Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-24 / 45. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. február 24. | www.ujszo.com Egyelőre néma a Klubrádió sávja Budapest. A médiatanács tegnapi napirendjén nem szerepelt a Budapest FM 92,9 MHz rádiós frekvenciapályázaton egyedül maradt Klubrádió pályázatának tartalmi kiértékelése. A pályázatot a múlt héten a testület formai szempontból rendben találta, már csak az eredményhirdetés lett volna hátra. Ha most döntést hozott volna a testület, a médiaszolgáltató rövid időn belül visszakaphatta volna a volt frekvenciáját, melynek használatával február 15-től fel kellett hagynia, és ami miatt a rádió jelenleg csak interneten tud eljutni közönségéhez. A téma elodázásával most újabb egy hétig bizonytalanságban tartják a rádiót, hirdetőit, hallgatóit. A rádió visszatérését a frekvenciájára még eredményes szereplés esetén sem úgy kell elképzelni, hogy rögtön a testület ülése után a Klubrádió frekvenciáján adás lesz: ugyanis a pályázati végeredmény jogerőre emelkedését követően 45 napon belül kell a hatóságnak szerződnie a Klubrádióval, és e dokumentum aláírása után, az aláírást követő 120 napon belül kell megkezdeni a sugárzást. (Npsz) Brüsszel orosz vezetőket büntet Alekszej Navalnij sikere, hogy Brüsszel végre felemelte hangját (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapest. Az uniós külügyminiszterek tanácskozásukon megállapodásra jutottak arról, hogy szankciókat vezetnek be mindazokkal szemben, akik felelősek Alekszej Navalnij orosz ellenzóki politikus elítólésóórt és bebörtönzéséért - jelentette be az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Budapest különvéleményt fogalmazott meg. Josep Borrell uniós főképviselő az európai uniós országok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóját követően hangsúlyozta: a konkrét személyek ellen irányuló, bevezetni kívánt korlátozó intézkedések előkészítése megkezdődött. A konkrét javaslataikról a tagállamok írásbeli eljárás útján akár egy héten belül dönthetnek - tette hozzá. A Reuters értesülései szerint Igor Krasznov orosz államügyész, Viktor Zolotov, a Nemzeti Gárda feje, valamint a Nyomozó Bizottság elnöke, Alekszander Basztrijin is a szankcionáltak között lesz. Szavai szerint Oroszország a tekintélyelvű rendszerek irányába sodródik, és határozottan távolodik Európától. Moszkva részéről semmilyen szándék nem mutatkozik a konstruktív párbeszéd folytatására az Európai Unióval. A szakminiszterek tudomásul vették, hogy Moszkva nem érdekelt a kapcsolatok javításában - mondta. Tájékoztatása szerint az unió Oroszországgal kapcsolatban elutasítja a nemzetközi kötelezettségek, köztük az emberi jogok és a jogállamiság figyelmen kívül hagyását, ellenáll, ha Moszkva nyomást akarna gyakorolni a közösségre dezinformációk teijesztése vagy kibertámadások által. Hozzátette, az EU a jövőben több támogatást nyújt mindazoknak, akik a védelmükbe vették a politikai és polgári szabadságjogokat Oroszországban. Ezzel egy időben el kíván kerülni minden összeütközést szomszédjával, amely - mint fogalmazott - „sajnálatos módon az ellenségeskedés mellett döntött”. A tanácsüléshez videókonferencia keretében csatlakozott Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere. Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője szerint inkább stratégiai együttműködésre van szükség Moszkvával, mert „nem egyszerűsíthető le szankciókra” a kapcsolat Oroszországgal. Szijjártó úgy véli, a kettős mérce vádját vonja magára Brüsszel az „úgynevezett Navalnijügyben.” „A világ számos pontján zajlanak tüntetések választási eredményekkel vagy fennálló politikai rendszerekkel szemben. Az Európai Unió hol így, hol úgy véleményt nyilvánít ezekről, és sok esetben a kettős mérce vádját vonja magára ebben a kérdésben” - mondta Szijjártó. A magyar kormány már másodszor vonakodik attól, hogy részt vállaljon Oroszország elítélésében. Nemrég az unió egységesen ítélte volna el az orosz hatóságok tüntetésekre adott erőszakos fellépését. Magyarország akkor nem támogatta a közös állásfoglalást. (MTI, SZER) Vidnyánszky: Gonoszak az SZFE távozó oktatói RÖVIDEN Peking népirtása az ujgurok ellen Ottawa. A kanadai parlament határozatot fogadott el arról, hogy a kínai hatalomnak az ujgur kisebbséggel szembeni bánásmódja Hszincsiang tartományban népirtással ér fel. A határozati javaslatot az összes képviselő megszavazta. Noha a határozat nem kötelező érvényű, cselekvésre szólítja fel a kormányt. A határozatban egyúttal felszólítják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy helyezze át a 2022-es téli olimpia helyszínét Pekingből. Cung Pej-vu, Kína ottawai nagykövete tagadta, hogy népirtás folyna hazájában, szerinte a nyugati országok nincsenek abban a helyzetben, hogy megítéljék a kínai emberi jogi helyzetet. (MTI) Az USA kivár a menedékkérőkkel Washington. Az US A váratlanul felfüggesztette azt a tervet, miszerint bevándorlási politikájának irányváltása jegyében újra lehetővé teszi a menedékjogért folyamodók belépését Mexikóból az országba bírósági meghallgatásuk és ügyük elbírálása idejére. A Fehér Ház a múlt héten jelentette be, hogy Joe Biden kormánya e tervvel szakít az előző elnök, Donald Trump korlátozó bevándorlási politikájával. Az USA déli határához érkező menedékkérőknek eddig Mexikóban kellett kivárniuk kérelmük elbírálását, a kérvényezők emiatt akár egy évig is a határ közelében felállított sátortáborokban éltek. Az amerikai belbiztonsági tárca szerint ez az előírás jelenleg kb. 25 ezer embert érint. Elképzelhető, hogy a Texast sújtó hideg idő és ennek következményei idézték elő a helyzetet. (MTI) Magyarország egyik legtöbb pozícióval rendelkező színházi embere, Vidnyánszky Attila szerint a „leggonoszabbul" jártak el a a Színház- ás Filmművészeti Egyetem (SZFE) távozó tanárai. Budapest. Vidnyánszky Attila reagált a hírre, mely szerint Ascher Tamás, Enyedi Ildikó, Fullajtár Andrea, Máté Gábor, Szász János, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor után további 26 oktató mondott fel (köztük van Upor László, az SZFE volt rektorhelyettese is) a színművészeti egyetemen az őszi félév befejeztével. „Látszik az, hogy micsoda gépezet működik a háttérben itt, Magyarországon és külföldön is. Pár hónappal ezelőtt megfogalmaztuk, hogy a leggonoszabbul akkor fognak eljárni a tanárok, ha úgy csinálKiadható Trump adóbevallása Washington. Az amerikai legfelsőbb bíróság engedélyezte Donald Trump előző amerikai elnök adóbevallási és -visszatérítési, illetve egyéb pénzügyi dokumentumainak kiadását. A testület elutasította Trump jogi csapatának arra irányuló kérését, hogy függesszék fel egy alsóbb szintű bíróság október 7-i ítéletét, amellyel arra utasították a már régóta a volt elnöknek dolgozó Mazars USA könyvelőcéget, hogy bocsássa Cyrus Vance manhattani demokrata párti ügyész rendelkezésére ezeket az iratokat. Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő, jelenleg 6:3 arányban konzervatív többségű legfelsőbb bíróság tavaly júliusban már eljárt ebben az ügyben, és elutasította Trump azon érvelését, miszerint hivatalban lévő elnökként mentességet élvez a büntetőügyi vizsgálatok alól. (MTI) nak, mintha maradnának az SZFE- en, és a februári évkezdés első napján mondanak fel. A döntésük ehhez van igazítva annak érdekében, hogy megnehezítsék a mi dolgunkat” - közölte az iskola fenntartói jogait birtokló alapítvány elnöke. Több jelentkező, de... Vidnyánszky megnyugtatásul jelezte, hogy 5%-kal többen jelentkeztek az SZFE-re, mint tavaly. A kuratórium elnöke azt mondta, „ez azért megnyugtató, mert igen hangos propagandát folytattak az ellen, hogy a fiatalok jelentkezzenek az egyetemre”. Valóban többen fognak felvételizni, de ez kevéssé meglepő, tekintve, hogy kétszer annyi szakot indítanak, mint a 2020-as tanévben. Ráadásul a létszámkorlátokat is megemelték osztályonként. Tavaly 7 szak indult el az egyetemen (nemzetközi Tbiliszi. Tegnap lerohanta a rendőrség a legnagyobb grúz ellenzéki párt, az Egyesült Nemzeti Mozgalom (UNM) székházát, és őrizetbe vették a vezetőjét, a magát elbarikádozó Nyika Meliját. A rendőröknek paprikaspray-t kellett bevetniük, hogy távozásra kényszerítsék a pártelnök hívet. Ez újabb állomása a politikai krízisnek, ami a tavaly őszi választás óta sújtja az országot. Melija őrizetbe vételét a tbiliszi bíróság rendelte el arra hivatkozva, hogy nem fizette meg teljes egészében a 40 ezer laris (10 ezer euró) óvadékot, amelyet a parlament 2019. június 20—21 -i megkísérelt ostromával kapcsolatban rendelt el egy bíróság korábban. Öt nappal ezelőtt épp a bíróság döntése miatt mondott le Grúzia miniszterelnöke, Giorgi Gaharia. Sajtótájékoztatóján azt mondta, bár Melija sokszor nem tartotta tiszteletben a grúz törvényeket, és részt vett a tbiliszi parlament elleni 2019- es ostromkísérletben, elfogadhatatszakókkal együtt 9), a következő tanévre viszont 16 (nemzetközi szakokkal együtt 17) szakot hirdettek meg. Ilyen korábban az egyetemen nem volt: akkor indult bizonyos képzéseken új osztály, mikor az előző kifutott, tehát évek teltek el, míg 1-1 képzést újra meghirdettek. Az új vezetés viszont most mindegyik szakot meghirdette a következő tanévre, azokat is, amikből most is fúrnak osztályok. Vidnyánszky szerint az SZFE kirekesztette azokat, akik másként gondolkodnak, „az oktatók egy szűk csoportja pedig ennek az ideológiai háborúnak az eszközévé tette a diákokat, veszélybe sodorva azok jövőjét, sorsát, karrierjét”. A diákok viszont „helyesen, észszerűen cselekednek: folyatni akaiják a tanulmányaikat. Előre mondtam, hogy lesz egy fájó kijózanodás.” Az SZFE-t egyébként 4 hallgató hagyta ott, és A grúz ellenzéki pártok hívei a rendőrségi intézkedést bírálták (tasr/ap) lan az intézkedés, mert magában rejti az erőszak tovagyűrűzése és a politikai válság lehetőségét. Gaharia lemondása a teljes grúz kormány távozását vonja maga után. Az új miniszterelnököt, Irakli Garibashvilit hétfőn nevezték ki, alig egy nappal Melija letartóztatása előtt. (MTI, 444) 86-an függesztették fel tanulmányaikat. Ez az összes hallgató ötödé. Új tanárok keresése Vidnyánszky a 101 nap után, a párbeszéd teljes hiánya miatt befejezett oktatói sztrájkról azt mondta, az „az indításakor is törvénytelen volt, és inkább szétszakítják az egyetemet, mintsem együtt próbálnának dolgozni az új vezetéssel”. A kuratórium elnöke nem tagadta, nehéz volt új tanárokat felkérni, mert bár támogatták őket, féltek. „Félnek, hogy megsemmisíttetnek, hogy nem lesz jövőjük. Amint nyilvánosságra kerül egy név, beindul a gépezet. A megmondóemberek szakmai és emberi mivoltukban próbálják hitelteleníteni a leendő tanárokat, és kommentelők hada gyalázza őket. A gyűlöletkeltés minősített esetei ezek” - érvelt a színigazgató. (hvg, 444) Enged a Facebook Ausztráliában Canberra. A Facebook napokon belül újra engedélyezi Ausztráliában is a hírek megosztását, a kormány pedig kiegészíti a médiapiacot szabályozó törvényt. Hat nappal az után, hogy a Facebook úgy döntött, Ausztráliában nem engedélyezi a hírek közzétételét és megosztását, az ausztrál kormány bejelentette, hamarosan újra megjelenhetnek a hűek Facebookon. Canberra egyelőre annyit közölt, a Facebook a napokban áll vissza az országban a régi rendre. „Elégedetten vesszük tudomásul, hogy az ausztrál kormány hajlandó több olyan ponton módosítani a tervezetet, amelyek nekünk fontosak. Továbbra is mi dönthetjük el, híre, ami felkerül a Facebookra, így nem köteleznek bennünket automatikusan arra, hogy magyarázkodjunk” - írta tegnapi közleményében a Facebook közösségi hálózatot üzemeltető cég. (hvg, MTI) Grúziái belpolitikai vihar
