Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-13 / 60. szám

2021. március 13., szombat, 14. évfolyam, 11. szám Forradalom, ebédidővel 13. oldal Régészek rábukkantak Bethlen Gábor követének kriptájára Bethlen Gábor kon­stantinápolyi kö­vetének, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600- as évek elején épített kriptáját találták meg a székelyföldi Gyulakután, a refor­mátus templom szen­télyében végzett ása­tások során - írta az Erdélyi Református Egyházkerület portál­ja, a reformatus.ro. A 4,3 méter hosszú, 2,7 méter széles, 2,3 méter belmagasságú, 70 centiméter vastag téglafalakkal kör­bevett boltozatos kriptát - a jelek szerint - nem bontották ki azóta, hogy két felnőtt férfit, három nőt és öt gyermeket temettek bele. Az ő maradványaik kerültek most elő az ásatások során. Gál Szilárd, a Maros Megyei Mú­zeum régésze elmondta: a jelek arra utalnak, hogy a Küküllő vagy a környező patakok áradásakor a kripta a mennyezetéig megtelt vízzel. így az oda eltemetettek ma­radványait és a velük eltemetett ékszereket a kriptában lerakodott 60-70 centiméter vastag iszapré­tegből kaparták most elő. A régész elmondta: egy olyan karikagyűrűt találtak, amelybe Szövérdi Gáspár János feleségének, Bethlen Zsófi­ának a neve van belevésve, belül pedig egy keresztyén hal szimbó­lum, amelynek bordázott a teste. „Felmerült a kérdés, hogy valóban Bethlen Zsófia gyűrűje volt-e a ta­lált ékszer, vagy a férjéé, de a mé­retéről arra következtettek, hogy női” - magyarázta Gál Szilárd. Emellett további három aranygyű­rű és egy arany ruhadísz került elő az iszapból. A történészek előtt ismert volt az a tény, hogy a Bethlen Gábor bizal­masának számító Szövérdi Gáspár János a gyulakutai Lázár János öz­vegyét, Safarith Krisztinát felesé­gül véve alapozta meg a vagyonát. Bethlen Zsófia a követ második fe­lesége volt. Szövérdi Gáspár János és Bethlen Zsófia neve a műemlék­templom kazettás mennyezetének az egyik kazettáján is szerepel. A A gyulakutai református templom f A tervek szerint megtartják a feltárt kripta lejáratát, az úrasztala körül lefele vezető lépcsőt alakítanának ki, és üveggel fednék le a nyílást Boltíves, több mint két méter magas kripta került elő a templom alatt Kazettás mennyezet a gyulakutai templomban. A feltárások során falkutatást végeztek kívül-belül a temp­lomban. A talált freskókat, gótikus ablakmaradványokat, valamint egy sekrestye bejáratát egyelőre letakar­ják, az újításokat pedig úgy tervezik, hogy ezek láthatóak maradjanak. (Fotók: MTI) < Szövérdi Gáspár János címere a gyulakutai református templom kazettás mennyezetén mennyezetet ugyanis az ő támo­gatásukkal készítették 1625-ben. Bethlen Zsófia jegygyűrűje vezette a régészeket arra a következtetésre, hogy a Szövérdi család tagjai nyug­szanak a kriptában. A koporsók jelentős része ezüst nittszegekkel, gombokkal volt dí­szítve, illetve több nemesi koporsó szerkezeti elemeit is megtalálták - ez értékes információkkal egé­szítheti ki a 400-500 évvel ezelőtti temetkezésről alkotott képet. A helyszínen sikerült elkülöníteni két felnőtt férfi, három felnőtt nő (egy idősebb, két fiatalabb) és öt gyermek maradványait. A források is arról számolnak be, hogy a né­pes Lázár családnak sok gyermeke halt meg, és ebbe a kriptába temet­hették őket. Gál Szilárd elmondta, hogy négy egyénből DNS-min­­tát is vett további kutatásokért, a csontmaradványokat pedig vissza­helyezték nyughelyükre. Érdekesség, hogy az erdélyi krip­tákban általában egy kis fülkén át juttatták be az elhunytat a krip­tába, itt azonban rendes boltíves ajtónyílás volt. ,A kripta bejárata szinte meseszerűen, négy hatal­mas kővel volt elzárva. Izgalmas volt ezt megtalálni. Körülbelül másfél méteres folyami kövekről van szó, amelyeket meszes ha­barccsal kötöttek össze” - fejtette ki a régész. A műemléktemplom tervezett helyreállítása tette szükségessé az ásatásokat, amelyek során egy ki­sebb, Árpád-kori templom alapját is feltárták. (MTI, református. ro) T

Next

/
Thumbnails
Contents