Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-27 / 48. szám
www.ujszo.com | 2021. február 27. KOZELET 3 A bankok is megerősítették, hogy megugrott az érdeklődés a jelzáloghitelek iránt (TASR-felvétel) Sok pénzt megtakarít az adósságrendező kölcsön MOLNÁR IVÁN Pozsony. A járvány ellenére a banki kamatok továbbra is történelmi mélyponton vannak, így akik azon gondolkodnak, hogyan takaríthatnának meg bizonyos összeget, azoknak még mindig megéri a korábban felvett hitelüket egy újabb, kedvezőbb kamatozású kölcsönre cserélni. Nem árt azonban az óvatosság. A világjárvány miatt rengeteg ember veszítette el a munkáját, sokaknak csökkent a bevétele, emiatt pedig egyre többen gondolkodnak el azon, hogyan takaríthatnának meg a lehető legnagyobb összeget. Akik korábban hitelt vettek fel, azoknak továbbra is megéri a régebben felvett drága kölcsönüket olcsóbb kamatozásúra cserélni egy hitelkiváltó, vagy ha úgy tetszik, adósságrendező hitel segítségével. A régi hitelt az új segítségével így teljes mértékben visszafizetjük, és ettől a pillanattól kezdve csak az újat törlesztjük. A legfontosabb feltétel persze az, hogy az új hitel olcsóbb legyen, mint a régi. Kinek éri meg? „Az adósságrendező hitel felvételét azoknak kellene megfontolniuk, akik 1 százaléknál nagyobb éves kamatozású jelzáloghiteit törlesztenek, hiszen egyes pénzintézetek jelenleg már 0,5 százalékos kamatozású jelzáloghiteit is kínálnak” — nyilatkozta lapunknak Ján Suda, a Partners Group SK pénzügyi szolgáltató szakembere. Szerinte azonban sok függ attól is, hogy a régi hitelünkből még mekkora összeget kell visszafizetni. ,Akinél kisebb ez az összeg, annál kevésbé éri meg váltani. Akinek azonban például még 100 ezer eurót kell visszafizetnie, az akár havi 30-40 eurót is spórolhat a váltással, ami hosszabb távon jelentős megtakarítást jelent” - tette hozzá Suda, aki szerint azonban nem árt odafigyelni a váltással kapcsolatos költségekre is. Fontos a moratórium A régebbi hitel kiváltása azonban gondot okozhat azoknak, akik igénybe vették a hiteltörlesztési moratóriumot. A parlament által tavaly tavasszal elfogadott jogszabálynak köszönhetően a hitelüket törlesztő lakossági ügyfelek, egyéni vállalkozók és a 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és közepes cégek legfeljebb kilenc hónapra kérvényezhetik a bankoktól a törlesztőrészletek fizetésének az elhalasztását, ha a koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Eddig több mint 134 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A pénzügyi elemzők azonban kezdettől fogva figyelmeztettek arra, hogy ezt csak azok vegyék igénybe, akiknek nem maradt más lehetőségük. „A hitelmoratórium igénybe vételével a törlesztők ugyan nem kerültek be a hitelregiszterbe, mint a kölcsönüket időben nem fizető ügyfelek, ha azonban a moratórium lejártát követően is gondjaik akadnak, és további halasztást kémek, ezt már nem kerülhetik el. Ez utóbbi pedig már gondot jelent, ha adósságrendező hitellel szeretnénk kiváltani a jelenlegi kölcsönünket. A bank ezt mindaddig visszautasíthatja, amíg nem bizonyítjuk be, hogy képesek vagyunk a problémamentes törlesztésre. Nagyjából 12-18 hónapos átmeneti időszakról beszélhetünk” - mondta el Suda. Nőtt az érdeklődés Hogy a jelzáloghitelek iránt megugrott az érdeklődés, azt a bankok is megerősítették. „Tavaly nagyjából 20 százalékkal nőtt a hitelállományunk, miközben az ügyfelek nagyobb összegeket igényeltek. Szerződésenként átlagosan 90 ezer eurós jelzáloghiteit folyósítottunk, 6 ezer euróval többet, mint egy évvel korábban. A hitelkamatok ugyanakkor tovább csökkentek” - nyilatkozta Dominik Misa, az Általános Hitelbank (VÚB) szóvivője. Hasonló helyzetről számolt be a Tatra banka is, amelynél tavaly több mint 10 százalékos növekedést tapasztaltak a jelzáloghitelek esetében, nagyjából hasonlót, mint egy évvel korábban. A pénzintézetek szerint idén még marad az alacsony kamatszint, a hitelek iránt így továbbra is nagy lesz a kereslet. Tudatnunk kell az országgal, hogy itt vagyunk Úgy vélem, nagyon nehéz megfogalmazni, mitől magyar valaki, mit jelent magyarnak lenni. Ezen sokat gondolkodtam már, de mindez olyan érzéseket takar, amiket szinte nem lehet szavakba önteni. Aki magyar, annak nem kell magyarázni, úgyis érzi. Elég, ha megszólal egy dallam, máris érezzük, hogy hova tartozunk. A népszámláláson azért fontos a magyar nemzetiséget minél többünknek megjelölni, mert tudatnunk kell az országgal, hogy itt vagyunk. Több mint száz év telt el Trianon óta, de mégis megmaradtunk és szerintem még egy jó darabig itt is leszünk. A Szlovákiában élő magyarok tudják, hogy milyen kellemetlenségek szoktak minket érni például amiatt, ha magyarul beszélünk és nagyon érdekes, hogy ha más nemzet tagjairól van szó, akkor nem szokta zavarni a szlovák többséget, ha más nyelven szólal meg valaki. Tapasztaltam ezt például az egyetemen is, de valószínűleg bárki átélt már hasonlót. Azt is tudjuk, hogy általában nem az egyszerű emberek csinálják ezt egymást közt, hanem sokszor a politikának az eredménye az ilyen fajta megnyilvánulás, viselkedés. Ezért is fontos tudatnunk, hogy ugyanolyan állampolgárai vagyunk ennek az országnak, mint a többségi nemzet tagjai. Ezen kívül természetesen azért is fontos a nemzetiségünk megjelölése, hogy fennmaradjon a felvidéki magyarság, már csak azért is, mert a magyarországi magyaroknak sosem kell olyan problémákkal foglalkozniuk, mint nekünk. Mi úgy tudunk a legtöbbet tenni a magyarság megmaradása érdekében, hogy a gyerekeinkben erősítjük a magyarságtudatot. Annak ellenére, hogy szlovák barátnőm van, úgy tervezem, hogy ha egyszer gyermekünk születik, mindenképpen magyarnak szeretném nevelni. Ezek olyan kérdések, amiket tanácsos mindjárt a kapcsolat elején tisztázni. Nem mondom, hogy olyan nagy jelentősége van, hogy emiatt kellene egy egyébként jól működő kapcsolatnak véget verni, de mindenképpen tudnia kell a másik félnek, hogy számunkra a nemzetiség fontos dolog. Ha ezt nem tudná és nem fogadná el, abból később komoly problémák adódhatnának. A másik, amit mindannyian megtehetünk a magyarság megtartása érdekében, a hagyományaink megélése, szokásaink megtartása. Jómagam is minden évben részt veszek például a farkasdi tőkehúzáson, amely nagyszerű közösségi élményt nyújt. De ilyen élményben lehet részünk különböző fesztiválokon, kulturált ményeken is, ahol a saját kultúránk, hagy mányaink, zenéink, táncaink szépségeibe!: gyönyörködhetünk. Pál Péter állatorvos, akit az Új Szó szerkesztősége tavaly az év emberei közé választott NÉP.; szA lAlAs 2021 RÖVIDEN Kószítik az oltás ötödik fázisát Pozsony. A belügyminisztérium már készíti azon személyek listáját, akik az oltási stratégia ötödik fázisában kapják majd meg a vakcinát. Az egyes minisztériumokból azok az alkalmazottak kerülhetnek fel erre a listára, akiknek a munkája elengedhetetlen az állam működése szempontjából. A belügyminisztérium már felszólította a tárcákat az érintett alkalmazottak jegyzékének összeállítására, s ugyanakkor figyelmeztetett: az ötödik fázis ; beindítására nem tekinthetnek úgy, mint a minisztériumok : összes alkalmazottj ának és hivatalnokának a beoltására. „Fontos, hogy a közvélemény felé is ezt az egyértelmű üzenetet közvetítsük” ; -olvasható a belügyminisztérium felszólításában. Az, hogy pontosan mikor kezdenek oltani a már : említett ötödik fázisban, elsősor: ban az országba érkező vakcinák : számától függ. (TASR) a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbítását Jóváhagyta ÖSSZEFOGLALÓ A koalíció nem volt egységes, de végül meghosszabbította a veszélyhelyzetet, amely újonnan március 19-ig fog tartani. Pozsony. A jelen lévő 118 képviselő közül 83 szavazott igennel, 35 pedig a javaslat ellen. Az ellenzéki képviselők mellett Marián Viskupic (SaS) koalíciós képviselő sem támogatta a rendelkezés ismételt meghosszabbítását. „A veszélyhelyzet elsősorban arra szolgál, hogy áthidaljunk egy rövid távú sokkot, hogy alkalmazkodni tudjunk egy új helyzethez. Nem szokhatunk hozzá. Egy évvel a vírussal való együttélés után, amikor ez a helyzet tulajdonképpen normálissá vált, úgy gondolom, hogy veszélyhelyzet nélkül is meg kellene tanulnunk élni” - magyarázta Viskupic, miért nem szavazott a hosszabbítás mellett. A képviselők nem voltak egyszerű helyzetben, mivel több koalíciós honatya karanténban van, tulajdonképpen az utolsó pillanatig nem volt egyértelmű, hogy átmegy-e a javaslat. Ha nem lett volna sikeres a szavazás, akkor a veszélyhelyzet - például a kijárási tilalom - február 28-án véget ért volna. A szavazást megelőző vita még csütörtökön éjjel véget ért. Nagyrészt ellenzéki képviselők léptek fel, s azt bírálták, hogy az intézkedés meghosszabbítása nincs kellőképpen megindokolva. A kormány által a parlament elé benyújtott hatoldalas dokumentum szerint a veszélyhelyzetet azért nem lehet eltörölni, mert a koronavírus brit mutációja ellenőrizhetetlenül teljed, illetve mert minden járványellenes intézkedés ellenére sem sikerül csökkenteni a kórházakban fekvő személyek számát. Az ellenzéki képviselők továbbá rámutattak, hogy a járványellenes intézkedések közül több a veszélyhelyzet jóváhagyása nélkül is alkalmazható, ezért fölösleges-korlátozni az emberek szabadságát. S mit jelent a tegnapi szavazás a gyakorlatban? Például azt, hogy a kormány továbbra is korlátozhatja az emberek mozgását, elrendelheti a kijárási tilalmat, bizonyos tevékenységeket, például a munkába járást negatív teszteredményhez kötheti. Ezzel gyakorlatilag megszakítás nélkül folyamatban van a korábban sok koalíciós képviselő által bírált országos tesztelés, negatív eredmény nélkül ugyanis nagyon kevés okból hagyhatjuk el állandó lakhelyünket. (dem, TASR)
