Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-02 / 50. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. március 2.1 www.ujszo.com Börtönbüntetést kapott Sarkozy Párizs. Egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozy volt francia államfőt a párizsi büntetőbíróság. Az exelnököt és ügyvédjét azzal vádolták, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, az ítélet ellen fellebbezhet. Az exelnök ellen több eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt államfőnek bíróság elé állnia. (MTI) RÖVIDEN Büntetőtelepen Alekszej Navalnij Moszkva. Átszállították Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust egy Moszkvától nem messze lévő büntetőtelepre, hogy ott töltse le a rá kiszabott 2,5 éves szabadságvesztést. Egy jogvédő szervezet szerint a Moszkvától száz kilométerre fekvő Pokrov városba szállították Navalnijt. A Vlagyimir Putyin államfő hangos bírálójaként számon tartott politikusnak először karanténba kell vonulnia a koronavírus megfékezését célzó intézkedések miatt. Navalnij szövetségese, Leony id Volkov arról számolt be, hogy senki nem kapott hivatalos tájékoztatást a hatóságoktól, így nem ismerik a politikus pontos hollétét még a családtagjai és az ügyvédjei sem. (MTI) Irán nem tárgyal az atomprogramjáról Teherán. Irán elvetette az arra vonatkozó javaslatot, hogy informális tárgyalásokat kezdjen az Egyesült Államokkal és az európai nagyhatalmakkal a nukleáris megállapodás helyreállításáról, mondván, előbb Washingtonnak fel kell oldania a szankciókat. „Az Egyesült Államok és a három európai hatalom közelmúltbeli cselekedeteit és nyilatkozatait tekintetbe véve Irán nem látja úgy, hogy itt az ideje az informális találkozónak ezen országokkal, ahogyan azt az EU külpolitikai főképviselője javasolta” - hangsúlyozta a teheráni külügyi tárca szóvivője. (MTI) Fehérorosz válság: szigorú büntetések Minszk. Tegnap hatályba lépett Fehéroroszországban a közigazgatási vétségekről szóló törvénykönyv, amely erőteljesen megszigorítja a hatóságilag nem engedélyezett tüntetések szervezéséért, illetve tartásáért járó büntetéseket. A jövőben az, aki nem engedélyezett tüntetésen, sztrájkban, utcai felvonuláson részt vesz, ilyet szervez, vagy arra nyilvánosan felszólít, átszámítva 1000 euróig teijedő pénzbírságra, közmunkabüntetésre vagy elzárásra számíthat. (MTI) Gátlástalanul löveti a tüntetőket a mianmari junta Amianmari katonai diktatúra a teljes arzenálját beveti a tüntetőkellen (tasr/ap) 18 embert agyonlőtt, sokakat pedig megsebesített a mianmari rendőrség vasárnap a tüntetések oszlatásakor - erősítette meg az ENSZ emberi jogi irodája. Újabb bűncselekményekkel vádolták meg a Nobelbókedíjas Aung Szán Szú Kjít. Rangun. A 18 áldozatot követelő rendőrségi oszlatás során a rendfenntartók a hanggránátok és a vízágyú mellett éles lőszert is bevetettek három városban, a déli Daveiben, Mandalajban és Rangunban. „A rendőrség és a hadsereg halált okozó erőt használt a békés tiltakozók ellen, aminek következtében hiteles információk szerint legalább tizennyolcán életüket vesztették, harmincán pedig megsebesültek” - írta közleményében az ENSZ világszervezet emberi jogi főbiztosának szóvivője. Egyúttal élesen elítélte a demonstrálókkal szembeni egyre keményebb hatósági fellépést, és óva intette a hadsereget a túlzott erőszak alkalmazásától. Mianmarban a fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználattal a biztonsági erők semmibe vették a nemzetközi jogot, az elkövetőket felelősségre kell vonni - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Mianmarban egy hónapja keletkezett káosz azt követően, hogy a hadsereg magához ragadta a hatalmat, s őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szán Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) irányítóit. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert. Azóta rendszeresek a tiltakozások a katonai puccs ellen, a hatóságok nem képesek megakadályozni a mindennapos tüntetéseket és a polgári engedetlenségi mozgalmat. A katonai diktatúra Aung Szán Szú Kjít már a közrend megzavarásával és a távközlési törvény megsértésével is vádolja. A Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kjít, aki korábban már 15 évet töltött házi őrizetben a katonai kormányzás alatt, mostanáig az import-export törvények megsértésével és a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti korlátozó intézkedések megszegésével vádolták. Ha bűnösnek találják, nem indulhat a junta által beígért választásokon, amelyeket a bejelentés szerint egy éven belül kívánnak megtartani. (MTI) Kizárhatja pártcsaládja a Fideszt ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapest. „Ha a Fideszt nem látják szívesen, mi nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a képviselőcsoport tagjai maradjunk" - fogalmaz Orbán Viktor abban a levélben, amelyet Manfred Webernek, az Eurépai Néppárt (ÉPP) frakcióvezetőjének írt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra a módosításra utal, ami megkönnyítené a tagok eltávolítását a néppárti frakcióból. Az új szabály lényege az, hogy a frakció egy teljes delegációt is felfüggeszthetne, egyetlen szavazással. Eddig csak egyénenként szavazhattak a frakció tagjainak sorsáról. Ez a módosítás egyértelműen a Fidesz ellen irányul. A Fidesz néppárti tagságát már két éve felfüggesztették, de ettől még a párt képviselői csatlakozhattak az Európai Parlamentben lévő néppárti frakcióhoz. Most nyílt szakításra kerülhet sor, és a jelek szerint Orbán nem válj a meg, amíg kidobják a Fideszt a frakcióból. Orbán ellenérvei A vasárnap közzétett levelében azt úja, a Néppárt huzamosabb ideje vezetői és politikai válsággal küzd. Sérelmezi, hogy hiába írt levelet egy újfajta együttműködésről december 6- án, arra nem kapott választ, ehelyett a belső szabályok átírása került az asztalra, ami megkönnyíti a fídeszes képviselők kizárásának „sebtében összetákolt és jogilag megkérdőjelezhető feltételeit”. Az üzenet Orbán szerint világos és érthető. Kifogásolja azt is, hogy miközben a tagországok élet-halál harcot folytatnak a koronavírus ellen, „nehéz megérteni és elfogadni, hogy Önöknek az EPP- képviselőcsoport régóta létező szabályainak felülvizsgálata most a legsürgetőbb feladat”. A jogállamiság fogalmába Orbán szerint nekik nem fér bele a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatása vagy szankciók kiszabása, ahogy azt tervezik az új rendelkezésben. Örbán emlékeztet arra, hogy lakosságarányosan a Fideszé a legerősebb delegáció a frakcióban, „képviselőink félreállítása egyet jelentene közel kétmillió magyar állampolgár semmibevételével, amely tovább gyengítené a politikai családunkat”. Azzal záijaa levelet, hogy ha megszavazzák a módosítást, a Fidesz elhagyja a néppárti frakciót. Orbán levelére máris válaszolt a Néppárt képviselőinek küldött levelében Esteban González Pons néppárti frakcióvezető-helyettes, aki annak a módosításnak a megalkotásáért felelős csoportnak a vezetője, amit a magyar miniszterelnök annyira magára vett. A spanyol konzervatív politikus arról ír, hogy most Orbán leveléről fognak szólni a belső vitáik. A módosításról a frakcióvezető Weber pénteken, egy zárt ülésen állapodott meg az ÉPP nemzeti delegációinak vezetőivel, de hogy hatályba is lépjen, ahhoz a Néppárt tagságának kétharmados jóváhagyására is szükség lesz. A pártcsalád a következő plenáris ülését szerdán tartja. Örülnének a távozásnak A Politico lap szerint azok, akik már egy jó ideje ki akarják zárni Orbánékat a pártcsaládból, most úgy érzik, számukra lejt a pálya. A lapnak nyilatkozott Othmar Karas osztrák EP- képviselő és a parlament alelnöke, aki elmondta, nem fogják hagyni, hogy Orbán zsarolja őket, és a tervek szerint haladnak előre a szabálymódosítással. A Politico szerint a frakció több tagja is úgy vélte, hogy Orbán levele inkább ajándék, semmint egy fenyegetés volt Webernek, hiszen a frakcióvezetőnek is egyszerűbb lenne minden, ha a Fidesz magától kilépne, és nem kéne a felfüggesztésükről szavazni. A Fidesz távozásával is a Néppárt maradna a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. (MTI, 444) Trumpot még vonzza az elnöki poszt „Nem alapítunk új pártot. Miénk a Republikánua Párt, amely egységes lesz és erősebb, mint valaha" - mondta Donald Trump amerikai exelnök a Konzervatív Politikai Akciécsoport szervezet floridai konferenciáján. Oriando. A republikánus politikus - aki első nyilvános beszédét tartotta a Fehér Házból való távozása óta - álhímek nevezte az új párt alapításával kapcsolatos találgatásokat. Trump úgy fogalmazott: „Nem alapítok új pártot, ez álhír volt. Nem lenne zseniális? Indítsunk egy új pártot, és osszuk meg a szavazatainkat, hogy soha ne nyerhessünk. Nem, ez nem érdekel minket.” „A büszke, szorgalmas amerikai hazafiak mozgalma csak most kezdődik, és a végén mi győzünk!” - fogalmazott a volt elnök, aki nem zárta ki, hogy 2024-ben elindul az elnöki pozícióért folyó versenyben. „Ki tudja, akár úgy is dönthetek, hogy harmadszor is megverem őket” - mondta a volt elnök. Donald Trump máigazt hirdeti, ő nyerte a tavalyi elnökválasztást (tasr/ap) Donald Trump azt jósolta, hogy a Demokrata Párt „hervasztó vereséget” fog szenvedni a félidős választásokon, és 2024-ben „határozottan” elveszíti a Fehér Házat. A volt elnök továbbra sem hajlandó elismerni vereségét, és megismételte azt az állítását, hogy ő nyerte meg a 2020-as választásokat. A demokratákra utalva Trump úgy fogalmazott: „valójában, mint tudják, éppen elvesztették a Fehér Házat”. A volt elnök élesen támadta utódja, Joe Biden számos intézkedését. „A modem amerikai történelem összes elnöke közül Bidennek volt a legtragikusabb első hónapja” - fogalmazott Trump. A Konzervatív Politikai Akciócsoport rendezvény, ami a konzervatív táboron belül meglevő erőviszonyok, töréspontok felmutatására szolgál (pl. nem volt jelen Mike Pence volt alelnök, akinek fagyossá vált a kapcsolata Trumppal), idén azt mutatta, hiába a választási vereség, a republikánus táboron belül még nagyon jelentős Trump támogatottsága. A konferencia közben készített közvélemény-kutatás szerint - egy esetleges előválasztáson - a válaszadók 55%-a voksolna az exelnökre. Ron DeSantis floridai kormányzóra a szavazók 21, Kristi Noém dél-dakotai kormányzóra 4%-uk szavazna. (MTI, ú) Zavargások Örményországban Jereván. Kormányellenes tüntetők behatoltak tegnap Jerevánban egy kormányzati épületbe, amelyben több minisztérium hivatalai találhatók, követelve az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinján lemondását. Az örmény hadsereg vezérkari főnöke, Onik Gaszparján magas rangú tisztek támogatásával múlt héten lemondásra szólította fel Pasinjánt, aki ezt puccskísérletnek minősitette. Áz ellenzék ugyanakkor üdvözölte a vezérkar kezdeményezését, és az utóbbi napokban többezres tüntetéseken követelték a miniszterelnök lemondását. A tüntetők felszólították a kormányhivatal dolgozóit, hogy ne vegyenek részt Pasinján támogatóinak nagygyűlésén, kormányellenes jelszavakat hangoztattak, és követelték a miniszterelnök lemondását, majd elhagyták az épületet. Szavaik szerint azt akarták demonstrálni, hogy bármelyik minisztériumba képesek behatolni. (MTI)
