Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-24 / 45. szám

www.ujszo.com | 2021. február 24. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Újabb célpontot találtak maguknak az adóellenőrök Jifí 2ezulka, a központi adó- és vámhivatal elnöke szerint nagyjából 70 millió eurót szeretnének behajtani (jASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány miatt látványosan megugrot­tak az állam kiadásai, miköz­ben a bevételek csökkentek, az adóhivatalok ezért egyre szigorúbban lépnek fel az adó­tartozást felhalmozókkal szemben, arra törekedve, hogy a lehető legnagyobb összeget hajtsák be tőlük. A központi adó- és vámhivatal el­lenőrei ezúttal azokra csapnak le, akik az elmúlt években elmulasz­tották befizetni az ingatlanértékesí­tésből származó jövedelem utáni adót. „Ha ingatlant adunk el, akkor az ebből származó bevétel nem adó­köteles, ha a vétel és az eladás kö­zött több mint öt év telt el” - nyilat­kozta Jifí Zezulka, a központi adó- és vámhivatal elnöke. Ellenkező esetben jövedelemadót kell fizetni. Ennek a kötelességének azonban az érintettek alig harmada tesz ele­get. Zezulka szerint az elmúlt évek­ben ezért éves szinten nagyjából 24 millió eurós adóelmaradás halmo­zódott fel, amit most szeretnének behajtani. „Csak ennek köszönhe­tően nagyjából 70 millió eurós pluszbevételre számítunk” - állítja Zezulka. Levélben figyelmeztetnek Akik 2016 és 2020 között váltak meg az ingatlanjuktól, és nem tettek eleget az ezzel kapcsolatos adófize­tési kötelezettségüknek, azoknak hétfőn, február 22-én postáztak egy levelet, amelyben felszólítják őket az adó befizetésére. Összesen 12,9 ezer levelet küldtek szét, amiből azonban 4100-at azok kapnak, akik tavaly váltak meg az ingatlanjuktól, és akiknek az adót idén március vé­géig kell befizetniük. Ez utóbbiak­nak így nincs elmaradásuk, csak a biztonság kedvéért szólnak előre nekik is. „Két lehetőség közül vá­laszthattunk. Széles körű, szigorú ellenőrzésekkel hajthattuk volna be a pénzt, ez azonban a jelenlegi hely­zetben nem lett volna helyes, ráadá­sul ez számunkra is többletkiadást jelentene. Épp ezért inkább az elő­zetes felszólítás mellett döntöttünk” - tette hozzá Zezulka. Március végéig Az adó befizetésére március végé­ig adtak időt, akiknek azonban erre most nincs pénzük, azok kérhetik a halasztást vagy a részlettörlesztést. Az adóhivatal vezetője szeretné el­érni a pénzügyminiszternél, hogy akik egy bizonyos időpontig befize­tik az adót, azoknak ne számoljanak fel késedelmi kamatot. „Mivel na­gyobb mennyiségű levelet postáz­tunk, megtörténhetett, hogy olyanok is kapnak figyelmeztetést, akik fel vannak mentve az adófizetés alól, vagyis az ingatlaneladás után nem kellett adót fizetniük. Ilyen esetben fel kell keresniük az adóhivatalt, hogy tisztázzák az ügyet” - mondta el az adóigazgatóság elnöke. Idén lelassult a szlovák árvágta ÖSSZEFOGLALÓ Régiónkban az idei év elején a szlovákiai árak nőttek a leg­alacsonyabb mértékben, míg Lengyelország, Magyarország és Csehország továbbra is uniós csúcstartónak számít. Briisszel/Pozsony. Januárban jelentősen gyorsult a fogyasztói árak növekedési üteme az eurózónában és az Európai Unióban is. Az uniós sta­tisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint éves összehasonlításban 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő euró­zónában, ami tavaly február óta a legnagyobb érték. Az előző négy hónap mindegyikében még 0,3 szá­zaiéval csökkentek a fogyasztói árak. Egy évvel ezelőtt, tavaly ja­nuárban 1,4 százalékos, februárban pedig 1,2 százalékos volt az emel­kedés, majd a koronavírus-járvány hatására lefelé indult el az infláció. A 27 tagú unióban az euróövezetnél gyorsabban, 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárban. Ez is gyorsuló trendet tükröz, ugyanis de­cemberben 0,3 százalékra, novem­berben pedig 0,2 százalékra rúgott a pénzromlás éves üteme. Tavaly ja­nuárban 1,3 százalékkal nőttek a fo­gyasztói árak az unióban. Uniós csúcstartók Az év első hónapjában húsz uniós tagállamban emelkedett, hatban csökkent, egyben pedig stagnált az éves infláció. Éves szinten a legna­gyobb ütemben Lengyelországban (3,6 százalék), Magyarországon (2,9 százalék) és Csehországban (2,2 százalék) emelkedtek a fogyasztói árak, míg a legerősebb csökkenést Görögországban (-2,4 százalék), Szlovéniában (-0,9 százalék) és Cipruson (-0,8 százalék) mérték. Szlovák javulás Szlovákiában 0,7 százalékos drá­gulást mért az Eurostat, ami az eu­­rózónás és az uniós átlagnál is ala­csonyabb. Csak összehasonlításkép­pen: decemberben még 1,6 százalé­kos drágulást mértek Szlovákiában, ami az eurózónában a legnagyobb árugrásnak számított. Az elemzők szerint a jobb szlovák adat a csökke­nő energia- és élelmiszerárakkal ma­gyarázható. Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra tö­rekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli ér­téken maradjon. (jasr, MTI, mi) Kevesebb hazai cukor, felfelé araszoló árak Pozsony. Gyengére sikeredett a cukoripari kampány, a két szlová­kiai cukorgyár így kevesebb cuk­rot állított elő, mint azt az idény kezdetén jelezte. A visszaesést az árakon is megérezzük. „A két szlovákiai cukorgyár - a szeredi és a hőlaki (Trencianska Teplá) - mellett nagyjából 200 cukorrépa-termesztő működik Szlovákiában. Az ágazat nagyjá­ból 3 ezer embernek ad munkát” - nyilatkozta lapunknak Jana Holé­­ciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője, aki szerint az ágazatra rányomta a bélyegét a kedvezőtlen időjárás. „Az idei kampány során 161 ezer tonna cukrot állítottak elő a szlovákiai gyárakban. Ez a mennyiség ugyan fedi a szlovákiai keresletet, korábban azonban éves átlagban 180-200 ezer tonna cuk­rot gyártottak Szlovákiában” - nyilatkozta Michal Abelovic, a Szlovákiai Cukorgyártók Szövet­ségének az elnöke, a hőlaki cukor­gyár vezetője. Adrián Sedivy, a szeredi cukorgyár vezetője szerint (TASR-felvétel) a mostani kampány a legrosszab­­bak közé tartozik. „Októberben és novemberben sokat esett, és a csa­padékos időjárás decemberben is folytatódott. Emiatt voltak olyan napok, amikor nem került elegen­dő mennyiségű alapanyag a gyá­runkba” — részletezte Sedivy. Gondok voltak a cukortartalom­mal is. Az átlagos cukortartalom országos viszonylatban elérte a 14,45 százalékot, holott korábban 16 százalékos volt az átlag. A szak­emberek szerint a termescsökke­nés miatt a közeljövőben drágulhat a hazai előállítású cukor. (sb) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Hullámvasúton a bitcoin árfolyama Szingapúr. Múlt vasárnap újabb történelmi csúcsra, 58 354 dollárra emelkedett a bitcoin árfolyama, amely így most kevesebb mint 2 hónap alatt duplázódott meg. E héten azonban már heves korrek­ció kezdődött, kedd délelőttre 45 ezer dollárig zuhant az árfolyam, vagyis a múlt heti történelmi csúcs óta csaknem az ötödével esett vissza. Ehhez hozzájárult az is, hogy Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere ne­gatív kijelentéseket tett a bitcoin­­nal kapcsolatban. Szerinte a krip­­todeviza nem széles körben hasz­nált tranzakciós eszköz, és extrém módon nem hatékony módj a a tranzakciók végrehajtásának. A bitcoin árfolyama egyébként az idei év elején 30 ezer dollár körül mozgott, tavaly ilyenkor pedig még csak 9 ezer dollár körül je­gyezték. (TASR, portfollo.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK CZZEZBHBKSIZIZHB Angol font 0,8630 Lengyel zloty 4,5066 Cseh korona 25,906 Q Magyar forint 359,14 Ki Horvátkuna 7,5770 KJ Román lej 4,8760 Japán jen 127,98 Q Svájci frank 1,0946 Kanadai dollár 1,5319 Q USA-dollár 1,2143 Privatbank« 1,24-1,18 26,56-25,27 Postabank 1,25-1,18 26,93-24,86 373,54-344,81 Szí. Takarékpénztár 1,26-1,17 26,52-25,10 375,15-342,84 Tatra banka 1,26-1,17 26,81-25,00 377,22-341,30 CSOB 1,25-1,18 26,57-25,25 Általános Hitslbank 1,25-1,17 26,74-25,08 375,24-342,93 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Látványosan nőttek a magyar fizetések Budapest. Intenzív bérfelzár­kózás zajlott Magyarországon az elmúlt években: a szociális part­nerek és a kormány 2016-ban megkötött megállapodásának eredményeként csaknem 40 szá­zalékkal emelkedtek a reálkere­setek - írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva. Ezek szerint csaknem kétszer akkora mértékű volt a reálbér-emelkedés az elmúlt öt évben, mint 1990 és 2010 között. A magyarországi ke­resetek 2013 óta tartó növekedése a rendszerváltás óta a leghosszabb folyamatos, megszakítás nélküli bővülés. Tavaly novemberben a teljes munkaidőben foglalkozta­tottak átlagkeresete bruttó 438 ezer forint volt, 9,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel koráb­ban. A decemberi adatokat e héten közli a KSH, az év egészében bruttó 400 ezer forint körül ala­kulhatott az átlagbér, a fizetések reálértelemben vett növekedése tavaly elérhette a 6 százalékot. Mindez azt is jelenti, hogy az idei lehet a kilencedik egymást követő év, amikor nő a keresetek vásár­lóereje. (MTI) Az alacsonyabb szlovák infláció az elemzők szerint a csökkenő energia- és élelmiszerárakkal magyarázható (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents