Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-26 / 47. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. február 26. I www.ujszo.com Piros lapot kapott a Stop Soros Briisszel/Luxemburg. Athanasios Rantos, az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka szerint Magyarország megszegte az uniós jogból eredő kötelezettségeit azzal, hogy büntetni kezdte a menedékkérelmet beadóknak történő segítségnyújtást. Ez sérti a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogok gyakorlását. Az ügy előzménye, hogy a magyar Országgyűlés 2018 júniusában fogadta el a „Stop Soros” törvénycsomagot, amelynek alapján büntető törvénykönyvi tényállás lett az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében az uniós bírósághoz fordult, azt kifogásolva, Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályokba ütközően korlátozza a menedékkérőknek tanácsadást és segítséget nyújtók tevékenységét, valamint megsérti a menedékkérők arra vonatkozó jogát, hogy találkozhassanak az ilyen tevékenységet folytató szervezetekkel, emberekkel. (MTI, szer) RÖVIDEN Forró a helyzet Örményországban Jereván. Az örmény kormányfő eltávolította tisztségéből a hadsereg vezérkari főnökét, Onik Gaszpaijánt, aki előzőleg 40 magas rangú tiszttel együtt lemondásra szólította fel őt. Nikol Pasinján miniszterelnök hozzátette, a védelmi miniszter már készíti az új vezérkari főnök és helyettese kinevezéséhez szükséges döntést. A politikus puccskísérletnek nevezte a vezérkar követelését, hogy ő mondjon le. Arra kérte támogatóit, hogy azonnal vonuljanak a főváros, Jereván központjában lévő Köztársaság térre, a puccskísérlet elleni tiltakozásul. (MTI) Kiutasítják az EU caracasi követét Caracas. Kiutasítják Venezuelából az Európai Unió nagykövetét megtorlásul azért, hogy az EU a minap újabb venezuelai tisztségviselőket sújtott szankciókkal -jelentette be Jorge Arreaza külügyminiszter. Az uniós diplomatának 72 órát biztosítottak az ország elhagyására. A tárcavezető elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy az EU 19 venezuelai tisztségviselővel szemben fogadott el szankciókat. (MTI) Újra sokan jönnek Lampedusára Róma. Nem csökken a migrációs nyomás a dél-olaszországi Lampedusa szigetén, ahol az év első két hónapjában minden korábbinál többen kötöttek ki. Az év eleje óta több mint 4300-an érkeztek Olaszországba, a tavaly ilyenkor regisztrált 2300-hoz képest. Lampedusánjelenleg több mint ezer bevándorló van a regisztrációs központban, amelyet max. 200 főre terveztek. (MTI) Jourová beteg demokráciát lát Véra Jourová cseh uniós biztos ismét ostorozta Magyarországot (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapest. Ismét beteg demokráciának nevezte a Fidesz által kiépített rendszert Vára Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. Az Európai Bizottságalelnöke szerint Magyarországon a legaggasztóbb a jogállamiság helyzete Európában, a testület átfogóan vizsgálja majd a választások tisztaságát is. Továbbra is úgy véli, hogy a magyar az egy beteg demokrácia, éppen ezért átfogóan akaija vizsgálni az Európai Bizottság a magyar jogállamiság helyzetet - jelentette ki Véra Jourová, az uniós végrehajtó testület értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a Central European University (CEU) budapesti székhelyű Demokrácia Intézetének szervezésében tartott videókonferencián. Aggasztó a helyzet A politikus a demokrácia jövőjéről beszélve egy kérdésre adott válaszban kitért Magyarországra is: „Számomra a magyarországi helyzet a legaggasztóbb. Ezt már sokszor elmondtam diplomatikus, és kevésbé diplomatikus nyelven. Továbbra is úgy vélem, hogy az egy beteg demokrácia” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy fenntartásai vannak a magyarországi választások tisztaságával kapcsolatban is. A bizottsági alelnök „komoly fenntartásait” fogalmazta meg a magyarországi választásokkal kapcsolatban, amelyek az EBESZ megfigyelői szerint nem feleltek meg a tisztességes választás követelményének. Jourová közölte, hogy az Európai Bizottság átfogóan kívánja megvizsgálni a magyarországi jogállam helyzetét, nem csupán egy-egy jogsértőnek ítélt törvényre kíván reagálni. „Értékelnünk kell a teljes képet, az igazságszolgáltatás, a média, a civil szervezetek, az oktatás helyzetét. Ha a kedvezőtlen folyamatok összeadódnak egy tagállamban, akkor súlyos csorbát szenved a demokrácia, márpedig a demokratikus elvek betartását minden országtól elvárjuk” - mondta. Jourová megerősítette, hogy az uniós források kifizetését, a jogállami normák teljesítéséhez kötő, már hatályban lévő rendeletet azután fogják alkalmazni, hogy az EU Bírósága várhatóan az év végéig ítéletet mond a jogszerűségéről. Az uniós biztos úgy véli, hogy az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz az uniós értékek védelmében, de elismerte, gyorsabb reagálásra van szükség, amin már dolgoznak. Kemény magyar bírálat A beteg demokrácia kifejezéssel Jourová azt a fordulatot ismételte meg, amellyel 2020 szeptemberében egyszer már használt egy interjúban az Orbán-kormány által véghez vitt magyarországi folyamatokat jellemezve. Kijelentése akkor hatalmas felháborodást keltett fideszes politikai körökben, Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, jelezve, hogy felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével. Véra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke ismét a magyar demokráciát becsmérelte, megsértve ezzel Magyarországot és a magyar embereket - írta Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Jourová ezzel a bizottság hírnevét is rontja - tette hozzá Kovács Zoltán, aki szerint az alelnök ezt már többször megtette, „bizonyítva, hogy alkalmatlan a munkájára.” (Tx, MTI) Karácsony biztosan vezet Vihart kavaró német adó Budapest. A szóba jöhető magyar ellenzéki miniszterelnökjelöltaspiránsok között Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere vezet a Medián felmérése szerint, őt követi Jakab Péter és Dobrev Klára. Az utóbbi, a DK európai parlamenti politikusa ezzel együtt a legelutasítottabb is, de Hann Endre, a közvélemény-kutató cég ügyvezetője szerint ezt magyarázhatja a rá és a pártja elnökére irányított „hihetetlen erős” negatív kampány. A Medián szerint Karácsony Gergely támogatottsága 39%, utána következik Jakab Péter, a Jobbik elnöke (32%), Dobrev Klára, a DK alelnöke (25%), Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester (22%), a sort az indulását a hétvégén bejelentő Fekete-Győr András, a Momentum elnöke zárja 10 százalékkal. Az ellenzéki jelöltek komoly negatív kampányra számíthatnak, úgyhogy az is érdekes, melyiküknek mekkora az elutasítottsága. Bár a népszerűségét tekintve nincsen dobogón, 8 százalékkal a legkevésbé elutasított jelölt Márki-Zay Péter. Ha azzal is árnyaljuk a képet, hogy ki az a jelölt, akire a válaszadó „biztosan nem szavazna”, Dobrev Klára esélye valamelyest romlik, hiszen őt a választók 39 százaléka elutasítja, Karácsonyé viszont egy hajszállal még stabilizálódik is, rá ugyanis csak 15 százalék mondja, hogy a voksát nem adná neki. A jobbikos Jakab Péter elutasítottsága is alacsony, mindössze 16 százalék. (klubr., hvg) Berlin/Budapest. Az Orbánkormányt dühíti, hogy fokozatosan fel akaija újítani magyar nyelvű műsorát a külföldre sugárzó német közszolgálati média, a Deutsche Welle, amely úgy ítéli meg, hogy Magyarországon gondok vannak a sajtó szabadságával, illetve sokszínűségével - állítja a Süddeutsche Zeitung német napilap. A csatorna igazgatója elmondta, hogy először a közösségi médiában jelennének meg, majd a jövő hónap végén saját csatornát alakítanak ki a YouTube-on. A cél az, hogy a magyarok reálisabb képet kapjanak Európáról, egyben pedig színesebb legyen a kínálat (főleg az emberi és kisebbségi jogok, illetve az LMBTQ-csoportok helyzete terén), hiszen nyomás alatt áll a média függetlensége. A Deutsche Welle vezetője jelezte, hogy együtt akarnak működni az ATV-vel, a HVG-vel és a Telexszel, de gondolnak a Klubrádióra is. A magyar vezetés egyébként arról ismert, hogy alaposan megnézi, mit jelentenek róla külföldön és most is kellőképpen felháborodott. Az erőteljesen reagáló Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint a német rádió a jövő évi választásba próbál beleavatkozni. Úgy véli, nem információt továbbít, hanem kultúrimperializmust teijeszt. S egyben hozzátette, Magyarországon a média- és sajtóviszonyokat a piac alakítja. (Népsz, 24.hu) Igen az ausztrál médiatörvényre Canberra. Megszavazta az ausztrál parlament azt az új médiatörvényt, amely előírja a közösségi médiának és az internetes keresőmotoroknak, hogy csak a hírportálokkal való megegyezés alapján közölhetik híreiket, vagyis egyes esetekben az előbbieknek fizetniük kell a hírtartalom megjelentetéséért - közölte Josh Frydenberg pénzügyminiszter. A jóváhagyott törvényváltozat megfelel annak a megállapodásnak, amelyet a Facebook a héten kötött a kormánnyal vitájuk után. Frydenberg szerint az internetes óriáscégek által a hírekért fizetendő díj lehetővé teszi a közszolgálati újságírás fennmaradását. A Facebook a múlt héten bejelentette, a készülő médiatörvény miatt, amely számára méltánytalan fizetési kötelezettséget ír elő a hírekért, a továbbiakban ausztrál platformján nem engedi használóinak bármilyen hír megosztását. (MTI) A Mianmart irányító junta és a hadsereghez köthető cégek összes oldalát törölte a Facebook és az Instagram. A közösségi hálózatokat üzemeltető cég a február 1-i katonai puccsal és az azt követő erőszakhullámmal és jogsértésekkel indokolta a döntést. Hasonlóan járnak el minden olyan oldallal, amelynek köze lehet a délkelet-ázsiai ország hadseregéhez. A hadsereg február első napján, az új parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, és letartóztatta az országot vezető politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji államtanácsost és Vin Mjin államfőt. A puccs óta, a kihirdetett rendkívüli állapot ellenére, rendszeres a tömeges tiltakozás Mianmarban. (TASR/AP)Provokációkat vár Vlagyimir Putyin Moszkva. Moszkvának tudomására jutott, hogy a koronavírus okozta Covid-19-betegség elleni küzdelemben, az orvostudomány területén elért eredményeivel kapcsolatban „információs provokációk készülnek ellene” - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőségének tanácskozásán. Putyin szerint Oroszország ellen „céltudatos információs kampány” zajlik, amelynek keretében sok kérdésben „megfellebbezhetetlen és alaptalan vádakkal” illetik. Az orosz elnök kifogásolta, hogy a Nyugat a feltartóztatás politikáját alkalmazza Moszkvával szemben. Putyin felszólította az FSZB- t, a meglévő alapokra és a növekvő potenciáljára támaszkodva „minden kulcsfontosságú irányban biztosítson új minőséget a tevékenységében, és hatékonyság szempontjából feleljen meg a fenyegetések dinamikájának”. (MTI)
