Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-01 / 25. szám

10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2021. FEBRUAR 1. www.ujszo.com ISMERI? A lázcsillapítás trükkjei „Harminchat fokos lázban égek mindig..- írta József Attila, ki­fejezve édesanyja fajó hiányát. Ha orvosi értelemben nézzük, a láz ennél két fokkal magasabban kezdődik. Ilyenkor az immunrend­szer jelzi, hogy küzd a vírusok, baktériumok, gyulladások ellen. A láz jó, szükséges, de bizonyos idő elteltével csillapítani kell! Lázról akkor beszé­lünk, ha a testhő­mérséklet tartósan 38 fok fölötti. A hőmér­séklet emelkedése a védekezés jele, ezért nem is kell azonnal csillapítani. Ha viszont a láz meghalad egy bizonyos szin­tet, már többet árt, mint használ. Azzal kapcsolatban, hogy hány foknál kell beavatkozni, megosz­lanak a vélemények. Régebben a - hónaljban mért - 38 fok volt elfoga­dott, ma sok or­vos arra hajlik inkább, hogy magasabb is le­het ez az érték Valójában egyénfiiggő, ki kell tapasztalni, pontosan hol a határ. A legjobb iránymutatás az, hogy a beteg hogy érzi magát. Ha jól, akkor akár 39 vagy 40 fokot is lehet hagyni, ha viszont zavart, esik a vérnyomása, rossz a közérzete, kezelni kell a lázat. Fontos: mindez csak a különben egészsé­ges felnőttekre vonatkozik Egé­szen más a láz megítélése csecse­mőknél, gyerekeknél és azoknál, akik egyéb, esedeg súlyos beteg­ségben szenvednek Régebben gyerekek esetében a hűtőfördőt javasolták lázcsillapí­tásra. Ma ezt már túlságosan drasztikus és elavult beavatkozás­nak tartják A 2011 óta érvényes lázcsillapítási protokoll főleg gyógyszer hiányában javasolja, és hozzáteszi: „A didergést el kell kerülni (tovább növelheti a test­­hőmérsékletet). Olyan gyerme­kek esetében, akik a lázcsilla­pítás ezen módjá­tól félnek, rossz élményként élik meg, kerülendő a fizikális lázcsil­lapítás.” A leg­hatékonyabb eredmény gyógyszerekkel érhető el, bár ezek között is válogatni kell. Ha orvoshoz nem is megy, a leg­jobb, ha tanácsot kér egy gyógy­szerésztől. E sorok írója pedig egy öreg doktor bácsi jóváhagyásával annyit tesz hozzá, hogy gyerekek­nél a legjobb gyógymód egy öle­lés, puszi a homlokára, és néhány kedves szó: szeretünk, itt va­gyunk veled, minden rendben lesz. (Gyógyhír magazin) Ezért tartsuk be! Sokakban felmerült már a kérdés, hogy mi történik akkor, ha lejár egy gyógy­szer szavatossági ideje. Egyáltalán hogyan állapítják meg a lejárati időt, és mit tegyünk a régi készítményekkel? A gyógyszerek fejlesz­tésekor a többi vizs­gálat ideje alatt lehe­tőség van a gyógy­szer lejárad idejét is meghatározni, úgynevezett stabili­tási vizsgálatokat végezni. Régeb­ben a készítményeket többé-kevés­­bé hosszú időn át, például két évig tárolták, és a hatóanyagtartalmat vagy meghatározott időközönként, vagy pedig csak a tárolási időszak végén határozták meg. A vizsgálat a valóságot leginkább megközelítő erénye mellett alapve­tő hátránya, hogy nem gazdaságos, és az előrejelzés a vizsgálatokon túl­menő időpontra megbízhatadan. Az elmúlt két évtizedben ezért úgy­nevezett gyorsított stabilitási vizsgá­latokat alkalmaznak, ahol a bomlá­si reakció gyorsabb, törvényszerű lefolyását használják ki magasabb hőmérsékleten. Időnként elővesznek néhány do­bozzal a készítményekből, és meg­mérik a hatóanyagtartalmat és a bomlás mértékét. A kapott értékek­ből ki tudják számolni, hogy a táro­lási körülmények közön mennyi idő alatt mentek volna végbe ezek a folyamatok. Amikor a hatóanyag-csökkenés mértéke meghaladja az 5 százalé­kot, azt az időt nevezik ki lejárati időnek, ugyanis a lejárati időn belül nem csökkenhet 95 százalék alá a hatóanyag-tartalom. A hatás csökken, a mellékhatás felerősödhet A gyógyszerek szavatosságát azon­ban nemcsak a lejárati idő határoz­za meg, hanem a tárolási körülmé­nyek is! A lejárati idő ugyanis csak a megfe­lelő tárolási körülmények betartása esetén érvényes. Semmit nem lehet a fűtőtest mellett vagy tűző napon hagyni. Sőt, egyes gyógyszereket hűtőben kell tárolni. A magas hő­mérséklet vagy páratartalom általá­ban gyorsítja a hatóanyag lebomlá­sát, ami miatt elveszítheti haté­konyságát a gyógyszer. Egyes szereknél akár mérgező bom­lástermékek is képződhetnek. Sok esetben, főleg a folyadékoknál, vagy akár egyes kenőcsöknél a bak­tériumok elszaporodása is fenyege­tő tényező lehet, ez különösen a szemcseppekre vonatkozik Köny­­nyen kötőhártya-gyulladást is kap­hatunk egy fertőzött szemcsepptől. Ne a kukába dobjuk! Sokan nem tudják, mit kezdjenek a lejárt szerekkel, és leggyakrabban a kukába dobják. Ez azonban nem a helyes út, mert a háztartási hulla­dékból előbb a talajba, majd pedig az ivóvízbe kerül a sok kémiai anyag, és ez a folyamat súlyosan ká­rosítja a természetet. A legjobb módja, hogy megszaba­duljunk tőlük az, ha bevisszük bár­melyik gyógyszertárba a lejárt ké­szítményeket, ahol vannak erre a célra odaállított gyógyszergyűjtő dobozok Ha ezek megtelnek, ve­szélyeshulladék-égetőbe szállítják, és megsemmisítik, így nem terheli a környezetet. A lejárt szavatosságú gyógyszerek másképp is árthatnak a társadalom­nak A gyógyszereket valakik egy­szer megvásárolták, melyek egy ré­sze támogatott készítmény, és így azok az egészségügyi járulékot fize­tő emberek is károsodhatnak, akik­nél esedeg nem is keletkezik gyógy­szerhulladék viszont járulékbefize­téssel mások gyógyszerhez való ju­tását biztosítják. Valamint az eldobott szereket a kukából illeték­telenek kikereshetik, és naiv vásár­lóknak piacokon vagy aluljárókban értékesítik A gyógyszertárban vagy otthon vá­sárlás után nézzük meg a szer lejá­rati idejét, mert előfordulhat, hogy a hosszú idejű tárolás miatt olyan gyógyszert kapunk, melynek a sza­vatossága már csak 1-2 hónap. Ez nem probléma akkor, ha állandó gyógyszerünkről van szó, amit a következő hónapban úgyis besze­dünk, és nem fog ránk maradni. Abban az esetben lehet gond, ha a házi patikába veszünk olyan szert, amire csak alkalomadtán van szük­ség. Például egy megfázás elleni szer esetén lehet, hogy a következő fel évben kutya bajunk sem lesz, és nem lesz rá szükségünk. (webbeteg) KEZDŐDŐ DEMENCIA Mikor kell letenni az autót? A jó sofőr figyelme élénk, gondolkodása tiszta, és megfelelő döntéseket hoz. Az Alzheimer-kór előre­haladása esetén azonban eljöhet a pillanat, hogy mindezeket már nehezen tudja kivitelezni az ember. Ebben az esetben sajnos abba kell hagyni a vezetést, akármilyen nehéz változást is jelent mindez. A személyes gondos­kodást nyújtóknak fontos feladatuk, hogy ezt elfogad­tassák szerettükkel, ezáltal pedig biztonságban tud­hassák a demenciával élő sze­mélyt. Mindezt ugyanakkor rendkívül tapintatos és empatikus módon tegyük, hiszen az Alzhei­­mer-kórban érintettek számára a döntés megterhelő, esedeg érthe­teden is lehet. Habár a nagyon enyhe Alzhei­mer-kór esetében előfordulhat, hogy valaki még képes megfelelő­en kivitelezni az autóvezetést, a betegség középső stádiumában már kétségkívül erősen érintettek a memóriafolyamatok, a döntés­­hozatali képességek és a reakció­készség. Ekkor a szerettünk testi épsége érdekében is elkerülhetet­len, hogy meghozzuk a döntést a vezetés abbahagyásáról. A következő jelek mind arra utalnak, hogy itt az idő letenni az autót: • új karcolások és horpadások a gépjárművön • az egyszerű elintéznivalók ideje is meghosszabbodik, és a szerettünk nem tudja megmondani ennek az okát - ez arra utalhat, hogy nem tud kellőképpen tájéko­zódni az utakon • két vagy több közlekedési bírság vagy a kötelező felelősségbiztosí­tás prémiumának emelkedése • a barátok vagy szomszédok meg­jegyzései a vezetésre • gyorshajtás vagy hirtelen sávvál­tások • a fék és gázpedál összekeverése • más,avezetéstbefolyásolóegész­ségügyi problémák, pl. a látás, hallás, mobilitás változásai • orvosi javaslat a vezetés abbaha­gyására Vannak, akik maguktól feladják a vezetést, ám mások nehezebben látják be, hogy nehézségeik kiter­jednek az életnek erre a területére is. Érdemes időről időre felméret­ni szerettünk vezetési képességeit, hogy biztonságban tudhassuk az utakon. (felejtek.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents