Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-26 / 47. szám
www.ujszo.com I 2021. február 26. KULTÚRA 9 Zöld valami, svéd recept alapján A rendkívül termékeny Feliinger Károlynak immár a harmadik kötete jelent meg svéd típusú gyerekversekből JUHÁSZ KATALIN Svéd típusú gyerekversekből sosem elég. A nyolcvanas években robbant be ez a műfaj a magyar nyelvterületre, azóta nálunk is egyre több szerző kuporodik le a kicsikhez, hogy az ő perspektívájából lássa ás láttassa a világot. A jókai Feliinger Károly tavaly minden bizonnyal országos rekordot döntött: négy gyerekverskötete jelent meg. Ebből kettő tele van csengő-bongó rímekkel és hasznos információkkal a magyarlakta régiók településeiről, a másik kettő pedig „svéd” beütésű, rím nélküli szövegeket tartalmaz, ahol a zeneiség, a ritmus helyett a gondolat dominál. A Zebra az autómosóban címűt pár hónapja mutattuk be ezeken a hasábokon, december végén pedig kikerült a nyomdából ez a csibészes, zöldes árnyalatú borítóval ellátott olvasni való, a Zöld, de nem spenót. Mivel mindkét könyvet Bálint Mariann illusztrálta, és a hangulatuk is hasonló, azt mondhatnánk, megérkezett a Zebra folytatása. Sőt, akár trilógiáról is beszélhetnénk, hiszen a szerzőnek ez a harmadik kötete ebben a műfajban - a Mindjárt gondoltamról szintén írtunk annak idején - de semmiféle hivatalos rokoni viszonynak, összetartozásnak nincs jele a fülszövegben, úgyhogy ezt felesleges forszírozni. Jó, ha a kisiskolás, sőt az ovis korosztály is idejekorán megismerkedik a szabadversekkel, mert így talán később sem ódzkodnak majd tőlük. A „beavatás” egyik alapfeltétele, hogy a gyerek tudjon kapcsolódni az olvasottakhoz, magáénak érezze a mondanivalót, a saját dilemmáit, élményeit lássa viszont a könyvben. A humorfaktor is fontos - a svéd stílus legjobb művelői tökélyre fejlesztették a gondolati humort, amely újdonság a kicsik számára, hiszen sokáig csak vicces szituációkon, vagy a szavak furcsa hangzásán kacaghattak. „Apu már megint pezsgőspohárból/issza a pezsgőt. / Figyelmeztetem, hogy inkább /tejesbögréből igya,/mert amikor abból iszik, /sose fáj a feje és nem szúr az epéje sem.” Nekünk, felnőtteknek is kifejezetten jót tesz, ha visszacsöppenünk saját gyerekkorunkba, és megpróbáljuk felidézni, mit gondoltunk akkoriban a világról, az osztálytársainkról, és persze a minket körülvevő nagyokról. Most, hogy össze vagyunk zárva családilag, kellemes időtöltés lehet felolvasni az ovisunknak, vagy kipuhatolni, mely szövegek tetszenek a már önállóan olvasó kisiskolásunknak. Sokat tanulhatunk ilyenkor. Itt egy példa arra, hogy nem mindegy, hogyan kommunikálunk a párunkkal a gyerek előtt: „Apu szerint mire/ anyu kimondja, hogy mire vágyik,/ már meggondolta magát, /és teljesen mást akar. /Ezért amikor azt mondja, /legyél jó, kisfiam, / akkor minden leszek, / csak éppen jó nem. /Nem szeretném, / ha csalódna bennem.” Ez persze nem egy kissrác monológja, hanem a költőé, aki összekacsint a felnőttekkel. De persze minden szülő tudja, hogy a gyerekek a legváratlanabb pillanatokban képesek mondani valami meglepőt, bölcset, elgondolkodtatót. Sok családban külön füzetbe jegyzik az ilyen sziporkákat, nyilván Fellingeréknél is így megy ez (bár nem tudhatjuk). Szóval előfordulhat, hogy igazi gyerekek ténylegesen verbalizált élettapasztalatai is szerepelnek itt - legalább ötletszinten, ugródeszkaként egy-egy vershez. Legnagyobb bánatunkra ebben a kötetben kevesebb az ovis szerelmek őszinteségét és buktatóit bemutató szöveg, mint az előzőekben. A gyerekek inkább a felnőttekkel kommunikálnak, őket figyelik, nem egymást. (Lehet, hogy ez már a karantén hatása?) A szerző néha elfelejti, hogy még csak hatéves, felemelkedik a guggolásból, és olyasmiket ad a kis kommentátorok szájába, amit normális gyerek nem mond, nem gondol. Persze feltehetjük a költői kérdést, hogy mi számít normálisnak, de ez azért talán túlzás: „Nagy Imre bácsi egy nagy ember volt,/ aki nem engedett az ötvenhatból,/akár Kossuth Lajos a negyvennyolcból,/ vagy én a hatból, mivel már hatéves vagyok,/ és hat barátom van. / Nagy Imre bácsinak a szabadság volt az első, / ahogy a dédipapa mondaná, az volt az istene, / mert a szabadság hagyja, hogy / elcsatangoljak a barátaimmal az erdőbe,/ a játszótérre, sőt a világ végére is, tudva, hogy anyu vár rám otthon, vagy ha nem találok haza, akkor/ megkeres. / Sajnos úgy hallottam, Nagy Imre bácsit / kivégezték, de / szerencsére túlélte, most itt mosolyog / a bajsza alatt valahol, / s az igazságba temetkezik.” Kifordított, vagy szó szerint értelmezett kifejezésekből, szólásokból sincs sok a kötetben, pedig ezeket nagyon bírtuk az előzőekben, és kiskorú tesztalanyaink is szerették őket. Azért akad néhány gyöngyszem: „Nagyi szerint / én már repülni is tudok, / mert mindig a fellegekben járok”. Nagyon cuki a „szakítani valakivel” szókapcsolat félreértelmezésén alapuló szöveg is, amikor a kisfiú nem búja leszakítani az orgonaágat a kislánynak,, és végül együtt szakítják le. Vagy a „belecsap a lecsóba” szó szerint értelme■ zése - ezen is lehet kacagni. Összességében a kötet egy kicsit olyan hatást kelt, mintha az előzőekből kirostált szövegek is belekerültek volna. A kis olvasók azonnal megérzik, ha okítani akarják őket, vagy netán parodizálni. Ilyenkor lapoznak. Közös családi kielemzésre viszont talán pont ezért (is) alkalmas lehet, gyűjtők számára pedig kötelező darab. Feliinger Károly: Zöld, de nem spenót, Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2020,60 oldal Van Gogh-festmény lapult egy család magángyűjteményében Párizs. Először mutatják be a nyilvánosság előtt Vincent van Gogh egyik festményét, miután több mint egy évszázadon át egy francia család magángyűjteményében volt. A művet, amelynek értékét 5-8 millió euróra becsülik a szakértők, március 25-én bocsátják árverésre Párizsban, előtte a Sotheby's aukciósház Amszterdamban, Hongkongban és Párizsban is bemutatja. A festmény egy férfit és egy nőt ábrázol, akik egy rozoga kerítés előtt sétálnak el, a háttérben egy szélmalom látható. Van Gogh 1887-ben festette a Montmartre negyedben, amikor testvérénél, Theónál lakott a francia fővárosban. A kép már látható volt korábban katalógusokban, a nyilvánosság előtt azonban még sohasem mutatták be. Jelenlegi tulajdonosa névtelenséget kért. Az aukciósház szerint Van Gogh montmartre-i periódusából nagyon kevés alkotás van magántulajdonban. „Egy ilyen kaliberű és ennyire ikonikus jelenetet ábrázoló Szándékosan nem közöltek ennél közelibb képet festmény felbukkanása a piacon kétségtelenül nagyon jelentős esemény” - írta közleményében az intézmény vezetése. Van Gogh 1886-ban érkezett Párizsba és 1888-ban hagyta el a várost azzal az indoklással, hogy már túl (Fotó: Sotheby's) sok volt számára a hektikus nyüzsgés. Dél-Franciaországba költözött, ahol szintén nem lelt nyugalomra. Epilepsziás rohamok kínozták, mígnem 1890. július 27-én szíven lőtte magát és két nappal később meghalt. (MTI) Kapós lett a Daft Punk Párizs. Az utóbbi évtizedek legsikeresebb electro-dance duója, a francia Daft Punk hétfőn egy búcsúvideóban közölte a világgal, hogy 28 év után elválnak útjaik. Néhány órán belül lemezeladásaik az egekbe szöktek. Ez részben a videónak, részben pedig a megszámlálhatatlan méltatásnak köszönhető, amelyekkel már aznap tele volt a szaksajtó. A Rolling Stone magazin az Alpha Data adataira hivatkozva közölte, hogy a Daft Punk számait hétfőn világszerte csaknem 500 százalékkal többen streamelték, mint az előző napon. A fizetős tartalmak 1335 százalékkal, a digitális albumeladások 2650 százalékkal nőttek, vagyis a legtöbb érdeklődő nem csupán a nagy slágereket szerette volna begyűjteni tőlük, hanem teljes lemezeket. A legkeresettebbnek a duó második stúdióalbuma, a Discovery bizonyult, amelyen olyan világszerte ismert dalok találhatóak, mint a One More Time, a Digital Love vagy a Harder, Better, Faster, Stronger. A 2001-es albumot a héten eddig több mint 1,5 millió alkalommal streamelték, ami 429 százalékos emelkedést jelent az előző napi érdeklődéshez képest, a digitális eladások pedig nem kevesebb mint 8000 százalékkal nőttek. A Spotify streamingszolgáltató adatai szerint közel 460 ezer felhasználójuk életében először hallgatott Daft Punk-felvételt a feloszlás bejelentését követő órákban. Náluk az abszolút győztes a Get Lucky című szám lett, a második helyen a One More Time végzett. A fizikai hanghordozókat preferálók is örülhetnek: hamarosan ismét megjelenik bakelit verzióban a duó Homework című, forradalmi bemutatkozó albuma, valamint az ugyancsak 1997-ben felvett Alive című koncertlemez, (juk) A duó a rejtőzködés művészetét is tökélyre fejlesztette (Fotó: edm com)
