Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-02 / 50. szám
www.ujszo.com | 2021. március 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Útlevél Oltás és egyenlőség -SZABÓ LACI Az eddigieknél szigorúbb korlátozásokat vezet be a szlovák kormány, sőt, ha ez sem vezet eredményre, akkor szinte biztos, hogy elkerülhetetlenné válik az ország teljes leállítása, azaz a kemény lockdown. Ez utóbbi szót egy éve még nem is ismertük, akkor a karantén kezdett el egyre gyakrabban felbukkanni a hírekben. Utána a kormányok egy sor olyan intézkedést hoztak, amelyek korlátozták a szabad mozgást, ideiglenesen sérültek az alkotmányosjogok, a szabadságunk egy éve zárójelbe került. Ezért is érthetetlen, hogy most, amikor az európai színtéren már arról szól a vita, hogy milyen feltételek mellett lehet újra megnyitni a határokat, hogyan indulhat be újra a turizmus (ha minden igaz, idén már nem marad el a nyári szezon), akkor a vakcinaútlevél ellenzőinek legnagyobb érve, hogy sérülnek a demokratikusjogok, diszkriminatív, a szabadságba ezt kell megoldania az EU-nak hiszen sokan önhibájukon kívül nem jutnak oltáshoz, így nem tudnak utazni. Míg mások, akik az oltási szabályok alapján korábban megkapják a vakcinát, szabadabban utazhatnak Európában, majd a nagyvilágban. Egyértelmű, hogy a mostani helyzetben, amikor - remélhetőleg - a járvány elleni küzdelem utolsó fázisában vagyunk, sok mindenben kompromisszumot kell kötnünk és feladnunk. Ideiglenesen, egy jó cél érdekében. Ez vezérli a kormányok intézkedéseit: annak érdekében, hogy alacsonyabb legyen az esetszám és kevesebb az áldozat, fel kell adnunk egy jelentős szeletet a jogokból, szabadságból - önhibánkon kívül maradunk bezárva a négy fal közé. Ma már nincs vita arról, hogy a járvány utáni évben - években -, ha utazni szeretnénk, szükség lesz vakcinaútlevélre. Másként nem megy. A napokban az Európai Bizottságban már elvi megállapodás is született erről, de azzal, hogy a részleteket talán nyár előtt kidolgozzák, a megvalósítás így őszre csúszna. Ez az az elv, hogy csak akkor követelhető ilyen igazolás, ha már mindenki hozzájuthatott a vakcinához. De úgy tűnik, Brüsszelben is megértették, hogy az újranyitás olyan téma, amely nem tűr halasztást, és ez is egy olyan rendkívüli helyzet, amelyben bizony nem ragaszkodhatunk az egyenlőséghez, nem helyezhetjük a cél fölé az egyébként fontos demokratikus szabályokat. Ursula von der Leyen tegnap bejelentette, az Európai Bizottság már márciusban javaslatot tesz az EU-s digitális vakcinaútlevelére. Egyelőre csak annyit tudni, hogy ez igazolná az oltást, tartalmazná a teszteredményeket azok körében, akiket még nem oltottak be, és az is szerepelne benne, ha valaki már átesett a fertőzésen. A terv szerint tehát azok is útra kelhetnek az unión belül (esetleg máshova is), akik még nem kapták meg a vakcinát. Ezzel a kompromisszummal újranyithatok lesznek a határok, szabaddá tehetők az emberek (minimum azok, akik már megkapták az oltást), beindulhat a turizmus, ez pedig emberek millióiban ébresztheti fel a reményt, hogy túléli a koronavírus-válságot, újra lesznek vendégek, utasok, újra saját erőből tud bevételt termelni. Bár a legkeményebb hetek még előttünk vannak, némi optimizmussal kijelenthetjük, utána lehet beszélni a nyári szabadságról... Az új intézkedés: ugyanabból többet Megéltük ezt is - 3000 ember kivételével. 3000 újabb halott kellett hozzá, hogy a kormány szigorítson az intézkedéseken. Nem vitás, lépni kellett, a kérdés az, hogy most mennyit segít ez a helyzeten. „A lényeg, hogy hogyan fognak betartatni, ellenőrizni és büntetni. A kormányfő lényegében azt mondja, megfelelők az eddigi szabályok, csak az emberek nem tartják be őket. Örömteli, hogy a kormány is felfogta ezt, és most konkrétan megbízta a belügyminisztert, tartassa be a szabályokat és folyamatosan adjon jelentést. Azt a belügyminisztert, aki sikeresen játszotta el (a központi válságstáb tagjaként is), hogy neki aztán semmi köze a járványhoz, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a lakosság túlerőben van a rendőrséggel szemben” - úja a Sme kommentálja. Hát akkor most mi lesz? Tegyük félre az iróniát, és azt ismetjük be, annyiban igaza van a kormányfőnek, hogy nagyon sok múlik a lakosság viselkedésén. Az első hullám tulajdonképpen azért maradt el nálunk, mert az emberek megijedtek az új vírustól és bezárkóztak. De ez már a múlt, az emberek belefáradtak, és most azt gondolják, együtt lehet élni a járvánnyal, bár igaz, hogy napi száz a halottak száma. „Ha a kormány a maga oldalára akaija állítani a lakosságot, akkor be kell ismernie az elkövetett hibákat, és az a minimum, hogy az egészségügyi miniszter lemond. Ezután jöhet egy újrakezdés a járvány elleni harcban, de szükség lenne hozzá még egy gesztusra is: megpróbálni kialakítani a társadalmi egyetértést, ünnepélyesen megszüntetni a végtelenségig ismétlődő általános antigénteszteléseket, és rituálisan elégetni a tesztelési igazolásokat. Már önmagában ettől fellélegeznének az önkormányzatok, sok ezren az egészségügyben, a sok millió megtakarított euróból pedig meg kellene valósítani a nagy állami központi PCR-tesztelést. Valami hasonló nélkül nem fog helyreállni a társadalmi morál. Ha csak azt ismételgetik, hogy nem hibáztak, akkor nincs mit beismerni, nincs kit felelősségre vonni, és ugyanaz megy tovább, mmt eddig”-úja a lap. (úsz) I 7 Egy év képviselet nélkül HEGEDŰS NORBERT Egy éve nincs magyar képviselet a szlovákiai törvényhozásban. Mi változott, mit végeztek ez idő alatt a pártjaink? Hasznos munka zajlott, vagy ismét elvesztegettünk egy évet? Értékeljünk. Bizony, már egy év telt el azóta, hogy a választáson a Híd és az MKÖ néven induló MKP-Összefogás-Magyar Fórum trió sikeresen ütötte el egymást a parlamentbejutástól. Akkoriban néhányan világvégét, nemzethalált vizionáltak arra az esetre, ha nem lesz magyar párt a parlamentben, de lám, egy év eltelt, mi pedig még mindig itt vagyunk. De hogyan telt ez az év a szlovákiai magyar politika szempontjából, veszítettünk egyáltalán valamit a parlamenti képviselet hiányával? Mit végeztek ez idő alatt a pártjaink? Eredetileg azzal akartam kezdeni, hogy ha a szlovákiai magyar politika elmúlt egy évét akarjuk értékelni, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a koronavírus hatását. Másodszori nekifutásra azonban ebben már nem vagyok teljesen biztos, ugyanis a szlovmagy politika az elmúlt évben leginkább önmagával volt elfoglalva, és ez valószínűleg a járvány nélkül is ugyanígy lett volna. A választási kudarc után a Híd önmagát kereste, az MKÖ-ben szinte azonnal egymásnak estek a pártok az állami pénzek miatt. Persze, a pandémia nyilván késleltetett néhány döntést és találkozót, de miután a Híd és az MKP is új vezetést választott, az év további részében ugyanaz a toporgás, helyezkedés zajlott, mint a parlamenti választás előtti fél évben. Volt ugyan gombaszögi piknik, meg komáromi egyezmény, de ezek a tényen nem változtatnak: 2020 elvesztegetett év volt, mindenki ki, kivel, hogyant játszott, amiből csak idén februárban sikerült előre lépni az MKP-Híd kiegyezéssel. De ilyen is volt már, úgyhogy ez sem garancia még semmire. Rosszabb lett az átlag szlovákiai magyar állampolgár élete azzal, hogy nincs pártunk a parlamentben? Ezen a téren a koronavíms már tényleg nagy szerepet játszott, mert a járvány annyi gondot okozott, hogy azok mellett a kisebbségi problémák háttérbe szorultak. Különösebb magyarellenes kirohanások nem történtek, de az is gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a Matovic-kabinettől az üres gesztusokon kívül (mint az emlékezetes Trianon-vacsora) túl sokra nem számíthatunk. Az is látványosan kiderült, hogy a szlovák képviselők még mindig nem értik - vagy nem is akaiják érteni - a magyar problémákat. Az R2-es építésének leállításával lényegében a teljes magyarságot az út szélén hagyta a kormány, a kettős állampolgárságról hozott legutóbbi döntést pedig sikerként próbálják lenyomni a torkunkon, holott semmi sem áll messzebb az igazságtól. Hol van ilyenkor Matovic magyar tanácsadója? A szlovák pártok listáján parlamentbejutott magyarok többnyire elvesznek a tömegben. Gyimesi György lehet, hogy jót akar, de egyedül nem tehet sokat, ráadásul eddigi akcióiról leginkább egy porcelánboltba szabadult elefánt juthat az eszünkbe. Az úgynevezett „magyar ügyek” kapcsán még leginkább Ondrej Dostál szokott a leghiggadtabban nyilatkozni, de ő pont az a tipusú politikus, aki nagyon okosakat mond, hogy aztán senki se hallgasson rá. Szóval igen, hiányzik az a magyar párt a parlamentből. És lehetne rosszabb a helyzet - például egy Hlas-Smer-ESNS-kormány esetén. De lehetne jobb is. A koronavírus átok mindannyiunk életében, de egyben haladékot is adott a szlovákiai magyar politikának, hogy újradefiniálja önmagát. A bajban félre kellett volna tenni az ellentéteket, és megmutatni, hogy a közösség érdekében igenis össze tud fogni az elit. Ehelyett egy éve megy a vita egy meg sem alakult párt nem létező pozícióiról. Nekünk ez jutott. Még egyszer: hiányzik a magyar párt. De nem egy ilyen. FIGYELŐ Immunitási igazolás Az Európai Bizottság még márciusban bemutatja a koronavírussal összefüggő új digitális immunitásigazolásra, más néven zöld igazolványra vonatkozó jogalkotási javaslatát; az intézkedéssel az európaiak szabadabb utazását szeretnék elősegíteni - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az oltási könyv szerepét betöltő új uniós immunitásigazolás a beoltottságot fogja igazolni, teszteredményeket tartalmaz azok esetében, akik még nem kaphattak oltást, illetve információt fog tartalmazni arról, ha valaki már átesett a koronavírus-fertőzésen. „Az immunitásigazolásnak meg kell könnyítenie az európaiak életét” - fogalmazott. A bizottsági elnök hangsúlyozta azt is, hogy az igazolással teljes mértékben tiszteletben fogja tartani az adatvédelmet és a magánszférát. A digitális oltási igazolás bevezetésével az Európai Bizottságnak az a célja, hogy fokozatosan lehetővé tegye az európaiak számára, hogy biztonságosan utazhassanak az Európai Unióban vagy az unió határain kívülre akár munka, akár turizmus céljából. Von der Leyen a múlt héten videokonferencián tartott EU-csúcs után jelentette be a javaslatot, az igazolvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy legalább három hónapra van szükség egy közös európai rendszer technikai kifejlesztéséhez. Elmondta, a tagállami vezetők megállapodásra jutottak a legszükségesebb személyes adatok megosztásáról az igazolványok közös elfogadása érdekében. Hozzátette, az Európai Unió és a tagállamok azt szeretnék, ha a vakcinaútlevél nyárra elkészülne, és meg lehetne kezdeni az egészségügyileg biztonságos külföldi utazásokat. (MTI)
