egykori birtokos úrnőnek az emléke még sokáig élt a faluban, néhány idősebb lakos máig ismeri a nevét. Szomorú véget ért ez a hölgy, ugyanis az errefelé átvonuló második világháborús front miatt súlyos ideggyengeség, lelki betegség kínozta, mígnem 1948-ban elhunyt, és mint édesapját, úgy őt is lakóhelye mellett helyezték végső nyugalomra. Az Ebeczky-kastély most éppen eladó. Olyan állapotban van, hogy némi kisebb modernizálással azonnal beköltözhető lenne. Romantikus hely, bájos és jó állapotú kastély! Remélhetőleg megnyugtatóan rendeződik majd a sorsa! Komáromban gyors, zökkenőmentes volt az oltás (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
