Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-08 / 55. szám
www.ujszo.com I 2021. március 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Össztűz Matovicra A külpolitikába is átterjedt a belpolitikai viszály és a kormányválság "■T ~yr # kutyát akar verni, botot mindig talál- I jutott eszembe a JL JL cseh mondás, miután a szlovák sajtóban alaposan leszedték a keresztvizet a kormányfőről. Ezúttal is egy Facebook-bejegyzése miatt. Nem óhajtok a fogadatlan prókátora lenni és továbbra is meggyőződésem, hogy addig nem csitul a kormánykoalíciós viszály, a kapkodás, amíg ő lesz a kormányfő. Mégis úgy vélem, ebben az esetben elfogultan, nacionalista puskaport is pufogtatva rúgtak bele. Azért, mert Matovié védelmébe vette Szijjártó Péter magyar külügyminisztert, és elárulta, hogy sokat segített az orosz vakcina beszerzésében. Matovié azt írta: a szlovák és a magyar kormány közötti jelenlegi jó viszony lehetővé teszi, hogy minden kényes kérdésről őszintén beszéljenek. A szlovák kettős állampolgárságról rendelkező törvény módosításáról is. Álláspontjával egyértelműen külügyminiszterét, Ivan Korcokot bírálta, aki szerint ez a kérdés Szlovákia kizárólagos belügye. Ezért a külügy bekérette a pozsonyi magyar nagykövetet és magyarázatot kért Szijjártó elsősorban Gyimesi Györggyel, az OEaNO parlamenti képviselőjével tartott komáromi találkozója ügyében. A szlovák diplomácia vezetője ezzel a barátságtalan lépésével elvetette a sulykot, hiszen a kollégája mindössze a szlovákiai magyar pártok kérését figyelmen kívül hagyó módosító javaslatról és a várható fejleményeiből érdeklődött, méghozzá nyilvánosan. Miután Korcok nem volt hajlandó szóba állni vele az ügyben. Pedig Szijjártó szerint ezt a problémát is tárgyalással, a kölcsönös tisztelet alapján kellene megoldani. Az SaS-es Korcok nyilván nem egyeztetett a miniszterelnökével, aki viszont néhány nappal korábban nem tájékoztatta őt a Szputny ik-vakcinák megvásárlásáról - ami szintén a kormánykoalíción belüli tarthatatlan állapotokat tükrözi. Néhány szlovákiai újságíró vérszemet kapott a pozsonyi külügyminiszter elhamarkodott lépésétől, s hergelte őket a kormányfő (kivételesen higgadt) álláspontja is, ezért nekirontottak, tovább mérgezve a járványhelyzet miatt feszült légkört. A Pravdában A szlovákellenes Matovic címmel jelent meg írás, a Denník N munkatársa szerint pedig a kormányfő úgy reagált, mintha a Fidesz tagja lenne. Beállt a kórusba Veronika Remisová, felszólította Matovicot, hogy határolódjon el Gyimesi Györgytől, akinek szerinte nem volt meghatalmazása tárgyalóasztalhoz ülni a magyar külügyminiszterrel. Csakhogy mindössze tájékozódó jellegű találkozóról volt szó, ráadásul Gyimesi nem mondott mást a módosítással kapcsolatban, mint amit előzőleg a tévés vitaműsorokban és más alkalmakkor nyilvánosan kifejtett. Ebben a belpolitikai puskaropogásban remélhetően felfigyelnek Simon Zsoltnak az Aktuality.sk honlapon megjelent figyelmeztetésére, hogy a szlovák-magyar viszonyt és a hazai magyarság helyzetét veszélyeztetné a feszültségkeltés és az indulatok újbóli felkorbácsolása. A Magyar Fórum elnöke rámutat arra is, hogy a kettős állampolgárság tervezett módosítása ugyan nem felel meg a hazai magyar elvárásoknak, de most ennél fontosabb és sürgetőbb kérdéseket kellene rendezni. Például a szlovák alkotmány bevezetőjének módosítását, amely végre elismerné a hazai etnikai kisebbségek államalkotójogállását. Tegyük hozzá: ugyancsak kívánatos lenne a nemzetiségi oktatásügy jogi és szakmai meghatározása, miként a Csemadok állami támogatásának rendezése is. A fentebbi megnyilvánulások is jelzik, mennyire képlékenyek a szlovák-magyar kapcsolatok ebben a belpolitikai konfliktusokkal is terhelt időszakban. És milyen nagy a közéleti szereplők felelőssége, akik önző, vagy meggondolatlan lépéseikkel könnyen lángra lobbanhatják a nacionalizmus parazsát. (Cartoonizer) r TELJESEN ^ ÉSZSZERŰ VOLT ENGEM SORON KÍVÜL BEOLTANI. SOKKAL OLCSÓBB, MINT A LEGKÖZELEBBI KAPCSOLATAIM FOLYAMATOS k FELKUTATÁSA j 400 euró egy vakcina a darkneten Nyilvánvalóan hamis vakcinákat árulnak az internet illegális, nem látható rászán, az úgynevezett darkneten, ahol az illegális kábítószer- ás fegyverkereskedelem is folyik. Ha valódi vakcinákról lenne szó, azok hűtése egyébként se lenne garantálva a „kézbesítésnél”. A leginkább antivirus szoftvereiről ismert Kaspersky Lab megnézte, hogy a darknethez tartozó piactereken mennyiért lehet koronavírusvakcinákat venni - illetve azt, amit annak nevezve árulnak. A darknet az internet rejtett része, és oly módon próbálják használni, hogy a felhasználó azonosíthatatlan legyen. A Kaspersky a darknet 15 piacterét böngészte át, és talált Pfizer-, AstraZeneca- és Modema-oltásokat is. A legtöbb eladó a jelentés szerint Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból és az USA- ból kínálta az árut. Amellett, hogy a vevő egyáltalán nem lehet benne biztos, hogy mit vesz, a Kaspersky olyan oltásokat is talált, amelyek nincsenek engedélyezve. Az árak 165 és 1000 euró között mozogtak, az átlagos ár 410 euró. Az eladók titkosított kommunikációs csatornákon keresztül érhetők el, fizetni általában kriptovalutával, legtöbbször bitcoinnal lehet. Az eladóknak egyenként 100-500 tranzakciójuk lehetett eddig. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a vevők mit kaptak, vagy egyáltalán kaptak-e a valamit. Bár az elképzelhető, hogy a kórházi oltásoknál a nap végén fennmarad egy-egy dózis és ezt árulják, de nyilvánvaló, hogy az eladásra kínált vakcinák többsége hamisítvány, és jó estben nincs semmilyen hatása - írták a szakértők. Viszont a kínálatban máris megjelentek a hamisított oltási igazolások is, amelyek majd lehetővé teszik az utazást. Az „európai igazolvány” 20-25 euróért kapható, az orosz darkneten 3500-5000 rubelért (40-55 euró) kínálják. (tasr, g7.hu) Első évünk a világjárvánnyal SIDÓH. ZOLTÁN Térségünket épp egy éve érte el a világjárvány. Az első hullámot a gyors intézkedéseknek, lezárásoknak köszönhetően minimális emberveszteségekkel vészelte át az ország, napjainkban viszont a temetőknél álló hűtőkamionok, a kényszerűségből Németországba és Lengyelországba küldött betegek mutatják, az újabb hullámmal szemben egyelőre vesztésre állunk. Míg 2020 márciusa és szeptembere között alig 50 ember halt meg koronavírusban, addig december dereka óta naponta többen hunynak el a kórban, mint a járvány első hat hónapjában összesen! Ez távolról sem szlovákiai sajátosság, hiszen Csehország már közel 22 ezer halottnál tart, a határozottan izmosabb egészségügyi ellátó rendszere pedig gyakorlatilag összeomlóban. Magyarországon pedig lakosságarányosan több ember halt meg, mint az 525 ezer áldozatnál tartó Egyesült Államokban. A járvány berobbanása előtti utolsó átfogó felmérés azt mutatta, hogy egy esetleges pandémiára legjobban felkészült országok listáját éppen azok vezetik, ahol most katasztrofális a helyzet. Ez bizony elég furcsa ellentmondás, az okok keresésekor lehet, sőt illik a politikusokat hibáztatni, de halkan azt is megemlíthetjük, hogy bizony az érintett országok lakosságának tűrőképessége is kudarcot vallott. Ugyanis Európában, mert elvileg az uniós államok voltak legjobban felkészülve a járványra, a társadalom esetleges ellenállása miatt hónapokig csupán felemás megoldásokat hoztak, pedig a kór leküzdéséhez gyors, határozott és fájdalmas döntések elfogadására van szükség, a totális karanténtól akár a kötelező védőoltásig. Ráadásul a megfékezésben két olyan eszköz bizonyult igazán hatékonynak, amitől a demokráciát, az emberek szabadságjogait komolyan vevő döntéshozók hagyományosan rettegnek: a high-tech megfigyelő és nyomkövető rendszerek, és a személyi szabadság radikális korlátozása. Óriási a különbség Kína és Új-Zéland között, az előbbiben egy párt mondja meg, mit szabad, a másik a legdemokratikusabb országok egyike. Mégis mindkét helyen ugyanúgy kezelték a víms megjelenését: drákói szigorral. Amikor 2020januárjában a mintegy 10 milliós Vuhanban keményen tombolt a járvány, nemcsak a várost nem lehetett elhagyni, hanem az egyes városrészeket sem. Amikor 2021 februárjában Aucklandben egy háromfős családnál koronavírus-fertőzést mutattak ki, a közel 2 milliós nagyvárosban mindenkinek otthon kellett maradnia addig, amíg a hatóságok nem érezték biztonságosnak a helyzetet - éppen e hétvégén oldották fel a zárlatot. Tény, hogy a két állam másképpen kommunikálta lépéseit, azonban ugyanolyan hatékonysággal léptek. Szlovákiában is sokáig halogatták a lockdownt, előbb az esküvők miatt, majd az országos tesztelésben bízott a kormány, végül az agresszívebb brit mutáció felbukkanása után januártól vezették be - már nyilvánvaló, túl későn. Most a kór újabb szakaszához érkeztünk, immár a vakcinaháború, az oltási tempó mérésének idejét éljük. A tudomány kiválóan teljesített, a politikusok azonban kudarcot vallottak a koronavírus-járvány elleni védekezésnél - állítja Yuval Noah Harari világhírű történész. Ez igaz, hiszen egy éve nem is reménykedtünk abban, hogy rövidesen több, hatékony oltóanyag áll majd rendelkezésre. 1918-ban, a spanyolnátha idején még a sötétben tapogatózott az emberiség, most viszont a járványok többé nem a természet ellenőrizhetetlen sorscsapásai. Éppen az oltások beindulásának köszönhetően jelenleg már a vakcinaútlevél kérdése izgatja a közvéleményt, ami viszont sok erkölcsi, személyiségjogi, adatvédelmi és etikai kérdést vet fel. Azonban ha ösztönzi az embereket, hogy beoltassák magukat, pláne a nyár, az esetleges utazások közeledtével - már megérte. Bár egy év alatt az emberiség komoly tapasztalatot gyűjtött a vírus elleni harcban, Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatója szerint nem valószínű, hogy az idén véget érne a világjárvány. A harc addig folytatódik, amíg a népesség többségét be nem oltják, vagy addig, amíg a vírus ki nem fullad. Hogy túl hosszúnak tartjuk ezt az időt? Meglehet, de gondoljunk csak bele, a globális felmelegedés, ami néhány évtizeden belül visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, évszázadokon át fogja keseríteni az emberiség életét. Mert a felborult klíma ellen nem lesz vakcina... FIGYELŐ A nemek egyenlőségéről szóló uniós jelentés szerint a járvány növelte a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségeket az élet szinte minden területén, és elsöpörte az elmúlt években elért némi haladást. Főleg Franciaországban, Litvániában, Írországban és Spanyolországban ugrott meg a kapcsolati erőszakra vonatkozó rendőrségi bejelentések száma. A járvány a nők munkapiaci helyzetét is rontotta: a .nők foglalkoztatási rátája 0,8%-kal nőtt, a férfiaké 1,4%-kal. A korlátozások negatív hatással vannak a fizetetten gondozási tevékenységekre, ezt pedig főként nők látják el. Ráadá-Nőnapi jelentés: nők hátrányban sül a járvány elleni küzdelem első vonalában (egészségügy, szociális ellátás) dolgozók 86%-a nő, de állami szinten szembetűnően alacsony a pandémia kezelésére vonatkozó intézkedésekről döntő testületekben lévő nők aránya. Az Európai Bizottság épp egy éve fogadta el a nemi egyenlőségről szóló stratégiát, amely 2020 és 2025 között meghatározza a legfontosabb intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat, hogy valamennyi uniós és tagállami szakpolitikai területen érvényesüljön a nemek közötti egyenlőség. Annak érdekében, hogy a 27 tagállamban jobban nyomon lehessen követni az elért haladást, a testület elindította az esélyegyenlőségi stratégia nyomonkövetési portálját. (MTI)
