Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-13 / 60. szám
12 HÍRESSÉGEK PRESSZÓ ■ 2021. MÁRCIUS 13. www.ujszo.com Boris Johnsonnak sosem volt jó frizurája, de a mostani... Nyilván nem volt még ideje borbélyhoz menni a koronavírus miatti korlátozások lazítása óta, vagy megtetszett neki a hosszú haj. Egyszer egy riporter megkérdezte tőle, nincs-e fésűje. Akkor azt felelte, van, és néha meg is fésülködik. Miért nem próbál ki egy új, rövidebb, klasszikus fazont? Michaela Forthuber imázsszakértő szerint „az olyan populisták, mint Johnson és Trump, nem akarnak tökéletesek lenni. Mert így kapják meg a kívánt figyelmet. Tudják: minél tökéletesebbek, annál nagyobb az esélye, hogy az emberek nem tudnak azonosulni velük" - magyarázta Forthuber a Kurier című lapnak adott interjúban. (Fotó: TASR/AP) Michelle Obamát is felvették M ichelle Obama korábbi amerikai first ladyt és nyolc másik rendkívüli nőt, köztük Indra Nooyit, a PepsiCo volt vezérigazgatóját, Mia Hammetet, minden idők egyik legsikeresebb női labdarúgóját, valamint a tavaly elhunyt Katherine Johnsont, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egykori matematikusát veszi fel tagjai közé idén az amerikai Női Hírességek Nemzeti Csarnoka. Az intézmény közlése szerint a 2021-es évfolyam tagjait október 2-án iktatják be egy személyes részvételű ceremónián. „Michelle Obama a 21. század egyik legnagyobb befolyással bíró és legmeghatározóbb nőjévé vált” - olvasható az intézmény weboldalán. Az idei listán szerepel még a 2006- ban meghalt Octavia Buder sci-fi „Michelle Obama a 21. század egyik legnagyobb befolyással bíró és legmeghatározóbb nőjévé vált" (Fotó: TASR/AP) író, Rebecca Halstead, aki csaknem három évtizeden át szolgált a hadseregnél, Joy Harjo költő, Judy Chicago művész, valamint Emily Howland aktivista, aki 1929-ben hunyt el, és az amerikai polgárháború idején egykori rabszolgákat tanított írni és olvasni. A szervezet figyelemmel követi a koronavírus-járvány alakulását New York államban, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az októberi beiktatási hétvége minden résztvevője biztonságban legyen. A nagyközönség ingyen nézheti majd az interneten a ceremóniát. A New York állambeli Seneca Fallsban működő intézmény az Egyesült Államok legrégebbi, tagsággal rendelkező szervezete, amely az amerikai nők rendkívüli teljesítménye elismerésének és ünneplésének szentelte tevékenységét. (MTI) Churchill híres papucsa (Fotók: tasr/ap) 32 ezer font Churchill papucsáért A becsült ár több mint kétszereséért, 32 ezer fontért kelt el Winston Churchill egy pár, bársonyból készült papucsa, amelyet Nagy- Britanniában árvereztek el. A konyakospohár 5 ezer fontot ér Az egykori brit miniszterelnök monogramjával díszített lábbeli az 1950-es években készült. Churchillt számos alkalommal lencsevégre kapták a papucsban második miniszterelnöksége idején, 1951 és 1955 között. A 29 centiméter hosszú, bőrtalpas és bőrbéléses lábbelit N. Tuczek, korának egyik híres cipésze készítette. A Bellmans aukciósház közlése szerint egy brit magángyűjtő vásárolta meg a papucsot. Licitálni lehetett egy Churchill monogramjával ellátott konyakoskehelyre is, amelyért 15 ezer fontot fizetett új tulajdonosa. Mindkét tárgyat Churchill családja árverezte el először 1998-ban, jelenlegi tulajdonosuk akkor vásárolta meg őket. (MTI) Elárverezik Karl Lagerfeld gyűjteményét E lárverezik Kari Lagerfeld néhai német divattervező műgyűjteményét és bútorait egy őszi monacói aukción - jelentette be a Sotheby’s. Az aukciósház közleménye szerint mintegy két hónapig fog tartani, amíg nyilvántartásba veszik a 2019. február 19-én elhunyt divattervező összes vagyontárgyát nyolc franciaországi és monacói rezidenciáján. Lagerfeld szenvedélyes műgyűjtő volt, és már életében is rendszeresen eladott gyűjteményéből. Egy art deco bútorokból és tárgyakból tartott 2003-as árverés csaknem 7 millió eurót hozott a Sotheby snél. Az aukciósház szerint még korai megbecsülni az őszre tervezett árverés bevételét, csak Lagerfeld szenvedélyes műgyűjtő volt (Fotó: tasr/ap) most kezdik a leltározást, mindenesetre az árakat nagyban befolyásolja, ha az eladásra kínált tárgyak egy világhírű személyiségtől származnak. Az Yves Saint Laurent divattervező és élettársa, Pierre Bergé hagyatékából 2009-ben rendezett árverés 373 millió euró árbevételt hozott. (MTI) Lakó voltam három kontinensen” B elekezdek az olvasásba, és nem mdom letenni. Ferdinandy György három nagy fejezetre osztott szépirodalmi rövid prózái lebilincselnek, foglyul ejtenek Hívnak magukkal: kövessem a szerzőt, aki Szindbádként bolyong emlékei távoli vizein, de sehol nem talál olyan kikötőt, ahol végleg lehorgonyozhatná viharvert hajóját. „Lakó voltam három kontinensen - írja ebben a Könyv a világ végén című legújabb, alig néhány hónapja megjelent kötetében. - Volt lakhelyem, postai címem. Otthonom annál kevesebb. Most, vénségemre, a régi házban étzem először, ha nem is otthon, de a sajátomban magam. Belakom a padlást és a pincét, kutakodom a kacatokban, amit szegény anyám a manzárd és a bunker között rám hagyott. Van itt minden: matracok, Singer varrógép, üres képkeretek. És ez a kemény fedelű füzet. »Lakók nyilvántartása - tíz évig megőrizendő« - áll a penészes papíron.” Lakók, akik itt éltek fél évszázadon át, amíg ő messzi idegenben élt, és vágyódva gondolt a régi házra, ahol boldog gyerekkorát töltötte. Oda tért vissza ötven év után. Majd Ferdinandy György (Fotó: Bánkövi Dorottya) mindnyájan érezzük azt a furcsa, felkavaróan fájdalmas, torokszorító érzést, amikor viszontlátjuk, sok évtized után azt a régi házat, ahol boldog gyerekként éltünk, rég eltávozott szüléinkkel. Ahol most idegen gyerekek játszanak a kertben, és minden egészen más, mint a mi időnkben. Ez már nem a mi otthonunk. így szövi át, a nyolcvanöt éves író múlt századi emlékeit a lírai hangulat, az anekdotikus elbeszélőmód és a jelenkori valósággal szembesítő finom irónia. Ez itt a régmúlt, állítja valahol, majd hozzáteszi: „(...) ahová most, ötven év után, én is visszatértem. Ahol lett újra házam és hazám. Ha ugyan van még értelme a szónak: otthonom. Azóta, túlélő, itt ülök, apám íróasztalánál, anyám arcképe alatt. Nem történt semmi: írom tovább a penzumomat.” A vándorlás azonban nem szűnt meg. Valójában kétlaki életet él: Miamiban és Budapesten, a Sas-hegyi házukban. Kétszer nősült, négy gyereke szerteszét a világban. Nagyfia Washington mellett él, lánya Abu-Dzabiban. „Tőlem tízezer kilométerre, mert én itt húztam meg magam, a régi Sas-hegyi házban, kettőjük között, félúton.” Talán legjobban szeretett fia a Karibi-szigetvilágban él, a negyedik - két bátyja között - a közvetlen közelében, Floridában. Ő is félúton. Azt szokta mondani, hogy benépesítette a Földet. „Am a valóság nem ilyen vidám. Mert jó, ha évente egyszer láthatom a gyerekeimet. Egyszerre, mind a négyet, még szinte sosem láttam. Csak apránként: hol az egyiket, hol a másikat. Én, az apjuk, inkább már csak az anyanyelvemen mdom kifejezni magamat... Hogy megértsék, ezt az üzenetemet is le kell majd fordítanom.” Hazájából az 1956-os forradalom után száműzött emigránsként hamar rájött, hogy nem különb egy mai menekültnél. Az, hogy aszszimilálódjon, beolvadjon, eszébe sem jutott. „Az értelmetlen szabadság - írja könyvének előszavában - nem jobb, mint a szabadság hiánya odaát, Keleten.” Megtanult franciául, Georges Ferdinandy néven megjelent, francia nyelven írt és rangos díjakkal elismert (Saint- Exupéry-díj, Del Dúca Díj) regényeivel hírnevet szerzett, aztán Puerto Rico egzotikus szigetén élt, és egyetemi tanárként tanított majdnem négy évtizedig, miközben spanyolul írta elbeszéléseit és novelláit - de írni csak az anyanyelvén szeret. (Navarrai Mészáros Márton szerkesztő utószava ezt is részletezi.) Idegenben ez volt a menedéke. Példát vehetnek róla azok a honi magyarok, akik „külföldi” szavakkal torzítják, silányítják kifejezésekben igencsak gazdag nyelvünket. Vadas Zsuzsa
